203858. lajstromszámú szabadalom • Eljárás töltőanyagot tartalmazó kerámia termék előállítására

1 HU 203 858 B 2 A találmány tárgya eljárás töltőanyagot tartalmazó kerámia termék előállására, amikoris kerámia mátri­xot oxidációs reakciótermékből készítünk, ehhez a ke­rámia mátrixszal szemben funkcionálisan semleges töltőanyagot használunk, amikoris fém alapanyagot és töltőanyagból álló permeábilis masszát egymás mel­lett, egymással oxidációs reakció közben kapcsolatot teremtő módon elrendezünk, gőz vagy gáz halmazálla­potú oxidálószer jelenlétében a fém alapanyagot meg­olvasztjuk, a megolvasztott fémet az oxidálószerrel re­­agáltatjuk és ezzel oxidációs reakcióterméket hozunk létre, a hőmérsékletet meghatározott értékre emeljük és ezen a hőmérséklten az oxidációs reakciótermékek legalább egy részét kapcsolatban tartjuk a fém alap­anyaggal, illetve a fém alapanyag és az oxidálószer kö­zötti térben hagyjuk, ezzel a megolvasztott fémet az oxidációs reakcióterméken keresztül fokozatosan az oxidálószer és az oxidációs reakciótermék határfelü­lete felé szállítjuk a töltőanyagon belül, így az oxidáci­ós reakcióterméket a töltőanyag masszáján belül, az oxidációs reakciótermék már kialakult tömege és az oxidálószer közötti határfelületen növesztjük, vele a töltőanyag permeábilis masszájának infiltiációját biztosítjuk és a reakciót legalább a töltőanyag egy ré­szének infiltrációjáig folytatjuk. Az ipari, gépészeti, villamos és más szerkezeti ele­mek anyagaként egyre növekvő érdeklődés mutatko­zik a kerámia anyagok iránt, tekintettel néhány külö­nösen kedvező tulajdonságukra, mint keménység, nagy hőmérsékletekkel szembeni kiváló ellenállóké­pesség, kémiai semlegesség, az elektromos alkalmazá­sok kedvező jellemzői és a viszonylag kis tömeg (sűrű­ség). Számos létező alkalmazásban a kerámia anyagok várhatóan egyre nagyobb mértékben fogják felváltani a fémeket és valószínűsíthetően több olyan területen is felhasználásra kerülnek, ahol a fémek eddig nem ki­elégítő eredményt mutattak. A technológiai igényű felhasználások során a kerá­mia anyagú összetevők igen gondos gyártást igényel­nek. A hagyományos kerámiaipari módszerek számos hátrányos jellemzőt mutatnak, mint például a szinte­­relhető porok költséges volta, tulajdonságaik rossz re­produkálhatósága, vagyis adagról-adagra való válto­zékonysága, a szinterelést kísérő jelentős térfo­gatváltozás, a formázási folyamatok során pedig hát­rányként jelentkezik a strukturális egyenetlenség. A kerámia anyagok előállítására ismeretes fém alapanyagot és oxidálószert alkalmazó eljárás is. A to­vábbiakban erre utalva az „oxidációs reakciótermék” fogalmán egy vagy több oxidált állapotú fémet értünk, ahol a fém, a továbbiakban fém alapanyag olyan össze­tevő, amely képes elektron leadására vagy elektronnak más elemmel, vegyülettel, esetleg ezek kombinációjá­val történő megosztására. Az elektront befogadó anyagot a továbbiakban oxidálószemek nevezzük. így az oxidációs reakcióterméken a jelen találmány értel­mében olyan anyagot értünk, amely egy vagy több fém alapanyag és oxidálószer, például oxigén, nitrogén, ha­logénelem, kén, foszfor, arzén, szén, bőr, szelén, tellur, vagy ezek valamilyen vegyülete és kombinációja reak­ciójának eredményeként jön létre. Az említett vegyü­­letek és kombinációk között vannak a szén forrásaként is szereplő metán, etán, propán, acetilén, etilén vagy propilén, továbbá keverékek, mint a levegő, hidrogén és víz keverékei, valamint a szén-monoxid és szén-dio­­xid keverékei. A fém alapanyagok között olyanok sze­repelnek, mint az alumínium, cirkónium, titán, szilíci­um, cink, hafnium és ón. Ez a lista még további fémek­kel bővíthető. A 85 301 820.8 szám alatt bejelentett (bejelentési nap: 1985. március 15.) európai szabadalmi bejelen­tés, amelyet 1985. szeptember 25-én a 0 155 831 szá­mon tettek közzé, eljárást ír le kerámia anyag előállí­tására megolvasztott fém alapanyagh oxidációs reak­ciója útján, amikoris gőz vagy gáz halmazállapotú oxi­dálószert használnak. A fém alapanyagot meghatáro­zott hőmérsékletre hevítik, mégpedig a fém alapanyag olvadáspontját meghaladó, de az adott oxidálószerrel létrejövő oxidációs reakciótermék olvadáspontja alatt maradó hőmérsékletre melegítik, eközben gőz vagy gáz halmazállapotú oxidálószeiből álló, illetve ilyet tartalmazó atmoszférába helyezik. Az oxidációs reakciótermék növekedése ilyenkor a megolvadt fém alapanyag folyamatos szállítása révén következik be, amikoris a fém alapanyag a már kialakult oxidációs reakciótermék rétegén keresztül halad, az oxidáló­szerrel érintkezve az oxidációs reakciótermék meny­­nyiségét növeli és így a kívánt vastagságú fémet szük­ség szerint tartalmazó kerámia test jön létre. A fém alapanyaggal együtt megfelelő dúpoló anyag is hasz­nálható, amely elősegíti a kerámia kialakítási folyar matát, a reakciót meggyorsítja. Az említett európai szabadalmi bejelentés tovább­fejlesztéseként lehetséges olyan eljárás kidolgozása, amikoris az oxidációs reakciótermék permeábilis anyagú ágyat vagy előmintát jár át keletkezése közben és így összetett szerkezetű kerámia test jön létre. Itt a permeábilis ágy vagy előminta létrehozásához töltő­anyagot használnak, amelynek összetétele azonos le­het a reakció során kialakuló oxidációs reakciótermék összetételével, de különbözhet is attól, vagyis az oxi­dációs reakciótermék és a töltőanyag kémiai összeté­tele eltérő is lehet. A fém alapanyagból kialakított test felületén érintkezik a permeábilis szerkezetű töltő­anyaggal, az összeállítást gőz vagy gáz halmazállapotú oxidálószer jelenlétében felmelegítik, ennek során szükség szerinti mennyiségben és formában a folya­mathoz szükséges vagy azt előnyösen befolyásoló dó­­pol anyagot használunk, amely lehet a fém alapanyag alkotóeleme, lerakható a fém alapanayagból álló test felületén, de eloszlatható a töltőanyag tömegében is. A megadott példák során a kerámia anyagú össze­tett szerkezetek létrehozása céljából a reakciófeltéte­leket úgy válogatják meg, hogy az inflltráció fokozato­san játszódjon le, éspedig a permeábilis szerkezetű testet az oxidációs reakciótermék az esetek többségé­ben teljesen járja át. Ha a folyamat a fém alapanyag mennyiségének teljes felhasználásáig zajlik, a létre­jött termék nagyjából teljes egészében az oxidációs re­akció termékét tartalmazza, benne porozitás van, a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom