203817. lajstromszámú szabadalom • Egymásra rétegezett fémezett műanyag lemezeket tartalmazó alaktartóan rögzített tekercsből, vagy alaktartóan rögzített lemezcsomagból készült villamos kondenzátor és eljárás annak előállítására
1 HU 203 817 B 2 30 műanyag hártyával. Az egyes szalagegyütteseket A és B jelekkel jelöltük. Ebben a kiviteli alakban a 2 és 3 fegyverzet közötti dielektrikumot a 4 műanyag lemez és a 30 műanyag hártya együttesen alkotja, ill. ugyanez vonatkozik az 5 műanyag lemezre és a 29 műanyag hártyára együttesen. Ezt a kiviteli alakot itt csak a teljesség kedvéért mutatjuk be, bár egy nagyon vékony és egy viszonylag vastag dielektrikumréteg egymásra rétegzése miatt nem különösebben előnyös, mégis bizonyos esetekben alkalmazható. A 16. ábra a 6. ábrán XVI-XVI vonallal jelölt sík mentén készült metszet. Ez az előnyös kiviteli alak, minthogy itt, amint a 2 és 3 fegyverzet sűrű vonalkázása alapján világosan fölismerhető, a 4 és 5 műanyag lemez nincs a villamos térben, csak az extrém vékony 29 és 30 műanyag hártya van villamos térben. Ez úgy jön létre, hogy a fémmentes 18 és 19 szigetelősávok az egyik 4 műanyag lemez 8 kiugró részének mindkét felületén, majd az 5 műanyag lemez 9 kiugró részének mindkét felületén vannak, s ez így váltakozik. A polaritásokat a 16. ábrán is „+” és jelekkel jelöltük. A 17. ábra csak abban különbözik a 16. ábrától, hogy mindegyik 4 és 5 műanyag lemez csak az egyik felületén, nevezetesen a 2 és 3 fegyverzetek közül csak az egyik fölött van extrém vékony 29, ill. 30 műanyag hártyával borítva. Az egyes szalagegyütteseket C és D betűvel jelöltük. Minthogy a 4 és 5 műanyag lemez itt is a villamos téren kívül van, még nagyobb fajlagos térfogati kapacitás érhető el. A 16. és 17. ábra olyan szempontból is vizsgálható, hogy a 16. ábrán az extrém vékony 29 és 30 műanyag hártya vastagsága csupán fele a 17. ábra extrém vékony 29 és 30 műanyag hártyájának. Az előnyösen glimmpolimerizáció útján előállított extrém vékony 29 és 30 műanyag hártyák így bizonyos értelemben két részhártyára vannak szétbontva, amelyek közül egy mindig egy műanyag lemez felülethez van hozzárendelve. Ugyanazon üzemi feszültségre vonatkoztatva a glimmpolimerizációval előállított 29 és 30 műanyag hártya extrém vékony különálló rétegei csupán fele olyan vastagok, mint a 17. ábra szerintiek, így jobb kontaktírozás érhető el, minthogy a fémszórás fémrészecskéi a viszonylag még vékonyabb hártyákat még könnyebben át tudják ütni. Azonkívül a kétrétegű dielektrikum révén a kondenzátor jobb átütési szilárdsága és szigetelése érhető el. Gazdasági szempontból egy vékony műanyag hártya fölosztása két fele vastagságú hártyára gyakorlatilag nem jelent többletráfordítást, mivel a glimmpolimerizáció műveleti sebessége a műanyag hártya vastagságának reciprokával arányos. Ez azt jelenti, hogy a fele vastagságú műanyag hártya kétszer akkora műveleti sebességet tesz lehetővé, mint a kétszeres vastagságú hártya. A18. ábra a 17. ábra szerinti fölépítésnek egy más változata. A fölső 4 műanyag lemezen csak a 2 és 3 fegyverzet van (1. az E betűt), amelyek a 8 kiugró rész mindkét felületén annak végéig terjednek. Az 5 műanyag lemezen ezzel szemben a 2 és 3 fegyverzet fölött extrém vékony 29 és 30 műanyag hártya van (1. az F betűt). Itt ebben a kiviteli alakban váltakozva követik egymást olyan szalagok, amelyek csupán mindkét felületükön fémezve vannak, és olyanok, amelyeken a kétoldali fémezés fölött mindkét felületükön extrém vékony műanyag hártyával is be vannak vonva. Ebben a kiviteli alakban a 4 és 5 műanyag lemezek a villamos téren kívül vannak, az extrém vékony 29 és 30 műanyag hártyák pedig a villamos térben. Az ilyen kondenzátoroknak a 14-18. ábrákon bemutatott fölépítési lehetőségei nem csupán megnövelt fajlagos térfogati kapacitást eredményeznek az ismert lakk- vagy glimmpolimerizátum-hártyás rétegkondenzátorokhoz képest, hanem a találmány szerinti kondenzátorok különösen egyszerű előállítási lehetőségét is. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Villamos kondenzátor, amely fegyverzetként egyegy szelepfémből készült, regenerálódásra képes vékony réteggel bevont, egymásra rétegzett műanyag lemezeket tartalmazó alaktartóan rögzített tekercsből vagy alaktartóan rögzített lemezcsomagból áll,- amelyben a fegyverzetek rétegről rétegre váltakozva két kiugró rész egyikének a végéig teijednek, amely kiugró részek egy bevágás által vannak kiképezve, amely bevágás a tekercs vagy a lemezcsomag vastagsága irányában és annak egyik oldalán megközelítően középen van kialakítva,- amelyben a kiugró részek vége által az alaktartóan rögzített tekercsen vagy az alaktartóan rögzített lemezcsomagon képzett homlokfelületek kontaktírozásra szolgáló és fémszórással előállított fémréteggel vannak bevonva, amely fémrétegek a fegyverzeteket egymással összekötik és külső áramhozzávezetések rögzítésére szolgálnak,- amelyben a fegyverzetek a műanyag lemezek felületét gyakorlatilag a hosszanti oldalak széléig, továbbá a kiugró részek végéig és esetenként a lemezcsomag fölső, a bevágást tartalmazó keskeny oldallal szemben fekvő keskeny oldalának a széléig beborítják,- amelyben az egymást követő műanyag lemezek kiugró részein váltakozva fémmentes szigetelősáv és megmaradó fémsáv van kialakítva, és- amelyben a bevágás mélysége vagy nagyobb, mint a megmaradó fémsáv szélessége vagy előnyösen a szigetelősávok belső szélével egybeesik vagy ezen belső széleken túl benyúlik a tekercsbe vagy a lemezcsomagba annak hossztengelye irányában, azzal jellemezve, hogy a) minden egyes műanyag lemez (4,5) mindkét felületén (27, 28) fegyverzetként (2, 3) regenerálódásra képes vékony fémréteg van, és b) minden egyes műanyag lemez (4, 5) egyik vagy mindkét fegyverzete (2, 3) vagy minden második műanyag lemez (4, 5) mindkét fegyverzete (2, 3) dielektrikumként egy-egy extrém vékony műanyag hártyával (29, 30) van bevonva, amely a fegyverzetet (2, 3) teljesen beborítja, a megmaradó fémsávok (20,21) tartományáig terjed és a szigetelősávok (18, 19) fölött legalább részben el van távolítva. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 10
