203817. lajstromszámú szabadalom • Egymásra rétegezett fémezett műanyag lemezeket tartalmazó alaktartóan rögzített tekercsből, vagy alaktartóan rögzített lemezcsomagból készült villamos kondenzátor és eljárás annak előállítására
1 HU 203 817 B 2 alkalmazásával előállítjuk a szakaszos fémmentes 18 és 19 szigetelősávokat, mégpedig mindegyik szalagnak csak az egyik felületén vagy egyidejűleg mindkét felületén az utóbbi esetben egymással szemben fekvő módon, mint azt az 5. és 6. ábrával kapcsolatban már kifejtettük. A szakaszos fémmentes szigetelősávok távolsága egymástól úgy van méretezve, hogy a kész anyakondenzátoron készített 10 bevágás, továbbá ezen anyakondenzátornak, továbbá a szalag tekercselési irányában futó 77 metszésvonal mentén történő földarabolása révén létrejönnek a már ismertetett 8 és 9 kiugró részek. All. ábrán az is látható, hogy az anyakondenzátornak a 74 és 75 hullámos vágási élek által képzett homlokfelületeire a kontaktírozás és a külső 31 és 32 áramhozzávezetések fölerősítésére szükséges 13 és 14 fémréteg fémszórási eljárással föl van hordva. All. ábrába végül be van rajzolva a 65 és 66 szalag 78 szélessége, miáltal fölismerhető, hogy minden egyes 76 metszésvonal mentén történő leválasztáskor két kondenzátor jön létre, amelyeket azután a 77 metszésvonal mentén történő leválasztás választ el egymástól különálló kondenzátorokká. Amennyiben, mint azt a 8-10. ábrákkal kapcsolatban ismertettük, 72 közbenső felületekként fémmentes szigetelősávokat készítünk és a szalagokat ezen 72 közbenső sávok 73 középvonala mentén fölhasítjuk, akkor 79 szélességű szalagok keletkeznek, amely 79 szélesség a fűrészelés miatti vágási veszteség elhanyagolásával csak feleakkora, mint a szalag eredeti 78 szélessége, úgyhogy az anyakondenzátort csak a 76 metszésvonalak mentén kell földarabolni. A 76 és 77 metszésvonalak mentén történő földaraboláskor ún. szigetelőfűrészelést hajtunk végre, amelynek révén létrejön a lemezek szélén szükséges szigetelés, amint az önmagában ismeretes. Ugyanez vonatkozik a 10 bevágás tartományában kialakuló szigetelésre is a lemezek szélén. A 12. ábrán egy 80 tekercselődob látható, amelynek R sugara a gyakorlatban 25 cm-től 50 cm fölötti értékig változhat. Látható továbbá, hogy a 80 tekercselődobra a 81 szalagtároló dobról először egy 82 alsó fedőlemezt, azután a 83 és 84 szalagtároló dobról az alsó fémezett 66 szalagot és a fölső fémezett 65 szalagot tekercseltük föl, amíg egy 85 anyakondenzátor gyűrű jött létre, amelyre a 86 szalagtároló dobról 87 fölső fedőlemezt tekercseltünk. A 82 alsó fedőlemez és a 87 fölső fedőlemez helyett természetesen olyan módon is létrehozhatunk fedőlemezeket, mint azt már ismertettük, hogy a 80 tekercselődob legalább egy körülfordulása során a 65 és 66 szalagon folyamatos fémmentes szigetelősávokat alakítunk ki. A 65 és 66 szalagok tekercselése közben hozzuk létre a szakaszos fémmentes 18 és 19 szigetelősávokat a lézerimpulzusok szinkronvezérlésével olyan módon, hogy a 80 tekercselődob körülfordulása közben programvezéreit módon megfelelő, a rajzon nem ábrázolt, de önmagukban ismert készülékek 88 és 89 lézersugarakat irányítanak a 65 és 66 szalagra. A 88 lézersugarak a szükséges időben mindig fölülről hatnak a 65 és 66 szalagra, a 89 lézersugarak pedig hasonló módon alulról. A 6. ábra kapcsán ismertetett kondenzátor kiviteli alak esetén azonban elegendő csupán egyetlen 88 lézersugár, amely egy oldalról hatva mindegyik szalag fölső és alsó oldalán egyidejűleg előállítja a fémmentes szigetelősávokat, amennyiben a 65 és 66 műanyag szalag a lézerfény számára átlátszó, mint pl. a polietiléntereftalát vagy a polipropilén. A 87 fölső fedőlemezre azután a 90 szalagtároló dobról 91 elválasztólemezt tekercseltünk, úgyhogy utána el lehet kezdeni egy további anyakondenzátor-gyűrű előállítását, mint az a 12. ábrán látható. Ezt az eljárást mindaddig folytatjuk, amíg egy több anyakondenzátorgyűrűből álló kiindulókondenzátor jön létre. Még a 80 tekercselődobon az anyakondenzátorok homlokfelületeit fémszórással egyetlen munkafolyamatban teljesen fémréteggel vonjuk be. Csak ezt követően vesszük le az egyes anyakondenzátor-gyűrűket a 91 elválasztólemezek mentén a kiindulókondenzátorról, majd az ismert módon megmunkáljuk. A 13. ábrán a 12. ábra 85 anyakondenzátor-gyűrűjének XIII metszetét látjuk, amiből a 82 alsó és a 87 fölső fedőlemezt elhagytuk és a görbületet sem ábrázoltuk, mert ennek a metszetnek a hossza a 80 tekercselődob sugarához képest a valóságban rendkívül kicsi. A XIII metszet egy olyan síknak megfelelő metszetet ábrázol, amelyet a 6. ábrán a XVI-XVI vonal jelöl. Fölismerhető a fölső és alsó fémezett műanyag 65 és 66 szalag, amelyek a XVI metszetben, amelyet a 76 metszésvonal határol (l.all. ábrát), a 2 és 3 fegyverzetekkel és az extrém vékony 29 és 30 műanyag hártyákkal borított 4 és 5 műanyag lemezeket képezik. A XVI metszetet a 16. ábra kapcsán részletesebben tárgyalni fogjuk. A 13. ábrába berajzoltuk a később elkészítendő 10 bevágásokat is, és így fölismerhető, hogy a fémmentes 18 és 19 szigetelősávok mindig kb. a később elkészítendő 10 bevágások közepéig érnek. Ezek a bevágások azután azt eredményezik, hogy a 2 és 3 fegyverzet egymástól rétegről rétegre villamosán el van szigetelve. A 14. ábrán az 5. ábrán XIV-XIV vonallal megadott síkban készült metszet látható. Azáltal, hogy a fémmentes 18 és 19 szigetelősávok a 8 kiugró részek fölső és a 9 kiugró részek alsó felületén vannak és a sűrű vonalkázással jelölt 2 és 3 fegyverzetek el vannak vágva, amiből kiderül (1. 5. ábra), hogy a 3 fegyverzetek a 8 kiugró részek 6 végén és a 2 fegyverzetek a 9 kiugró részek 7 végén a 13 és 14 fémréteg révén egymással össze vannak kötve, mind a 4 és 5 műanyag lemezek, mind a 29 és 30 műanyag hártyák villamos térben vannak. A „+” és jel mutatja a fegyverzetek polaritását. A 15. ábra olyan kiviteli alak, amelyben a 4 műanyag lemez csak egyik felületén van a 2 fegyverzettel és fölötte az extrém vékony 29 műanyag hártyával borítva, az 5 műanyag lemez pedig hasonlóan csak az egyik felületén a 3 fegyverzettel és az extrém vékony 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 9
