203858. lajstromszámú szabadalom • Eljárás töltőanyagot tartalmazó kerámia termék előállítására

1 HU 203 858 B 2 fém alapanyag visszamarad! mennyisége minimális és ha alkalmaztak ilyet, a szerkezetben töltőanyag is je­len van. Az oxidációs reakciótennék a töltőanyagot befogadó polikrístályos mátrixként jön létre, ezzel a kerámia anyagra épülő, adott esetben a reakcióból ki­maradt fém alapanyagot és/vagy pórusokat, valamint töltőanyagot tartalmazó öszetett szerkezet jön létre. Az ismertetett eljárások segítségével a kívánt nagy­sághoz közeli alakzatok hozhatók létre. Ha a fém alap­anyagot például a töltőanyagból készült permeábilis szerkezéül előmintával vesszük körbe vagy semleges­nek tekinthető töltőanyagból készült, szemcsézett anyagú ágyba helyezzük, majd az oxidálószer jelenlé­tében hevítjük és biztosítjuk anyagának teljes mérté­kű oxidálását, a kapott kerámia anyagban olyan belső üreg hozható létre, amely a fém alapanyagnak a heví­tés előtti alakját viszonylag nagy pontossággal vissza­tükrözi. Ha a permeábilis szerkezéül testet olyan külső határfelülettel hozzuk létre, amelyen túl az oxidációs reakció már nem következhet be, a folyamat révén ka­pott kerámia terméknek a kívánt külső alakja könnyen biztosítható. Az ismertetett eljárások foganatosítása során ki­tűnt, hogy a töltőanyag lehet kisebb vagy nagyobb szemcsékből, szálakból, huzalokból, szövött rétegek­ből, drótokból és hasonlókból összeállított együttes. A fejlesztési munkák során a szemcsézett anyagú tömö­­rítvények bizonyultak a leghatásosabbaknak, mivel költségeik kicsik, belőlük az előminta könnyen létre­hozható. Szemcsézett kötőanyag esetében a töltő­anyag részecskéinek méretcsökkentésével a kapott összetett szerkezetű kerámia test szilárdsága és szá­mos más mechanikai jellemzője, javítható. Kitűnt azonban az is, hogy a nagyon kis szemcséjű, tehát igen finom porokból készített nyers alakzatok (előminták) hajlamosak arra, hogy a formázás során megrepedez­zenek és ezek a repadések nagyobbak, mint a maximá­lis részecskenagyság, aminek következtében az elké­szült anyag szilárdsága is leromlik, de maga a nyers minta sem mindig bírja az előkészítést. Az is kitűnt, hogy a nyers alakzatok gázáteresztő képessége csök­ken a részecskék nagyságával és ennek megfelelően a fém alapanyag oxidációjával létrejövő kerámia mátrix behatolása az előmintába is csökkenő mértékű. Az oxigénhiány számos esetben olyan nemkívánatos ösz­­szetevők kialakulásához is vezethet, mint amelyek pél­dája a későbbi folyamatokban hidrolizáció miatt a szi­lárdságot lerontó alumínium-nitrid (A1N). A találmány feladata olyan eljárás kidolgozása, amellyel az oxidációs reakciótermékként létrejövő ke­rámia előállítása során a nemkívánatos összetevők megjelenése elkerülhető, és ezzel olyan összetett szer­kezetű kerámia anyag nyerhető, amelynek kedvező mechanikai jellemzőit az előállítási folyamat hiányos­ságai nem rontják le. A kitűzött feladat megoldása céljából, tehát töltő­anyagot tartalmazó, önhordó szerkezetű kerámia ter­mék előállítására eljárást dolgoztunk ki, amikoris ke­rámia mátrixot oxidációs reakciótermékből készí­tünk, ehhez a kerámia mátrixszal szemben funkcioná­lisan semleges töltőanyagot használunk, amikoris fém alapanyagot és töltőanyagból álló permeábilis masszát egymás mellett, egymással oxidációs reakció közben kapcsolatot teremtő módon elrendezünk, gőz vagy gáz halmazállapotú oxidálószer jelenlétében a fém alap­anyagot megolvasztjuk, a megolvasztott fémet az oxi­­dálószerrel reagáltatjuk és ezzel oxidációs reakcióter­méket hozunk létre, a hőmérsékletet meghatározott értékre emeljük és ezen a hőmérsékleten az oxidációs reakciótermékek legalább egy részét kapcsolatban tartjuk a fém alapanyaggal, illetve a fém alapanyag és az oxidálószer közötti térben hagyjuk, ezzel a megol­vasztott fémet az oxidációs reakcióterméken keresz­tül fokozatosan az oxidálószer és az oxidációs reakció­­termék határfelülete felé szállítjuk a töltőanyagon be­lül, így az oxidációs reakcióterméket a töltőanyag masszáján belül, az oxidáiós reakciótennék már kiala­kult tömege és az oxidálószer közötti határfelületen növesztjük, vele a töltőanyag permeábilis masszájá­nak infiltrációját biztosítjuk és a reakciót legalább a töltőanyag egy részének infiltrációjáig folytatjuk, és a találmány szerint a reakció lefolytatásához a töltő­anyagból álló permeábilis masszát két anyagrendszer­ből állítjuk össze, ahol az első anyagrendszer a masz­­szában elosztott részecske közötti porozitással, a má­sodik anyagrendszer szintén a masszában elosztott ré­szecskeközi porozitással van kialakítva, a porozitáso­­kat a töltőanyag anyagával és/vagy részecskéivel biz­tosítjuk és a töltőanyag lergalább egy része a második anyagrendszer kialakítására szolgál, és azt az oxidáci­ós reakciőtermék előállítása során, a töltőanyag infüt­­rációja alatt strukturálisan stabil összetevőből állítjuk elő. A találmány szerinti eljárás foganatosítása során tehát olyan töltőanyagot használunk, amely struktu­rálisan stabilis marad, a részecskéi közötti porozitást megőrzi, amikor az oxidációs reakciótennék a szerke­zetet átjárja. Ez a töltőanyag kettős rendszert alkot, nagyobb és kissebb pórusok vannak benne, amelyek együttesen biztosítják, hogy mind a gáz vagy gőz hal­mazállapotú oxidálószer, mind pedig az oxidációs re­akciótermék a szerkezetben megjelenhessen. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganato­­sítási módját a töltőanyag részecskéit finom szemcsé­jű részecskék vagy kristallitok porózus tömörítvényé­­ből állítjuk elő. A kristallitok a tőmörítvényekben biz­tosítják ebben az esetben anyagokkal, illetve a közöt­tük fennmaradó térrel a finomabb porozitást, amelyet részecskéken belüli porozitásnak nevezhetünk, míg a tömörítvények közötti érintkezési területek a töltő­anyag ágyában jelentik a nagyobb méretű porozitást, amelyet részecske közötti porozitásnak is nevezhe­tünk. A töltőanyag ágya például készülhet a tömörít­vények összenyomásával, pl. nyers formaként vagy el­­őmintaként, amikoris a tömörítvényeket részbeni szintereléssel kapcsoljuk egymáshoz. A találmány szerinti eljárás foganatosítása során alkalmazott töltőanyagok lehetnek kereskedelmi for­galomban beszerezhető anyagok, amelyek gömbszerű részecskékből állnak és a részecskék méretei biztosí­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom