203839. lajstromszámú szabadalom • Eljárás akrilsavszármazékokat tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 HU 203 839 A 2 A találmány tárgya az (I) általános képletű vegyülete­­ket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására. A találmány ismert (I) általános képletű - mely kép­letben R jelentése hidrogénatom, 1-4 szénatomos alkil­­csoport vagy magnéziumion, n értéke 0,1 vagy 2 -vegyületek új gyógyhatásúnak nevezetesen gasztro­­citoprotektív, illetve gyomorsavszekréció gátló hatá­sának felismerésén alapul. Az (I) általános képletű vegyületek előállítását, nem gyógyászati jellegű felhasználását számos cikk, szaba­dalmi leírás ismerteti. Azon (I) általános képletű vegyületeket, illetve azoktól csak R jelentésében különböző analógnak te­kinthető vegyületeket, melyekben n jelentése 0, a to­vábbiakban feniltio-propénsav származékoknak ne­vezzük. Azon (I) általános képletű vegyületeket, illetve azoktól csak R jelentésében különböző analógnak te­kinthető vegyületeket, melyekben n jelentése 1, a to­vábbiakban fenilszulfinü-propénsav származékoknak nevezzük. Azon (I) általános képletű vegyületeket, illetve azoktól csak R jelentésében különböző analógnak te­kinthető vegyületeket, melyekben n jelentése 2, a to­vábbiakban fenilszulfonü-propénsav származékoknak nevezzük. A 2532291 lajstromszámú amerikai egyesült álla­mokbeli szabadalmi leírás feniltio-propénsav szárma­zékok előállítását ismerteti, felhasználásukról azon­ban nem tesz említést. Az 52-7919 és az 52-7920 közzétételi számú japán szabadalmi leírások feniltio-, fenilszulfinü- és fenfl­­szulf onü-propénsav származékok előállítását ismerte­tik. Az 52-7919 közzétételi számú leírásban az előállí­tott vegyületeket felületaktív anyagoknak deklarálják. A151121 közzétételi számú japán szabadalmi lírás feniltio-propénsav származékok előállítását ismerteti. Az előállított vegyületeket felületaktív és antibakte­­riális szereknek deklarálják, így mono- baktériumölő-, illetve méregtelenítő szerként, továbbá krémalap-A151 123 közzétételi számú japán szabadalmi le­írás fenilszulfinü- és fenilszulfonü-propénsav szárma­zékok előállítását ismerteti. Az előáüított vegyülete­ket antibakteriális, méregtelenítő, penészgomba eUe­­nes szerként, valamint antioxidánsként történő fel­­használásra javasolják. A 40 359 lajstromszámú európai szabadalmi beje­lentés festékanyagok gyártásánál használatos inter­medierként említi a fenilszulfinü-propénsav szárma­zékokat. Kísérleteink során meglepő módon azt találtuk, hogy az (I) általános képletű vegyületek a humán gyó­gyászati célra is alkalmazhatók, különösen fekélybe­tegségben szenvedő, Uletve fekélybetegségre hajlamos egyének elő-, ületve utókezelésére alkalmas. Az emésztő rendszerbeli fekélybetegség a lakosság egyre jelentősebb részét érinti. A fekély aktív szaka­szában erős fájdalmat okoz és vérzés is feüéphet. A gyógyszeres kezelés hagyományos módja szerint el­sődleges cél a fájdalom csökkentése, majd a sérült szö­vetrész gyógyulásának elősegítése. A hagyományosnak nevezhető gyógyszerek (piren­­zepin, cimetidin, omeprazol stb.) a gyomorsavtarta­­lom csökkentésével, ületve a gyomorsavszekréció gát­lásával próbálják elérni a fenti célt. Megfelelő gyógy­szeres kezelés és diéta esetén a fekély általában 4-6 hét alatt meggyógyul. Azonban a fekély gyakorta ki­újul, és üyen esetekben újra keü kezdeni a gyógyszeres kezelést. Az utóbbi időben egyre inkább az érdeklődés közép­pontjába kerülnek az ún. citoprotektív vegyületek. Ezen vegyületek a gyomorfal védekező képességét nö­velik, így alkalmazásukkal jelentése csökkenthető a fekély kiújulásának a valószínűsége, ületve fekélybe­tegségre alószínűsíthető egyéneknél megelőzhető a fe­kély kialakulása. Természetesen különösen értékesek azok a vegyüli­tek, melyek a citoprotektív hatás meüett gyomorsav­szekréció gátló hatással is rendelkeznek. A találmány szerinti vegyületek közül számosnál jelentkezik a citoprotektív hatás meüett gyomorsav­szekréció gátló hatás is, és további igen lényeges meg­figyelésünk az, hogy mindkét hatás időben elnyújtot­­tan jelentkezik. Farmakológiai eredményeket ismertető táblázato­kon az alábbiak szerint jelöltük a vizsgált vegyülete­ket. A 3-fenütio-2(Z)-propénsav B: 3-fenütio-2(E)-propénsav C: 3-fenüszulfinü-2(Z)-propénsav D: 3-fenilszulfinü-2(E)-propénsav E: 3-fenilszulfonü-2(2Í)-propénsav F: 3-fenilszulfonü-2(E)-propénsav G:magnézium-bisz-(3-fenfltio-2(E)-propenoát H: magnézium-bisz-(3-fenilszulfonü-2(E)-prope­­noát-hidrát I: metü-3-fenilszulfonü-2(E)-propenoát A vegyületek farmakológiai hatását az alábbi mód­szerekkel vizsgáltuk. Savas alkohollal kiváltott gyomorkárosodás vizs­gálata (AHobert, Gastroenterology, 1979, 77, 761- 767) A vizsgálathoz 24 órán át éheztetett, 120-150 g-os nőstény patkányokat használtunk. A vizsgálandó anyagot Tween 80-as szuszpenzióban szondán keresz­tül a patkányok gyomrába juttattuk. Bizonyos idő el­telte után (’’előkezelési idő") 0,5 ml (100 testtömeg g savas alkoholt adtunk az áUatokat leöltük, a gyomrot kivettük, majd a nagy görbület mentén felvágtuk. A vörös-barna csíkokat (hemorrhaegiás léziók) lemértük és kiszámítottuk az egy gyomorra számított átlagos össz-hosszúságot. A vizsgált vegyület hatékonyságát a kontroü csoporthoz viszonyítva adjuk meg. A kapott eredmények a következők: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom