203860. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üreggel kialakított alakos termék előállítására öntéssel

1 HU 203 860 B 2 zel a 24 üreggel ellátott 18 összetett szerkezetű kerá­mia test a kívánt alkalmazásnak megfelelő formában hozható létre. Nyilvánvaló, hogy a töltőanyag tulajdonságainak fenti felsorolásakor, amikor azt permeábüisnak, ala­kíthatónak és szükség esetén egymáshoz kötődő ré­szecskékből állónak írtuk le, a töltőanyagból készült ágy vagy egy részének tulajdonságaira gondoltunk. A töltőanyag alkotóelemei között ugyanis lehetnek olyan részecskék, amelyek ezeknek a feltételeknek mind nem tesznek eleget. A töltőanyag készíthető ho­mogén anyageloszlással, ugyanazon anyag különböző szemcsézettségű frakcióiból, illetve több különböző anyagból. Ez utóbbi esetben a töltőanyagban lehetnek a szinterelési folyamatban nem résztvevő, más ré­szecskékhez, illetve egymás részecskéihez nem tapadó összetevők, amelyek az oxidációs reakcióhőmérsékle­tén is megőrzik individuális jellemzőiket. A fontos azonban az, hogy a velük kialakított töltőanyag az oxi­dációs reakció feltételei között biztosítsa a kívánt összekapcsolódást, szinterelődést. Ezekre az anyagok­ra általában nem nagyon van szükség, az esetek több­ségében sikerült olyan töltőanyagot választani, amely az említett permeabüitási, alakítási és kötődési felté­teleknek eleget tesz és minden összetevője ezeknek a tulajdonságoknak a kialakításában aktív. Vannak olyan anyagok is, amelyek az oxidációs reakció hő­mérséklete alatti hőmérsékleteken lényegében külön­álló részecskékből állnak, vagyis a sablont körülvevő töltőanyag képes a hőtágulással járó hatásokat követ­ni, amikoris az olvadáspont elérésével járó térfo­gatkülönbségek nem játszanak szerepet, de az anyag az oxidációs reakció hőmérsékletének elérésekor egy­máshoz kötődő részecskéket tartalmaz, amelyek a töl­tőanyag szükséges mechanikai szüárdságát biztosí­tják, megelőzik az oxidációs reakciótermék növekedé­sének, illetve fejlődésének kezdeti szakaszában az üreg összeomlását. Az alkalmas töltőanyagok között szerepelnek a szüícium vegyületei, mint szilícium-dio­­xid, szüícium-karbid, azalumínium-trioxid, a cirkóni­­um-dioxid és ezek keverékei. A találmány szerinti eljárás foganatosítása során igen jó hatással vethetők be a dópoló anyagok. Ezek az oxidációs reakciót kedvezően befolyásolják. A fém alapanyagot kiegészítő dópoló anyagok számos példá­ja ismeretes, és ezek hatása igen sok tényezőtől függ, maga a dópoló anyag egyedül a hatás meghatározásá­hoz nem elegendő. Ilyen tényezők például a fém anya­gok választéka, ha több dópoló anyagöt használunk, koncentrációik, az oxidálószer minősége, összetétele, valamint a reakció lefolytatásának feltételei. A dópoló anyago(ka)t általában a fém alapanyag öt­vöző összetevőiként visszük be a folyamatba, de ugyanúgy lehetséges a töltőanyag vagy a töltőanyag egy részének kiegészítése a dópoló anyaggal. Ez utóbbi esetben különösen a tartó zónába célszerű a dópoló anyag bevitele. A töltőanyagot a dópoló anyaggal sok­féle módon lehet kiegészíteni. Az egyik lehetőség a dó­poló anyag eloszlatása a töltőanyag ágyának egészé­ben például a részecskék bevonataként vagy különálló részecskék formájában, amikoris különösen célszerű a dópoló anyagot a fém alapanyag közelében a töltő­anyagban feldúsítani. A töltőanyag ágyán vagy ágyá­ban egy vagy több dópoló anyag rétege is kialakítható, amikoris belső nyílással, járatokkal, perforációval, üres terekkel és hasonlókkal kell biztosítani az átjár­hatóságot. Igen hasznos megoldás az, amikor a dópoló anyagból vagy anyagokból folyadékot, például oldatot készítünk és ezzel a töltőanyag egész ágyát átitatjuk. Ugyancsak alkalmas forrása lehet a dópoló anyagnak egy olyan merev test, amelyet a dópoló anyagból készí tünk és amely a sablon és a töltőanyag közötti térbe kerül. így például szüícium-dioxid tartalmú üveget al­kalmazhatunk a sablon felületén, amivel az alumínium fém alapanyag oxidációs reakcióját kedvezően befo­lyásoló szüíciumot vihetünk a reakcióba. Amikor a sablont a megolvasztott fémmel, tehát alumíniummal felváltjuk (ennek belső dópolása például ötvözet for­májában szintén lehetséges) és az így kapót együttest oxidáló környezetben, adott esetben levegőben felhe­vítjük (ez utóbbi esetben 850 ... 1450 "C, előnyösen 900 ... 1350 °C értéktartományba eső hőmérsékletet biztosítunk), polikristályos kerámia szerkezet kialakul és a töltőanyag ágyát átnőve vastagszik. Ha a dópoló anyag a fém alapanyag és a töltőanyag között van el­rendezve, a polikristályos kerámia szerkezet a dópoló anyag rétegét átnőve hatol be a töltőanyag ágyába, va­gyis belőle a dópoló anyag rétegénél vastagabb termék keletkezik. A sablon felületéhez illesztvfe, illetve a töl­tőanyagból álló ágyban egy vagy több dópoló anyagot lehet használni. A fém alapanyagot szintén ki lehet egészíteni dópoló összetevőkkel, például ötvözet létre­hozására. A fém alapanyagot ötvözetként létrehozva vagy megválasztva a szükséges kiegészítő fémek kon­centrációit a töltőanyaghoz adagolt dópoló anyagok­kal lehet kiegyenlíteni, vagy fordítva. Alumíniumot mint fém alapanyagot használva, ha az oxidálószer levegő, a különösen jól használható dó­poló anyagok a magnézium és a cink, amelyek hatásait a továbiakban leírt egyéb anyagok előnyösen fokoz­zák. Ezeket a fémeket vagy megfelelő forrásaikat az alumínium alapú kiindulási fémbe ötvöző összetevő­ként visszük be, részarányuk a létrejövő anyag töme­géhez viszonyítva 0,1... 101% mindegyikre külön-kü­­lön. A dópoló anyagok koncentrációját általában olyan egyéb tényezőktől függően határozzuk meg, mint a dópoló anyagok koncentrációja, az alapanyag, az oxidációs reakció lefolytatásának feltételei. A meg­felelően választott koncentrációban jelen levő dópoló anyag elősegíti a kerámia anyag növekedését, a fémes alapanyag transzportját és hozzájárul ahhoz, hogy az oxidációs reakció eredményeként kapott kerámia anyag növekedési morfológiája kedvező legyen. A polikristályos oxidációs reakciótermék növeke­dését, különösen alumínium alapanyagra épülő rend­szerekben számos más anyag is képes kedvezően befo­lyásolni. A hasznos dópoló fémek között van például a szilícium, a germánium, az ón és az ólom, különösen magnéziummal vagy cinkkel kombinálva. Ezeket a fé­meket vagy alkalmas forrásaikat az alumínium alap­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom