203869. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új akrilsavszármazék sók és ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 HU 203 869 A 2 A találmány tárgya eljárás (I) általános képletű akril­­sav-származékok új sói — amely képletben R jelentése hidrogén- vagy halogénatom, M jelentése bizmut-, cink-kation vagy argininből, lizinből vagy hidroxil-etil-aminból származtatott kati­on, X jelentése szervetlen anion, n jelentése 0,1 vagy 2, m jelentése 1,2 vagy 3, p jelentése 0 vagy 1, r jelentése 0-től 6-ig terjedő egész szám — előállítá­sára. A (II) általános képletű kiindulási vegyületek, illet­ve azok nátrium sójának előállítását, nem gyógyászati jellegű felhasználását számos cikk, szabadalmi leírás ismerteti. Azon (II) általános képletű vegyületeket, illetve azoktól csak R jelentésében különböző analógnak te­kinthető vegyületeket, melyekben n jelentése 0, a to­vábbiakban feniltio-propénsav származékoknak ne­vezzük. Azon (II) általános képletű vegyületeket, illetve azoktól csak R jelentésében különböző analógnak te­kinthető vegyületeket, melyekben n jelentése 1, a to­vábbiakban femlszulfmil-propénsav származékoknak nevezzük. Azon (II) általános képletű vegyületeket, illetve azoktól csak R jelentésében különböző analógnak te­kinthető vegyületeket, melyekben n jelentése 2, a to­vábbiakban fenilszulfonil-propénsav származékoknak nevezzük. A 2 532 291 lajstromszámú amerikai egyesült álla­mokbeli szabadalmi leírás feniltio-propénsav szárma­zékok előállítását ismerteti, felhasználásukról azon­ban nem tesz említést Az 52-7919 és az 52-7920 közzétételi számú japán szabadalmi leírások feniltio-, fenilszulfinil- és fenil­szulfonil-propénsav származékok és alkálifém sóik­nak előállítását ismertetik. Az 52-7919 közzétételi számú leírásban az előállított vegyületeket felületak­tív anyagoknak deklarálják. A 151 121 közzétételi számú japán szabadalmi le­írás feniltio-propénsav származékok és alkálifém só­iknak előállítását ismerteti. Az előállított vegyületeket felületaktív és antibakteriális szereknek deklarálják, így mosó-, baktériumölő illetve méregtelenítő szer­ként, továbbá krémalapanyagként történő alkalma­zást javasolnak. A 151 123 közzétételi számú japán szabadalmi le­írás fenilszulfinil- és fenilszulfonil-propénsav szárma­zékok előállítását ismerteti. Igényli továbbá a vegyüle­tek alkáli- illetve alkáliföldfém sóit is, azonban a sókat nem állították elő. Az előállított vegyületeket antibak­teriális, méregtelenítő, penészgomba ellenes szerként, valamint antioxidánsként történő felhasználásra java­solják. A 40 359 lajstromszámú európai szabadalmi beje­lentés festékanyagok gyártásánál használatos inter­medierként említi a fenilszulfinil-propénsav szárma­zékokat. Kísérleteink során meglepő módon azt találtuk, hogy az (I) általános képletű új sók humán gyógyászati célra is alkalmazhatók, különösen fekélybetegségben szenvedők, illetve fekélybetegségre hajlamos egyének elő- illetve utókezelésére alkalmas. Az emésztő rendszerbeli fekélybetegség a lakosság egyre jelentősebb részét érinti. A fekély aktív szaka­szában erős fájdalmat okoz és vérzés is felléphet. A gyógyszeres kezelés hagyományos módja szerint el­sődleges cél a fájdalom csökkentése majd a sérült szö­vetrész gyógyulásának elősegítése. A hagyományos­nak nevezhető gyógyszerek (pirenzepin, cimetidin, omeprazol stb.) a gyomorsavtaitalom csökkentésével illetve a gyomorsavszekréció gátlásával próbálják el­érni a fenti célt. Megfelelő gyógyszeres kezelés és dié­ta esetén a fekély általában 4-6 hét alatt meggyógyul. Azonban a fekély gyakorta kiújul, és ilyen esetekben újra kell kezdeni a gyógyszeres kezelést. Az utóbbi időben egyre inkább az érdeklődés közép­pontjába kerültek az ún. citoprotektív vegyületek. Ezen vegyületek a gyomorfal védekező képességét nö­velik, így alkalmazásukkal jelentősen csökkenthető a fekély kiújulásának a valószínűsége, illetve fekélybe­tegségre valószínűsíthető egyéneknél megelőzhető a fekély kialakulása. Természetesen különösen értékesek azok a vegyüle­tek, melyek a citoprotektív hatás mellett gyomorsav­szekréció gátló hatással is rendelkeznek. A találmány szerinti vegyületek közül számosnál jelentkezik a citoprotektív hatás mellett gyomorsav­szekréció gátló hatás is, és további igen lényeges meg­figyelésünk az, hogy mindkét hatás időben elnyújtot­­tan jelentkezik. Farmakológiai eredményeket ismertető táblázato­kon az alábbiak szerint jelöltük a vizsgált vegyülete­ket. A: bizmut-trisz-(3-fenilszulfonil-2(E)-propenoát)­­pentahidrát B: cink-bisz-(feniltio-2(Z)-propenoát)-hidrát C: 3-fenilszulfonil-2(E)-propénsav-monoetanola­­min-só D: bizmut-bisz-(3-fenilszulfonil-2(E)-propenoát)­­klorid-hexahidrát E: 3-fenilszulfonil-2(E)-propénsav-(S)-arginin-só F: 3-fenilszulfonil-2(E)-propénsav-(S)-lizin-só G: bizmut-trisz-(3-feniltio-2(E)-propenoát)-trihid­­rát H: cink-bisz-(3-fenilszulfonü-2(E)-propenoát)-tet­­rahidrát A vegyületek farmakológiai hatását az alábbi mód­szerekkel vizsgáltuk. Savas alkohollal kiváltott gyomorkárosodás vizs­gálata (A. Robert, Gastroenterology, 1979, 77, 761-767) A vizsgálathoz 24 órán át éheztetett, 120-150 g-os nőstény patkányokat használtunk. A vizsgálandó anyagot Tween 80-as szuszpenzióban szondán keresz­tül a patkányok gyomrába juttattuk. Bizonyos idő el­telte után (’’előkezelési idő”) 0,5 ml/100 testtömeg g savas alkoholt adtunk az állatok gyomrába szondán 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom