203886. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 12-halogén-forszkolin-származékok és hatóanyagként e vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

1 HU 203 886 B 2 A találmány tárgya eljárás az (1) általános képletű új 12-halogén-forszkolin-származékok, valamint azok optikai és geometriai izomerjeinek az előállítására. Az (1) általános képletben X jelentése fluor-, klór-, bróm- vagy jódatom; O R jelentése hidrogénatom, vagy -t-Ri, tetrahidrofurán- 2- kaibonil, 0 OH O-Ó-ÓH-CH2OH vagy -C-NHRj általános képletű csoport, amelyekben Rí 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelent; és R2 jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport. E vegyületek önmagukban vagy közömbös segéd­anyagokkal kombinálva a belső szemnyomás (intra­­okuláris nyomás) csökkentésére alkalmazhatók. Az 1984. 07. 12-én közzétett 3 346 869 számú német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságra hoza­tali irat (I) általános képlete magában foglalja azon jelen bejelentés szerint előállított vegyületeket, me­lyekben X jelentése klór- vagy brómatom, és R jelen­tése hidrogénatom vagy -CORi-csoport. E bejelentés­ben azonban csak egy olyan vegyületre található példa, amelyben X jelentése halogénatom, annál azonban az 5,6-helyzetben kettős kötés és a 6-os helyzetben hidro­génatom van. Ezentúl a fenti publikációban szereplő vegyületeknek más a farmakológiai hatása (antialleigi­­ás és/vagy hörgőtágító hatás), és az előállítási eljárások is eltérnek. A találmány szerinti eljárással a (2) általános képletií vegyületek, valamint azok optikai és geometriai izo­­merjei is előállíthatók. A (2) általános képletben X jelentése a fentiekben meghatározott; Z jelentése O vagy HC-NR^Rj általános képletű csoport, -C-amelyben R<és R5 azonosak vagy különbözőek, és jelentésük hid­rogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport. A (2) általános képletű vegyületek közbenső termé­kekként alkalmazhatók az (1) általános képletű vegyü­letek előállítása során. Mind a leírásban, mind az igénypontokban az „alkil­csoport” olyan egyenes vagy elágazó szénláncú szén­hidrogéncsoportot jelent, amelyben nincsen telítetlen kötés; ilyenek például a metil-, etil-, 1-propil-, 2-pro­­pil-, 2-metil-propil-csoport. Az „alkanoilcsoport” olyan egyértékű szubsztituenst jelent, amelynek alkilcsoportja egy karbonilcsoporton át kapcsolódik, és szabad vegyértéke a karbonilcsoport szénatomján van. Ilyen alkanoilcsoport például a for­­mil-, acetil-, propionil-, 2,2-dimetil-acetil-csoport. A „rövidszénláncú” kifejezés a fenti csoportok vonatko­zásában olyan alkilcsoportra vonatkozik, amelynek szénváza legfeljebb 4 szénatomot tartalmaz. A képletekben a különböző szubsztituenseknek a vázhoz (labdánszerkezetű maghoz) való kötődését két­féleképpen jelezzük: a kihúzott vonal azt jelenti, hogy a szubsztituens ß-helyzetben van (tehát a molekula síkja felett helyezkedik el); a szaggatott vonal azt je­lenti, hogy a szubsztituens a-helyzetű (tehát a moleku­la síkja alatt helyezkedik el). A képleteket úgy rajzol­tuk, hogy a vegyületek abszolút sztereokémiái konfigu­rációját mutassák. Amennyiben ezek a labdánvázat tartalmazó kiin­dulóanyagok a természetben előforduló vegyületek, vagy természetben előforduló vegyületek származékai, akkor mind ezek, mind az ezekből származó végtermé­kek az ábrázolt, egyetlen abszolút konfigurációban lé­vő labdánvázat tartalmazzák; a találmány szerinti eljá­rás azonban a racémsorozathoz tartozó labdánszárma­­zékok szintézisére is alkalmazható. A labdánvázban lévő királis centrumokon kívül a labdánvázhoz kapcsolódó szubsztituensek is tartalmaz­hatnak királis centrumokat, amelyek szintén részt vesz­nek a találmány szerinti vegyületek optikai sajátságai­nak a kialakításában, és lehetőséget adnak azok rezol­­válására a szokásos módszerekkel, például optikailag aktív savak alkalmazásával. Ha a képletekben egy cso­port hullámvonallal kapcsolódik egy királis középpont­hoz, akkor ez azt jelenti, hogy ennek a királis centrum­nak a sztereokémiája ismeretlen, tehát a kapcsolódó csoport a lehetséges orientációk bármelyikében lehet. A találmány szerinti eljárás a találmány szerinti olyan vegyületek összes optikai izomeijének és racemátjának az előállítására is vonatkozik, amelyek a labdánvázban lévő királis centrumokon kívül további centrumokat tartalmaznak. A találmány szerinti, új 12-halogén-forszkolin-szár­­mazékok előállítását az A) és B) reakcióvázlatokban szemléltetjük, ahol R, Rí, R2, R3 jelentése a fentiekben meghatározott. A (4) általános képletű bázisos labdánszármazék előállítása céljából egy (3) általános képletű la,6ß,9a­­trihidroxi-labdán-származékot - amelyben R« rövid­szénláncú alkanoilcsoportot jelent - egy (11) általános képletű formamid-dialkil-acetállal kondenzálunk, amelyben R$, R9 és Rio jelentése egymástól függetlenül rövidszénláncú alkilcsoport; vagy R« és R9 azzal a nitrogénatommal együtt, amelyhez kapcsolódnak, egy (a) általános képletű gyűrűs csoportot is alkothatnak, amelyben X’ jelentése ^CHRu általános képletű cso­port, ahol Rn jelentése hidrogénatom, rövidszénláncú alkilcsoport vagy OR!2 általános képletű csoport, amelyben R)2 hidrogénatomot vagy rövidszénláncú al­kilcsoportot jelent, és m értéke 0 vagy 1. E kondenzációs reakciót előnyösen külön hozzáadott oldószer nélkül hajtjuk végre; a feleslegben vett forma­­mid-dialkil-acetál mind reagensként, mind oldószerként szolgál. Alkalmazhatunk azonban a reakcióhoz oldó­szerként poláris, aprotikus oldószert, például dimetil-for­­mamidot, dimetil-acetamidot, hexametil-foszforamidot vagy dimetil-szulfoxidot. A reakció hőmérséklete nem kritikus jellegű: általában 25 °C és 100 *C közötti hőmér­sékleten dolgozunk, hogy a reakció kielégítő sebességgel menjen végbe; előnyösen 45 *C és 65 *C közötti hőmér­sékleten dolgozunk. Az (5) általános képletű bázisos labdánszármazék - ahol R8 és R9 jelentése a fentiekben meghatározott - előállítása céljából egy (4) általános képletű 7ß-(alka-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom