203817. lajstromszámú szabadalom • Egymásra rétegezett fémezett műanyag lemezeket tartalmazó alaktartóan rögzített tekercsből, vagy alaktartóan rögzített lemezcsomagból készült villamos kondenzátor és eljárás annak előállítására
1 HU 203 817 B 2 dig a kondenzátor egymással szemben fekvő homlokfelületeiről kiindulva. A jelen találmány szerinti kondenzátorok alapvetően eltérnek a technika állása szerinti rétegkondenzátoroktól az extrém vékony dielektrikumrétegeik miatt, amint az az 5-18. ábrák kapcsán a következő leírásból ki fog tűnni. Ha ezekben az ábrákban egymásnak megfelelő részek lesznek láthatók, akkor azokra azonos jelöléseket alkalmazunk. Az 5. ábra azt mutatja, hogy a jelen találmány szerinti kondenzátoroknál - ellentétben azokkal az ismert rétegkondenzátorokkal, amelyeknek a fegyverzetükön extrém vékony dielektrikumrétegeik vannak - a huzal alakú 31 és 32 áramhozzávezetések egymással párhuzamosak és ugyanarról a homlokfelületről indulnak ki. Mint a már említett 4 563 724 lajstromszámú US szabadalmi leírásban ismertetett kis induktivitású kondenzátoroknál, az egyes 4 és 5 műanyag lemezeket szolgáltató szalagokat, mint később még bemutatjuk, úgy tekercseljük, hogy azok az 51 tekercselési irányban futnak, miáltal a huzal alakú 31 és 32 áramhozzávezetések a kész kondenzátoron az 51 tekercselési irányra merőlegesen vannak elrendezve. Az 5. ábrán a fémszórással előállított 13 és 14 fémrétegeket a kontaktírozó homlokfelülettől bizonyos távolságra eltávolítva mutatjuk, hogy egyrészről ennek a 13 és 14 fémrétegnek a helyzetét a kondenzátorhoz képest megvilágítsuk, másrészt a kondenzátor szerkezeti fölépítésének a bemutatását ne zavarjuk. Az 5. ábrából fölismerhető, hogy a jelen esetben a 4 műanyag lemezek és az 5 műanyag lemezek egymást váltva követik egymást. Ezen 4 és 5 műanyag lemezek 27 és 28 felületére vannak a 2 és 3 fegyverzetek regenerálódásra képes vékony fémrétegek alakjában fölhordva és teljesen beborítják a 27 és 28 felületeket, azaz a 17 keskeny oldalig, a 15 és 16 hosszanti oldalig és a 8 és 9 kiugró rész 6 és 7 végéig, amely utóbbiak a 10 bevágás révén jöttek létre. A 2 és 3 fegyverzet fölé extrém vékony 29 és 30 műanyag hártya van fölhordva, a jelen esetben olyan módon, hogy a 8 és 9 kiugró részek tartományában ez a 29 és 30 műanyag hártya nem terjed a 8 és 9 kiugró rész végéig. Ennek a kondenzátornak az előállítása során a 8 kiugró részen a fölső oldalról lézersugárral fémmentes 18 szigetelősávot állítunk elő. A 4 és 5 műanyag lemezek szemben lévő alsó oldalán az előállítás során ugyancsak lézersugárral a 9 kiugró részen hasonló fémmentes 19 sávot állítunk elő. Mindkét esetben egy-egy megmaradó 20 és 21 fémsáv jött létre. A 13 fémréteg, így a 8 kiugró részen a 3 fegyverzeteket, a 14 fémréteg pedig a 9 kiugró részen a 2 fegyverzeteket köti össze egymással. Itt kell megjegyezni, hogy az 5. és a 6. ábrán az extrém vékony 29 és 30 műanyag hártyák között látható rések a kész kondenzátorban természetesen nincsenek meg. Az 52 határvonal az 5. és a 6. ábrán azt a lehetőséget kell hogy mutassa, hogy a 2 és a 3 fegyverzet csupán eddig az 52 határvonalig terjedhet, úgyhogy a 2 és 3 fegyverzet vége és a fölső 17 keskeny oldal között fémmentes szigetelősáv lehet. Ezt részletesebben a 8. és 10. ábrával kapcsolatban taglaljuk. A fémmentes 18 és 19 szigetelősáv lézersugárral történő előállításakor az eközben föllépő energia ebben a fémmentesített tartományban általában az extrém vékony műanyag hártyát is eltávolítja. Ezt az állapotot itt azzal határozzuk meg, hogy az extrém vékony 29, 30 műanyag hártya a 18,19 szigetelősávok fölött legalább részben el van távolítva. A 6. ábrán az 5. ábrán bemutatott 13 és 14 fémréteget a 31 és 32 áramhozzávezetéssel együtt az áttekinthetőség érdekében mellőztük. A 6. ábra szerinti kondenzátoron a következőkben csupán az 5. ábrához képest tapasztalható eltéréseket ismertetjük. Az egyik különbség az, hogy a legfölső 4 műanyag lemezen a 9 kiugró részen szaggatott vonallal rajzolt fémmentes 53 szigetelősáv miatt, amely a legfölső 4 műanyag lemez 9 kiugró részének alsó oldalán is megtalálható, ez a legfölső 4 műanyag lemez fedőlemezként működik, minthogy annak 8 kiugró részén mindkét oldalon fémmentes 18 és 19 szigetelősáv van. Ezért ennek a legfölső 4 műanyag lemeznek a 2 és 3 fegyverzete villamosán nincs a 13 és 14 fémréteggel összekötve. A fedőlemezek előállításának ez a módja részleteiben le van írva a már említett 35 17 243 lajstromszámú DE (NSZK) nyilvánosságra hozatali iratban. A 6. ábra szerinti kondenzátor további eltérése az 5. ábra szerinti kondenzátortól abban van, hogy mindegyik 4 műanyag lemezen mind az első fémmentes 18 szigetelősáv, mind a második fémmentes 19 szigetelősáv a 4 műanyag lemez 8 kiugró részének két oldalán van, az 5 műanyag lemezeken pedig mind az első fémmentes 18 szigetelősáv, mind a második fémmentes 19 szigetelősáv a másik 9 kiugró rész két oldalán van. Egy még további eltérés abban van, hogy az extrém vékony 29 és 30 műanyag hártya mindegyik 4 és 5 műanyag lemez 8 és 9 kiugró részének 6 és 7 végéig terjed. A 7a és 7b ábrákon két egymás után következő 4 és 5 műanyag lemezt mutatunk be a rajtuk lévő 2 és 3 fegyverzetekkel és extrém vékony 29 és 30 műanyag hártyákkal, itt a jobb áttekinthetőség érdekében egymástól messze eltávolítva. A fémmentes 18 és 19 szigetelősávok fölött világosan fölismerhetők a lézeres művelet folyamán az elsodort műanyag miatt előállt árkok. A fémmentes 18 és 19 szigetelősávok, amelyek a 8, ill. 9 kiugró rész két oldalán egymással szemben helyezkednek el, egyetlen lézersugárral előállíthatók, amely a fémmentes 18 szigetelősáv kialakításával egyidejűleg a műanyag lemezen keresztül a fémmentes 19 szigetelősávot is egyidejűleg kialakítja a sugárkilépés oldalán. A 7a és 7b ábrák a 8 és 9 kiugró részek 6 és 7 végét hullámos vágási élként ábrázolják, ahol fölismerhető, hogy a 4 műanyag lemezen a hullámosság más, mint az 5 műanyag lemezen. Ezáltal megfelelő lehetőség jön 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 7
