203893. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált 3-piperazinil-1-dezoxi-15-dezoxo-1,15-epoxi-rifamicin-származékok és az ezeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására
1 HU 203 893 B 2 A találmány tárgya eljárás a rifamicin-SV új, (I) általános képletú származékai és sói előállítására, valamint eljárás az azokat hatóanyagként tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására. Az (I) általános képletben Rí hidrogénatom vagy tri(l—4 szénatomos)alkil-acetil-csoport, R2 hidrogénatom vagy acetilcsoport és R3 1-4 szénatomos alkilcsoport. A fenti vegyületek gyúfúrendszerének számozása megegyezik a 4 005 077 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban alkalmazottal. Az (I) általános képletú vegyületek több királis centrummal rendelkeznek, amelyek konfigurációját a rifamicin-SV-származékként való megjelölés határozza meg. Az (I) általános képletú vegyületek sóként, főleg gyógyászatiig elfogadható sóként állíthatók elő. Mivel a találmány szerint előállítható vegyületek bázikus centrumokat tartalmaznak, savaddíciós sókat alkothatnak. A sóképzésre alkalmas savak például a következők; szervetlen savak, például ásványi savak, például kénsav, valamely foszfor- vagy halogén-hidrogénsav, vagy valamely szerves karbonsav, például adott esetben halogénatommal szubsztituált 1-4 szénatomos alkánkarbonsavak, például ecetsav, adott esetben telítetlen dikarbonsavak, például oxálsav, malonsav, borostyánkősav, maleinsav, fumársav, ftálsav vagy tereftálsav; hidroxikarbonsavak, például glikolsav, tejsav, almasav, borkősav, vagy citromsav; aminosavak, például aszparaginsav vagy glutaminsav, vagy szerves szulfonsavak, például adott esetben halogén-szubsztituált 1-4 szénatomos alkán- vagy arilszulfonsavak, például metán-, brómbenzol- vagy toluolszulfonsav. Megfelelő savaddíciós sók képezhetők ezenkívül a jelen levő bázisos centrummal is. Ezenkívül a találmány szerinti vegyületek savas, fenolos hidroxilcsoportjai bázisokkal is sókat képezhetnek, amilyenek például az alkálifém-, például nátrium- vagy káliumsók. Ugyancsak képződhetnek megfelelő belső sók is. Ugyancsak az előállított vegyületek körébe tartoznak a gyógyászati alkalmazásra nem megfelelő sók is, amennyiben ezek például a találmány szerinti vegyületek vagy gyógyászatiig elfogadható sóik izolálására, illetve tisztítására alkalmazhatók. A txi(l—4 szénatomos)alkil-acetil-csoportban az alkilcsoport mindig a későbbiekben megadott jelentési. Ilyen csoportként elsősorban a pivaloilcsoport jön számításba. Az 1-4 szénatomos alkilcsoport például metil-, etil-, propil-, izopropil-, n-butil-, izobutil-, szek-butil-, tercbutil-csoport. Előnyösen elsősorban a metilcsoport. A rifamicin-SV-ből levezethető származékok közismerten kiváló antibiotikus tulajdonságúak és például tuberkulózis kezelésére alkalmazhatók. Éppen ezért meglepő, hogy kísérleteink során igazoltuk és megállapítottuk; az (I) általános képletú vegyületek és gyógyászatiig elfogadható sóik a hagyományos farmakológiái vizsgálati tesztmodelleken nem mutattak megfelelő antibiotikus tulajdonságokat. Ezzel szemben meglepő módon a találmány szerinti vegyületek kifejezett lipidcsökkentő hatást mutattak, melyet előnyösen emlősökön, például patkányokon végzett állatkísérletekkel igazoltunk. így a „very low density”, „low density” és „high density” lipoproteinek (VDL, LDL, illetve HDL) szérumszintjének csökkenése volt kimutatható két különböző kísérleti elrendezésben, mégpedig genetikailag hiperkoleszterinémiás hím patkányokon (A kísérlet) és normolipémiás mindkét nembeli patkányokon (B kísérlet). A kísérlet során 180-240 g tőmegú COBS törzsből származó Sprague-Dawley albino patkányokat használtunk, melyek szabadon juthattak standard patkánytáphoz és ivóvízhez. A kísérleti vegyületeket orálisan, 3%-os kukoricakeményítő-oldatban adagoltuk a 8-10 patkányból álló csoportoknak, 5 egymást követő napon. Az utolsó adagolást követő két óra elteltével az állatokat szén-dioxidos érzéstelenítés mellett a szív sebzésével végzett elvéreztetéssel elöltük. Az elpusztulásuk előtti 16 órán belül az állatok nem kaptak táplálékot. Minden egyes kísérleti állat vérének összkoleszterin-, lipoprotein- és triglicerid-vérplazmakoncentrációját külön-külön meghatároztuk. A lipoproteinek meghatározására 1 ml, a koaguláció ellen etiléndiamin-tetraecetsavval védett plazmában a VLDL- és LDL-frakciókat 200 egység heparin hozzáadásával és 46 mmól/liter mangán-klorid-végkoncentráció beállításával kicsaptuk és kicentrifugáltuk. A felülúszót egyesítettük a maradék plazmával, és a koleszterin- és trigliceridtartalmat enzimatikusan, például a Sigma Chemical Co. (St Louis, USA) vizsgálati rendszerével határoztuk meg. Az antibiotikus hatást pl. egyrészt in vitro, a minimális gátló koncentráció (MIC, „minimum inhibitory concentration”) hagyományos lemezes vizsgálatával határoztuk meg. Mikroorganizmusként az adott célra főleg Mycobacterium tuberculosis TB H37Rv és Staphylococcus aureus törzseket alkalmaztunk. Lipidcsökkentő hatású vegyületek esetén az antibiotikus hatás hátrányosnak tekinthető, mivel ez főleg hosszantartó adagolás esetén antibiotikum-rezisztens mikroorganizmus törzsek kialakulásához vezethet. A fent leírt vizsgálati módszerek esetében a találmány szerinti vegyületek ismételt, kb. 1-10 mg/kg/nap dózistartományban történő adagolás esetén szignifikáns hipolipidémiás hatást mutattak. így például kimutatható, hogy a kísérleti modelltől függően a találmány szerinti vegyületek minimális hatásos dózisa egyszeri adagolás esetén kb. 1-3 mg/kg, és napi 10 mg/kg ismételt adagolás esetén az LDL-frakció 75%-os csökkenése volt elérhető. Meglepő módon a találmány szerint előállított vegyületek gyakorlatilag nem rendelkeznek antibiotikus aktivitással, MIC-értékük pl. különböző patogén Staphylococcus aureus törzsekkel szemben 130 pg/ml felett van. Ezek az értékek kb. 1000-szeresei a megfelelő hatás eléréséhez rendszerint szükséges koncentrációknak. Elsősorban LDL-csökkentő hatásuk következtében a találmány szerinti vegyületek például hipolipidémikumként alkalmazhatók hiperlipidémiás állapotok, főleg (Ha) és (Ilb) típusú hiperlipidémia és atherosclerosis kezelésére, például hiperlipoproteinémia, mint rizikófaktor fennállása esetén. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
