203860. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üreggel kialakított alakos termék előállítására öntéssel

1 HU 203 860 B 2 előfordulhat, hogy az üreg összeomlik, a kívánt alakzat nem jön létre. Az üreg alakzatának kívánt geometriáját például önmagát megkötő töltőanyag alkalmazásával lehet biztosítani. Ez az anyag adott hőmérsékleten belsőleg szinterelődik és összekötődik, de lehetséges, hogy más módon következik be szinterelődése, esetleg adalék­anyagok segítségével biztosítjuk a töltőanyag felületé­nek módosítását, részecskéinek összekapcsolódását. Alumínium fém alapanyagot és oxidálószerként leve­gőüt használva a töltőanyag egyik igen alkalmas válto­zata az alumínium-trioxid por, mihez szilícium-dioxid kötőanyagot adagolunk. Ez a kötőanyag akár finom szemcsék, akár pedig az alumínium-trioxid részecské­ken létrehozott bevonat formájában lehet jelen. Az ilyen anyagkeverékek a kerámia mátrix kialakulásá­hoz szükséges oxidációs reakciófeltételek által meg­határozott hőmérsékleten vagy már az alatt is szinte­­relődnek vagy összekapcsolódnak. Ha az alumínium­­trioxid részecskéket nem egészítjük ki szüícium-dio­­xiddal, a részecskék összekapcsolásának megkívánt hőmérséklete jóval nagyobb. Más alkalmas töltőanyagok azok a részecskék vagy szálak, amelyek az oxidációs reakció feltételei között felületeiken vékony réteget képeznek a reakcióter­mékből és ez alkalmas a kívánt hőmérsékletű tarto­mányban a részecskék összekötésére. Alumíniumot mint fém alapanyagot és levegőt mint oxidálószert használva az Üyen jellegű töltőanyagok között kell megemlíteni a például 500 mesh vagy finomabb szem­­csézettségű szilícium-karbid részecskéket, amelyek­ből szilícium-dioxid felületi réteg alakul ki és ez az alumínium oxidációs reakciójának hőmérséklettarto­mányában a részecskéket egymáshoz tapasztó bevo­natot ad. Az üreg geometriai alakját az átmeneti időszak alatt ügy is fenntarthatjuk, hogy szerves kötőanyagot használunk, amelyet a töltőanyagtól az oxidációs re­akcióhoz szükséges hőmérséklet, vagy az annak eléré­se során beálló hőmérsékletek távolítanak el. Nincs szükség arra, hogy a töltőanyag egész térfo­gata szinterelhető Vagy önmagával kötődő részecskék­ből álljon, esetleg szinterelő anyagot vagy kötőanyagot tartalmazzon, bár ez a találmány szerinti eljárás foga­natosítása szempontjából a legkedvezőbb. Az önmagát megkötő részecskékből álló töltőanyag, a kötőanyag vagy a szintereléshez szükséges adalék a töltőanyag ágyának egy részében is elhelyezhető, mégpedig ott, ahol a fém alapanyag helyezkedik el, mégpedig olyan mélységig, hogy a szinterelés vagy a más folyamat ré­vén bekövetkező összekötődés miatt a létrejövő üreg körül burkolat alakuljon ki, amelynek vastagsága és mechanikai szilárdsága elegendő az üreg sértetlensé­gének megőrzéséhez, vagyis a növesztett kerámia test alakhűségének biztosításához, amíg az oxidációs reak­ciótermék kívánt vastagsága és szilárdsága elérhetővé válik. Ez annyit jelent, hogy a töltőanyagból a sablon körül tartó zónát hozunk létre, amelyben adott hőmér­séklettartományban egymáshoz kapcsolódó vagy egy­mással szinterelhető részecskék vannak jelen, esetleg amelyben olyan szinterelő vagy kötő adalékanyag van, amely a reakció eléréséhez szükséges hőmérséklettar­tományban a szükséges összekapcsolást biztosítja. A töltőanyag ágyában, a sablon körül olyan „tartó zónát” hozunk létre, amely alkalmas az oxidációs re­akció feltételei között a sablon anyag külső geometriá­ja által meghatározott alakzat megtartására mindad­dig, amíg az oxidációs reakciótermék önhordóvá nem válik, vagyis megelőzi az üreg összeomlását A tartó zóna nagysága mindenekelőtt a sablon alakjától és el­rendezésétől, továbbá a tartó zónában elhelyezett töl­tőanyag szinterelhetőségétől ül. összekapcsolhatósá­gától függ. Ez utóbbi az adott tartó zóna mechanikai szilárdságát is nagyrészt meghatározza. A tartózónát a sablon anyag felületétől számítva a töltőanyag ágyá­ban olyan távolságig hozzuk létre, ameddig az oxidáci­ós reakciótermék növekedni fog. Ez annyit jelent, hogy egyes esetekben a tartó zóna akár nagyon vékony is lehet. így például ha a tartó zóna a töltőanyagból kialakított olyan ágy, amely befogadja a sablon anya­gát és maga a nem kötőképes illetve nem szinterelhető töltőanyag nagyobb ágyában foglal helyet, adott eset­ben kialakítható vékony bevonatként is, amely a sab­lon anyaghoz illeszkedik és egymáshoz kapcsolódó vagy szinterelhető részecskékből áll. Ilyen esetekben ez a réteg egyszerű bevonatként a későbbiekben ismer­tetett módon a sablon anyagra felvihető. A töltőanyaggal szemben feltétel, hogy nem szinte­­relődhet, nem olvadhat meg és nem alkothat olyan nem áteresztő tulajdonságú tömeget valamüyen reak­ció révén, amely az oxidációs reakciótermék útját le­zárja, illetve gőz vagy gáz halmazállapotú oxidálószer alkalmazása esetén az oxidálószert az olvasztott fém­hez nem engedi át. Ha színtereit anyag is képződik, annak nem szabad alacsony hőmérsékleten létrejön­nie, mivel ezzel a sablonanyag és a töltőanyag között esetleg komoly hőtágulási különbségek alakulnak ki, mielőtt még az elgőzölgési hőmérsékletet elérnénk. A töltőanyag alkotó elemei között olyan kötőanya­got vagy szinterelő összetevőt lehet használni, amely biztosítja, hogy az üreg összeomlásának megelőzésé­hez a töltőanyag a szükséges önmagát megkötő vagy szinterelő képességgel rendelkezzen, hogy a sablon anyaggal kitöltött üreg az oxidációs reakció megkez­déséig megőrizze integritását. A töltőanyagot elosz­lathatjuk a töltőanyag egészében vagy csak a sablont körülvevő tartó zónában. Az erre a célra szolgáló anyagok között említhetjük a fémorganikus vegyüle­­teket, amelyek az oxidációs reakció létrehozásához szükséges feltételek között részben legalább lebomla­­nak és a töltőanyagot képesek elegendő mértékben összefogni ahhoz, hogy a szükséges mechanikai szi­lárdságú zóna abban kialakuljon. A kötőanyagnak azonban nem szabad az oxidációs reakció folyamatát hátrányosan befolyásolnia, illetve olyan visszamaradó melléktermékeket hagynia, amely az összetett szerke­zetű kerámia anyagú végtermék tulajdonságait előny­telenül befolyásolja. Az ezeknek a feltételeknek meg­felelő kötőanyagok az irodalomból jól ismertek. Ilyen például a tetraetil-ortoszilikát, amely kiváló metallo-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 65 60 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom