203887. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új kondenzált diazepinonok és ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 HU 203 887 B 2 sokkal vagy azok analógiájára könnyen előállítható, (IXb) általános képletű N-acetállal, vagy egy (IXc) általános képletű a-alkoxi-aminnal - a képletekben R1, R2 és R“ jelentése a fenti, R12 pedig 1-10 szénatomos alkilcsoportot jelent - hajtjuk végre a reakciót. ct-Alko­­xi-aminokkal végezve az aminoalkilezést, a (VIII) álta­lános képletű kiindulási vegyületet előnyösen a megfe­lelő (Vnia) általános képletű Grignard-vegyület - a képletben M jelentése -Mg-Hal általános képletű cso­port - formájában reagáltatjuk. Ha az aminoalkilezést egy (K) általános képletű vegyülettel - a képletben b jelentése etilén-, trimetilén­­vagy tetrametiléncsoport - végezzük, akkor úgy járunk el, hogy a (Vili) általános képletű kiindulási vegyületet előbb a megfelelő (Villa) általános képletű fémsóvá - a képletben B és X1 az előzőekben megadott jelen­­tésűek, M jelentése egy fématom, előnyösen lítium­atom, vagy egy -Mg-Hal általános képletű csoport, ahol Hal klór-, bróm- vagy jódatomot jelent - alakítjuk, amelyet izolálás nélkül reagáltatunk a kívánt (IX) álta­lános képletű vegyülettel. A lítiumsó előállításához pontosan 2 mólegyenérték lítiumvegyület szükséges, amely lehet például alkil-lítium, így butil-lítium, illetve butil-lítium és NJM,N’,N’-tetrametil-(etilén-diamin) elegye, terc-butil-lítium vagy metil-lítium, valamilyen amid, így lítium-(diizopropil-amid), lítium-(diciklohe­­xil-amid), vagy lítium-(ciklohexil-izopropil-amid), aril-lítium, így fenil-lítium, fémlítium, esetleg fenant­­rén jelenlétében. Amennyiben a (Villa) általános kép­letben M jelentése egy -Mg-Hal általános képletű cso­port, akkor a (VIII) általános képletű alkinszármazékot legalább 2 mólegyenérték Grignard-reagenssel, például metil-magnézium-bromiddal, etil-magnézium-bromid­­dal vagy fenil-magnézium-bromiddal reagáltatjuk. A sóképzést kővető aminoalkilezés általában valamilyen szerves oldószerben, -80 és +150 °C, előnyösen -40 és +140 °C közötti hőmérsékleten történik. Szerves oldó­szerként a lítium-, illetve magnéziumorganikus vegyü­­letekkel végzett reakcióknál általánosan alkalmazott oldószerek szolgálhatnak. Különösen előnyösek az éte­rek, például a dietil-éter, tetrahidrofurán, dioxán vagy az etilénglikol-dimetil-éter, a cseppfolyós ammónia, adott esetben valamilyen elegy formájában, illetve va­lamilyen poláros, az oldódást elősegítő adalékkal, így hexametil-foszforsav-triamiddal, dimetil-szulfoxiddal, l,3-dimetil-2-imidazolinorinal vagy l,3-dimetil-3,4,5,6 -tetrahidro-2(lH)-pirimidinonnal együtt alkalmazva. A reakció lefutását általában meggyorsítja, ha valamilyen katalizátor, elsősorban vízmentes réz(I)-só, például réz(I)-klorid, réz(I)-jodid, réz(I)-jodid lítium- vagy nát­­rium-jodiddal együtt, vagy réz(I)-cianid van jelen a reakcióelegyben. A találmány szerinti eljárással előállított (I) általános képletű, bázikus csoporttal szubsztituált, kondenzált gyűrűs diazepinonok akár három királis centrumot is tartalmazhatnak az oldalláncban, és így adott esetben 4 diasztereomer pár formájában - ezek mindegyike (+)- és (-)-enantiomerekre választható szét - fordulhatnak elő. Ugyancsak lehetséges cisz-transz-izoméria is, ami­kor az (I) általános képletű vegyületek képletében A1 jelentése egy olefinkötést magában foglaló alkiléncso­­port. Az egyetlen királis centrumot tartalmazó, (I) álta­lános képletű vegyületek racemátok, amelyek (+)- és (-)-antipódokra választhatók szét. A diasztereomerek elválasztása azok eltérő fizikai­­kémiai tulajdonságain alapszik, és történhet például megfelelő oldószerből firakcionált kristályosítással, nagynyomású folyadékkromatográfiás, oszlopkroma­­tográfiás vagy gázkromatográfiás eljárással. Az (I) általános képletű vegyületek racemátjainak felbontását ismert eljárások segítségével érhetjük el, például alkalmazhatunk optikailag aktív savakat, így (+)- vagy (-)- borkősavat vagy annak valamilyen szár­mazékát, például (+)- vagy (-)-diacetil-borkősavat, il­letve (+)- vagy (-)-metil-hidrogén- tartarátot, valamint (+)-kámforszulfonsavat. Az enantiomerek elválasztására általánosan alkal­mazható eljárás szerint egy (I) általános képletű vegyü­­let racemátját az imént említett optikailag aktív savak valamelyikének ekvimoláris mennyiségével, valami­lyen alkalmas oldószerben reagáltatjuk, majd a kapott kristályos diasztereomer sókat elválasztjuk, kihasznál­va azok eltérő oldhatóságát. Ezt a műveletet minden olyan oldószerben elvégezhetjük, amelyben a sók oldé­­konysága közötti különbség elegendő az elválasztás-, hoz. Célszerű metanolt, etanolt, vagy ezek például 1-1— térfogatarányú elegyét alkalmazni. A diaszteromer só­kat ezután külön-külön vízben feloldjuk és valamilyen bázissal, például nátrium-karbonáttal vagy kálium­karbonáttal semlegesítjük az oldatot, miáltal a vegyület megfelelő (+)- vagy (-)-módosulatát szabad bázis for­májában kapjuk meg. Az (I) általános képletű vegyületek valamely enanti­­omerformáját mindazonáltal úgy is megkaphatjuk, hogy a fentebb tárgyalt szintéziseket a (IV), (VI), (Via), (Vm), (Villa) vagy (IX) általános képletű ve­gyületek megfelelő enantiomeijéből kiindulva valósít­juk meg. A (II) általános képletű, triciklusos vegyületek sza­badalmi leírásokból ismertek, vagy ismert eljárásokkal, könnyen hozzáférhető kiindulási vegyületekből szinte­­tizálhatók. Ugyanez vonatkozik a (IV) általános képle­tű kiindulási vegyületekre is, azaz némelyik közülük az irodalomból ismert, másokat pedig ismert eljárások adaptálásával állíthatunk elő. Példaképpen a (IVa) álta­lános képletű amino-alkoholokat - a képletben A1, R1 és R2 a bevezetőben megadott jelentésűek - említhet­jük, amelyekből tömény sósavval, szulfinil-kloriddal, tömény hidrogén-bromiddal, szulfinil-bromiddal, hid­rogén- jodiddal, illetve egy alkalmas metánszulfonsav-, etánszulfonsav- vagy valamilyen aril-szulfonsav-szár­­mazékkal, előnyösen a megfelelő szulfonil-kloriddal vagy -bromiddal állíthatjuk elő a kívánt (IV) általános képletű vegyületet, ahol a képletben Z jelentése klór-, bróm- vagy jódatom, illetőleg metánszulfonil-oxi-, etánszulfonil-oxi- vagy valamilyen aril-szulfonil-oxi­­csoport. A (IV) általános képletű vegyületeket egyéb­ként úgy is előállíthatjuk, hogy egy (X) általános kép­letű szekunder amint egy (IVb) általános képletű, bi­­funkciós vegyülettel - a képletben A1 és Z az előzőek­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom