203956. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fehérjedús takarmány előállítására
1 HU 203 956 B 2 összekeverve arra alkalmas szárítóban 10%-os nedvességtartalomra szárítjuk. Az előzőekben alkalmazott oldottlevegős flotációs lépcsőben nyert alsó terméket, az alacsony szárazanyag tartalmú fermentlevet vagy annak egy részét visszaforgatjuk a cukoroldat előkészítéséhez. A találmány szerinti eljárás kiviteli módját példaként az alábbiakban adjuk meg. Intenzív habverővel fűtési és hűtési lehetőséggel ellátott tartályba 80 °C-os melegvizet helyezünk, majd ehhez annyi kukoricadarát vagy kukoricapelyhet adagolunk, hogy a szuszpenzió szárazanyagtartalma 300 g/1 értéket érjen el. Majd 70 6C-os hőmérsékletre állítjuk a szuszpenziót és a kukoricadara mennyiségének 3%-ot kitevő mennyiségű zöld malátát tartalmazó malátapépet adagolunk a cukrosítótartályba. Ezt követően az élesztőmentesített és 65 °C-os fermentlé hozzáadásával 150 g/1 értékre hígítjuk, 10 percig 65 °C-on tartjuk, majd fokozatosan 50 °C-ra hagyjuk lehűlni és ezen a hőmérsékleten folytatjuk a cukrosítást Két óra elteltével a szuszpenzió folyadék fázisának redukáló cukortartalma eléri a 60 g/1 értéket Ennek elérésekor a cukoroldatot egy 100 lyukméretű szitaszövettel ellátott szitára visszük és leválasztjuk a csak részlegesen hidrolizált, a szitán fennmaradó magas, 15% fehérjetartalmú gabonaőrlemény maradékot A szitán alsó termékként nyert 1% szárazanyag tartalmú cukoroldatot a tárolóba helyezzük. A szita felső termékét ugyancsak betároljuk és a tárolóból adagoljuk a végső termékhez bekeverésre. Az élesztő fermentálását szakaszos vagy félfolyamatos technológiával végezzük az egyébként ismert eljárások szerint A fermentáció során a nitrogén tápanyagot elsősorban 20% NH4OH és (NH4)2S04, a szükséges foszfort 3% Ca3(P04)2 és KH2P04 bevitelével, a káliumigényt KCl-nek a fermentorba való bevitelével biztosítjuk. A fermentálás során egyéb mikroelem, pl.: Zn, Cu, Fe, Mn, Co, Ca, Mg tartalmú só keverékének adagolása is szükséges. A fermentálást Torula, Candida vagy Saccharomyces élesztő törzsek valamelyikével általában 4,5 pH-értéken és 80 m3 levegő/m3 fermentlé/óra teljesítményű levegőztetéssel végezzük. A fermentáció befejezése után a fermentlevet megfelelő tartályba visszük és 5x101325 Pa-os, olajmentes sűrített levegővel telítjük, a fermentlének tartályon belüli porlasztásával. Ezt követően egy erre alkalmas szelep használatával légköri nyomású kúpos fenekű tartályba expandáltatjuk a fermentlevet A kúpos tartályban felül helyezkedik el az élesztőtej, alul az élesztőmentesített fermentlé. 30 perces szétválási idő bevárása után a csúcskád aljáról először az élesztőmentes fermentlevet szivattyúzzuk el a cukrositási folyamathoz, majd a sűrű élesztőtejet annak tárolótartályába. Az eljárás során nyert komponensekből történő kész takarmány keverésének egyszerűbb ismertetésére a fermentációs úton termelt élesztőt „a”, a részlegesen hidrolizált szita felső termékét „b”, valamint a légszáraz kukoricadarát „c” komponensnek nevezzük. A takarmány fehérjetartalmát az egyes komponensek fehérjetartalmának ismeretében keverés útján állítjuk be úgy, hogy a „c” komponenshez egy z karú keverőben először az „a” komponenst, majd a „b” komponenst adagoljuk előre meghatározott mennyiségben. Az így létrejött pasztaszerű anyagot dobszárítóban szárítjuk 10%-os nedvességtartalomra. Amennyiben a keverék nedvességtartalma magas és a paszta nehezen adagolható, akkor a szárított végtermék egy his hányadát visszajuttatjuk a z karú keverőbe, a nedvességtartalom adagolható értékre való csökkentése érdekében. Ha az „a” komponens - a fermentált élesztő - 250 g/1 szárazanyag-tartalmú, és az élesztőfehérje tartalma a szárazanyag-tartalom 50%-a, ha a „b” komponens - a részlegesen hidrolizált szita felső termék - 50% nedvességtartalmú és szárazanyagának 12%-a valódi fehérje, és ha a „c" komponens 15% nedvességtartalmú légszáraz kukoricadara vagy kukoricapehely, amelynek szárazanyagára vetített valódi fehérjetartalma 8%, akkor az alábbi táblázat szerinti keverési arány mellett a termék szárazanyagra vonatkoztatott valódi fehérjetartalma 14,3% lesz - a 10% nedvességtartalmú termék valódi fehérjetartalma 12,9%. 5 10 15 20 25 30 35 40 Komponens Szárazanyag kg Nedves súly kg Valódi fehérje kg Komponensek nedves % részaránya száraz % „c” 100 117 8 64 44 „a” 20 80 10 14 30 „b” 35 70 4,2 22 26 Kész takarmány 155 kg 172 22,2 A találmány előnye más, általánosan használt eljárásokkal szemben az alábbiakkal jellemezhető: A korszerű állattartás igényeihez szükséges magas fehérjetartalmú takarmány előállításához keményítőtartalmú mezőgazdasági terményt, gabonaféleséget vagy gabonapelyhet használ alapanyagul. A fehérjét adó élesztő fermentálásához a szénforrás alapanyaga nem függ más iparágtól, minőségi összetétele ismert és az állattenyésztés takarmányozásra nagy tömegben 60 használja. 3
