203958. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magas biológiai értékű, fehérjetartalmú kombinált állományjavító koncentrátum előállítására

1 HU 203 958 B 2 komponensei között szorosabb morfológiai kölcsönha­tás jött létre, ami alátámasztotta azt a tényt, hogy a találmány szerinti eljárással előállított termékek tech­­nofunkciós tulajdonságai jelentősen meghaladták a ma ismert koncentrátumoknál mért jellemző értékeket A találmány szerinti eljárással előállított késztermék összfehérje tartalma előnyösen 40-60% tej-eredettf, adott esetben 3-10%, előnyösen 5-10% vér-eredeti, 40-60% szója-eredetű; és tartalmaz még a készítmény 0,1-4,0%, célszerűen 1-4% lecitint, a teljes készít­mény tömegére vonatkoztatva. A fehérjét Oltalmazó kombinált koncentrátum alko­tóinak adagolási sorrendje és a gyártásnál alkalmazott hőmérsékleti paraméterek: A koagulált és megfelelő fizikai paraméterekre (sav­fok, sűrűség, szárazanyag) beállított tejfehérjét vízben szuszpendáljuk. Állandó keverés mellett adagoljuk a szójaüsztet vagy szójapelyhet vagy szójafehérje-kon­­centrátumot, kívánt esetben vérplazmát A homogeni­­zálást és őrlést kolloid malomban végezzük. A homo­gén szuszpenzióhoz a lecitint adjuk utolsó komponens­ként. Az így kapott szuszpenzióban a tej-eredetű száraz­anyag és szója szárazanyag tömegaránya 1:1. Azért lényeges, hogy a lecitint utolsóként adagoljuk a megfelelően aprított homogenizált szuszpenzióhoz, mert annak a fehérjék védelmében van szerepe oly módon, hogy az oldott és nem oldott fehérjék körül védőburkot képez; diszperz rendszerekben hidrofil és hidrofób csoportjai (funkciós csoportok) „hidat” alkot­nak. Ennek tévén a tej és szójafehérjék is összekapcso­lódnak, így a végtermékben ezek a különböző eredetű és tulajdonságú fehérjék egységes kombinációt képező szerkezetben működve fejtik ki hatásukat. 5-10 perces, 80-90 °C, célszerűen 85 °C-os hőntar­­tás után előnyösen 170/96 ®C hőfokpár mellett végez­zük a porítást. Ez kíméletes szárítást jelent, ami a fehérjék védelmét szolgálja; ugyanakkor a szárítóto­rony hőterhelése és kihasználása is kedvező. Nagyobb belépő hőmérsékleten a szárítás gyorsabb, nagyobb a torony kapacitása, de a fehérjék denaturációjának, a technofunkciós tulajdonságok csökkenésének veszélye is nő. Alacsonyabb hőmérsékleten rossz a szárítás ha­tásfoka, növekszik a fehérjék tartózkodási ideje a to­ronyban; ez ugyancsak a technofunkciós tulajdonságok csökkenésével járhat. A következőkben néhány példát adunk meg a talál­mány szerinti termék összetételének szemléltetésére, anélkül hogy az igényelt oltalmi kört ezekre korlátoz­nánk. Példák az összetételre: 100 kg késztermékhez. 1. 2. 3. 4. fölözött tej [1] 1870 1912 1847 1890 szójaliszt [kg] 50 55 50 55 növényi lecitin [kg] 1 4 1 4 vérplazma [1]­-75 75 Az így előállított termékek legfontosabb fizikai-ké­miai jellemzői: víztartalom « 8,0 ± 2,5% fehérje 66,0 ± 2,5% hamu legfeljebb 5% zsírtartalom 1,5-0,5 kémhatás 6,5 - 7,0 pH Az előállítási technológiát a következő példa tartal­mazza részletesen: Példa Az MSZ 3698 szabvány szerinti termelőt nyerstejet fölözzük, a fölözött tejet 82 °C-on pasztőrözzük, majd vándorkeverős sajtgyártó kádba töltjük, ahol hőmér­sékletét 30 °C-ra állítjuk és 30 percig gépi úton kever­­tetjük. Egy 10000 1-es kádban 7000 1 fölözött tejet dolgozunk fel. A 30 °C hőmérsékletű fölözött tejhez ivóvízzel hígí­tott étkezési minőségű ecetsavat adagolunk, a kazein izoelektromos pontja, 4,6 pH érték eléréséig szükséges mennyiségben. Ez 6,5 196 t%-os ecetsav/10001 kiin­dulási fölözött tej mellett valósul meg. Az ecetsav háromszorosára történő hígítását mozgatható, 2001-es, szivattyúval ellátott hígítótartályban végezzük. A hígí­tott ecetsav kádba adagolási sebessége 12 liter/perc. Savazás után a keveréket 45 °C-ra melegítjük, to­vábbra is a vándorkeverő II. sebességfokozatával ke­­vertetjük, a koaguláció elősegítésére. Ezután a keletkezett savót a savótárolóba vezetjük, majd a leengedett mennyiségnek megfelelő, 40 °C-os vízzel mossuk az alvadékot, a víz betöltése után 2 percig működtetjük a keverőt, 5 percig ülepítünk, majd leengedjük a mosóvizek A második mosást hasonlóan végezzük el, de a fel­használt víz 30 °C-os. Az alvadékot a második mosóvízzel műanyagháló­val kibélelt csurgatókocsiba vezetjük, majd csurgatás után polietilén zsákba töltjük, és konténerbe helyezzük. Az alvadékkészítés során vizsgáljuk a fölözött tej savfokát, sűrűségét, majd az alvadék szárazanyagtar­talmát, és kádanként lemérjük a tömegét. A további feldolgozás a porítóúzemben történik, ahol a Fryma kolloid őrlőmalomba beadagoljuk a szá­mított mennyiségű vizet (900 1) és az alvadékot (600 kg) és megkezdjük a hevítést. 60 °C elérésekor 50110 t%-os NaOH oldattal beállítjuk a porftás szem­pontjából legmegfelelőbb 6,85-ös pH értéket Ezután vákuumos beszívatással 200 kg szójalisztet szívatunk a Frymába és 1 kg szójalecitint adunk a szuszpenzióhoz. Ezáltal 1700 liter 23% szárazanyagtartalmú szuszpen­ziói kapunk, amelynél a tejeredetű-szárazanyag és szó­­jaeredetű-szárazanyag tömegaránya 1:1. A szuszpenzi­ót 85 °C-ra hevítjük. 5-10 perces hőntarlás után 170/96 °C hőfokpár mel­lett elvégezzük a porítást. Poritás után a végterméket polietilén zsákkal bélelt nátronzsákba töltjük. A találmány szerinti eljárással előállított állomány­­javító koncentrátum kötőképességét és emulzióstabili­tását mértük, összehasonlítva a tejfehérje és a szójaliszt tulajdonságával. Az olajkötőképességet Lin és munkatársai 1972-ben 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom