203949. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék szendvics készítéséhez
1 HU 203 949 B 2 Találmányomat részletesebben a mellékelt ábrákra támaszkodva az alábbi példákkal kívánom bemutatni, nem korlátozva azonban a találmány alkalmazhatóságát sem az igényelt oltalmi kört a bemutatott példákra. Ábrák 1. ábra A találmány szerinti szendvics vázlatos rajza az alappal párhuzamos metszetben. 2. ábra Az 1. ábra szerinti Il-II metszet vázlatos rajza. 3. ábra A találmány szerinti készülék felülnézeti rajza, az egyik töltdszerkezet vízszites metszeti ábrázolásával. 4. ábra A 3. ábra IV-IV szerinti metszeti rajza. 5. ábra A 3. ábra két léselönyilást tartalmazó oldalának részletrajza, a B jel irányából. 1. példa Minden oldalán 2 kéreggel borított péksüteményt (1. ábra), pl. zsemlét használunk kiindulási anyagként, és ezt a 2 kérgén átlyukasztjuk egy olyan méretű! 6 nyílást alakítva ki, mely a péksütemény 5 alapjára merőleges szimmetriatengelyéből legfeljebb 10° nyílásúnak adódik (2. ábrán levői a középponti szög). Ezután a 6 nyíláson át éles hosszú szerszámmal behatolunk a 2 kéreggel körülvett 3 tésztába, és azt az 5 alappal párhuzamos síkban széles ívben átmetsszük anélkül, hogy a 2 kérget bármelyik oldalon megközelítenénk a használt metsző szerszámmal. így a péksütemény 3 tésztájában egy széles 4 rést nyertünk anélkül, hogy a 3 tészta sütéssel kialakult természetes szerkezetét torzítottuk volna, azaz a 3 tésztát bármely résztérfogatban összenyomtuk volna. Ezt követően tölteléket (krémsajtot) készítünk elő, és azt a 6 nyíláson keresztül a kialakított 4 résbe nyomjuk, ahol az a 3 tésztától körbe- és közrefogva a 4 résben egy töltelékréteget alkot így olyan 1 szendvicshez jutunk, mely a tölteléket az 5 alappal párhuzamos vízszintes rétegben rendezetten tartalmazza. Tetszés szerint fogyasztható közvetlenül, vagy pl. mikrohullámú melegítőben átmelegítve. (Az 1 szendvicset az 1. ábra szemlélteti.) 2. példa Mindenben az 1. példában elmondottak szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy a péksütemény 2 kéigén egymás alatt két 6 nyílást állítunk elő, egyiket a péksütemény vízszintes felezősíkja felett, a másikat valamivel a felezősík alatt. A 6 nyílásokon át a 3 tésztában két egymással párhuzamos vízszintes 4 rést készítünk, melyeket külön-külön töltünk meg az egyes 6 nyílásokon ál Tapasztalataink szerint a nagyobb töltelékmennyiség kellemesebb fogyasztói megítélést nyer két vékony rétegbe szétosztva, mint egy vastag tömegbe tömörítve. Amennyiben két különböző töltelék-anyagot (májpástétom és szendvics vajkrém) használunk a két párhuzamos 4 résbe, ezek íze frissebben érvényesül 3 tésztával elválasztott két külön rétegbe rendezve, mint ha azokat egymásra létegezzük közvetlenül vagy összekeverjük egymással. A 2. ábra két párhuzamos töltelékréteget tartalmazó 1 szendvicset mutat A 3-4-5. ábrák a találmány szerinti készülőt egy kiviteli alakját mutatják. A készülék központi része a felül nyitott 7 szekrény 11 oldalakkal körülvéve és alulról 12 fenéklappal határolva. A 7 szekrényben a 12 fenéklap felett függőleges tengelyre szerelten 15 forgóasztal van, melynek közepe a 7 szekrény függőleges szimmetriatengelyébe esik. A 7 szekrény különböző 11 oldalaira vannak felszerelve a 23 töltőcsövek, illetve itt van kialakítva egy vagy több 13 réselőnyllás. Példánkban két egymással szemközti 11 oldalon egymással 12 fenéklap felett azonos magasságban található egy 23 töltőcső és egy 13 réselőnyílás, míg a 7 szekrény másik két szemközti 11 oldalain egymás felett két 23 töltőcső és két 13 réselőnyílás van, mindegyik 23 töltőcső egy 13 réselőnyllással azonos magasságban. Más megoldás szerint az összetartozó 23 töltőcső és 13 réselőnyllás párok nem szemközti, hanem egymás melletti 11 oldalakon vannak. Az elrendezésnek fontos további jellegzetessége, hogy az összetartozó 23 töltőcső és 13 téselőnyílás vagy olyan közös egyenesben fekszik, mely mindkettőnek szimmetriatengelye (a vagy b) és 15 forgóasztal geometriai középpontja (0) felett fiit át, vagy egymásra merőleges szimmetriatengelyeik (a és b) a 15 forgóasztal geometriai középpontja (0) felett metszik egymást A péksütemény pozicionálására szolgálnak a 8 befogók, melyek a találmányi cél megvalósítása szempontjából számos egyenértékű módon megvalósíthatók, pl. a 15 foigóasztalon alkalmazott rugalmas peremmel. Jelen példánkban a 8 befogók 10 tartómgókkal a 7 szekrény 9 sarokmerevítőihez támaszkodnak, melyek közvetlenül a 15 forgóasztal felső síkjában az utóbbi geometriai középpontja (0) felé szorítják a 8 befogókat. A 8 befogókhoz valamely, tetszőleges, önmagában ismert szerkezet tartozik, mely a 15 forgóasztal alatt működve biztosítja a 8 befogókra nehezedő mgónyomások oldását, pl. egy excenteresen elforduló idommal, mely táguló gyűrűvel biztosítja 8 befogók 9 sarokmerevítők felé történő egyidejű elmozdulását (E kiegészítő szerkezetet, mely találmányunknak nem tárgya, egyszerűsítésként nem ábrázoltuk.) A 23 töltőcsövek előnyösen a 14 töltőszerkezetekhez csatlakoznak. Az 1 szendvics töltelékét tartalmazó 16 tubus, mely önmagában ismert 17 kinyomóval üríthető, a 14 töltőszerkezethez a külső menetes kivezetőnyílásával a belső menetes 18 csatlakozóba kapcsolódik a 23 töltőcső geometriai tengelyében, ahol is az egy darabban kialakított 18 csatlakozó és 23 töltőcső úgy illeszkednek a 7 szekrény 11 oldalához rögzített 22 hüvelybe, hogy a 22 hüvelyben a 23 töltőcső körüli 11 oldal és a 18 csatlakozó körkörös 19 válla közt 20 töltőrugó helyezkedik el, s 20 töltőrugó nyomásával szemben a 18 csatlakozót a 22 hüvelyre csavarmenettel kapcsolódó 21 sapka szorítja rá. A találmány szerinti készülék működése a következő: Az alkalmazandó tölteléket 16 tubusban vagy más előkészített zárt csomagolásban, mely 14 töltőszeikezetre illeszthető, a 18 csatlakozóhoz rögzítjük. A 8 befogók szétnyílásával egy péksüteményt süteményfogóval a 15 forgóasztalra helyezünk, és a 8 befogókkal pozícionáljuk, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
