203860. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üreggel kialakított alakos termék előállítására öntéssel

1 HU 203 860 B 2 anyagba úgy ötvözzük, hogy a kapott anyagban rész­arányuk 0,5... 151% legyen. A tapasztalatok azt mu­tatják azonban, hogy a legjobb növekedési kinetikai és növekedési morfológiai hatásokkal akkor lehet számí­tani, ha ezek a dópoló anyagok az ötvözetben 1 ... 10 t%-os arányban vannak jelen. Az ólom ugyan hasznos dópoló anyag, de csak nehezen ötvözhető az alumíniumba, ebből a célból legalább 1000 °C hőmér­sékletet kell biztosítani, mivel egyébként oldékonysá­­ga alumíniumba nagyon kicsi. Ismert viszont az a ma­goldás, hogy az ólmot más ötvöz összetevőkkel, külö­nösen ónnal együtt visszük be, ami oldhatóságát jelen­tősen javítja és biztosítja, hogy az ötvöző összetevőt alacsonyabb hőmérsékleten tudjuk az alumíniumba bevinni. Az alumínium fém alapanyag tulajdonságainak szükség szerinti befolyásolását biztosító további dópo­ló anyagok példái a nátrium, lítium, kalcium, bór, fosz­for és ittrium, amelyek szintén felhasználhatók külön­­külön vagy kombinációban egy vagy több más dópoló anyaggal is, az oxidálószertől és a folyamat feltételei­től függően. A nátrium és lítium részaránya általában igen kicsi, az esetek többségében legfeljebb 0,1 .. 0,2 ezrelék; ezek külön és együtt vagy más dópoló anya­gokkal kombinálva használhatók. A ritkaföldfémek, mint például cérium, lan tán, prazeodínium, neodími­­um és szamárium különösen más dópoló anyagokhoz keverve szintén jó dópoló anyagok. Mint már említettük, a dópoló anyag bevezetésének nem egyetlen módja a fém alapanyag ötvözése. A dó­poló anyagot, akár egy vagy több fémes vagy nem fé­mes összetevőből áll, célszerű lehet vékony rétegben fölvinni a sablon felületére vagy felületének egy részé­re. Ezzel ugyanis lokálisan lehet a fém alapanyagból keletkező kerámia test növekedését befolyásolni. A kerámia szerkezet polikristályos összetevője a kijelölt felületeknél a többieknél erőteljesebben képes a töltő­anyag rétegébe átnőni. A polikristályos szerkezetű ke­rámia anyag növekedési folyamatát tehát a dópoló anyag lokalizált elrendezésével is elő lehet segíteni, amikor a sablon kijelölt felületénél beépített dópoló anyag hatására a töltőanyag ágyába az anyag növeke­dése szabályozott módon zajlik. A dópoló anyagot tar­talmazó bevonat vagy réteg általában viszonylag vé­kony, különösen ha az elkészítendő kerámia termék méreteihez viszonyítjuk és ezért az oxidációs reakció­­termék növekedése során hatásosan képes a dópoló anyag rétegén áthatolni, sokkal vastagabb lesz, mint amilyen mélységet a dópoló anyag rétege elfoglal. A dópoló anyag rétegét kialakíthatjuk festéssel, szórás­sal, gőzölögtetéssel, szitanyomással vagy más olyan módszerrel, amely alkalmas a szükséges vastagságú réteg létrehozására. Különösen célszerű a szuszpenzi­ók vagy paszták alkalmazása, de adott esetben a szi­lárd szemcsés dópoló anyag vagy vékony üvegszerű ré­tege, esetleg filmje a sablon felületével érintkezve is elhelyezhető. A dópoló anyagban lehetnek szerves vagy szervetlen kötőanyagok, vivőanyagok, oldósze­rek és/vagy egyéb szerkezeti anyagok. A sablon felüle­tére felszórt porszerű dópoló anyag szintén ismert felület egészére vagy csak egy részére. A folyékony szuszpenzió, amely vízzel és szükség szerinti szerves kötőanyaggal készült szórással vihető fel a sablon fel­ületére, belőle az oldó- és kötőszer nedves összetevőjé­nek elpárologtatása után jól tapadó bevonat alakul ki, amely a sablonnak a megmunkálás előtti kezelését nem zavarja. A kívülről felvitt dópoló anyagok általában a felület egy részét borítják, a sablonon kialakított egységes vastagságú rétegben. A tapasztalat szerint a dópoló anyag mennyisége igen széles értéktartományban vál­tozhat, például fém alapanyagként alumíniumot hasz­nálva a kísérletek során nem sikerült olyan alsó vagy felső határt meghatározni, amely alatt illetve fölött a dópoló anyag hatása nem lenne észlelhető. így például alumíniumot és magnéziumot tartalmazó fém alap­anyag esetén, ha az oxidálószer levegő vagy oxigén, a szüícium-dioxid réteg alkalmas arra, hogy szilícium forrása legyen. Az egyik mérés szerint a fém alap­anyag minden g-jára viszonyított 0,00003 g szilícium, vagy ami evvel egyenértékű, a fém alapanyag felületé­nek minden cm^-ére 0,0001 g szilícium megfelelő dó­poló hatást fejt ki. Ebben az esetben a dópoló anyagot a felület egészére vagy csak egy részére visszük fel, a felületi részarány a dópoló anyaggal bevont felületre vonatkozik. Egy másik kísérletben alumíniumot és szi­líciumot tartalmazó fém alapanyagból oxigén Vagy le­vegő mint oxidálószer jelenlétében alakítottunk ki ke­rámia struktúrát és azt találtuk, hogy a magnézium, mint dópoló anyag magnézium-oxd (MgO) formában már a fém alapanyag minden g-jára számított 0,0008 körüli mennyiségben, vagy ami ezzel egyenértékű, a magnézium-oxiddal bevont felület minden cm2-ére számítva kb. 0,003 g magnézium a kívánt hatást kifej­tette. A találmány szerinti eljárás foganatosítása során célszerű lehet gátló elem alkalmazása, amely a töltő­anyagban elhelyezve képes olyan határfelületet meg­határozni, amelyet növekedési folyamata során az oxidációs reakciótermék nem vagy csak jelentéktelen mértékben lép túl, mivel képes az oxidációs reakció­termék növekedési folyamatát leállítani vagy jelentő­sen lelassítani. Gátló elemként minden olyan anyag (vegyület), szerkezet, összeállítás, együttes, stb. hasz­­nálha tó, amely a találmány szerinti eljárás foganatosí­tásához szükséges feltételek között integritását leg­alábbis korlátos mértékben megtartja, nem illékony, a gőz vagy gáz halmazállapotú oxidálószert átengedi, de egyúttal alkalmas az oxidációs reakciótermék növeke­désének megállítására, helyi késleltetésére, lassítására az oxidációs folyamatot reakcióméregként képes be­folyásolni, azaz tetszőleges mechanizmus révén az oxidációs reakciótermék növekedését korlátozni, megállítani tudja. Az alkalmas anyagok között említ­hetjük a kalcium-szulfátot (gipsz), a kalcium-sziliká­­tot, a portlandcementet, ezek keverékeit, amelyek kü­lönösen alumínium fém alapanyag és oxigéntartalmú gáz, például levegő mint oxidálószer reakciója eseté­ben biztosítják a gátló elem funkciójának megbízható 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom