203817. lajstromszámú szabadalom • Egymásra rétegezett fémezett műanyag lemezeket tartalmazó alaktartóan rögzített tekercsből, vagy alaktartóan rögzített lemezcsomagból készült villamos kondenzátor és eljárás annak előállítására
1 HU 203 817 B 2 12. ábra: a tekercselési eljárás egy a találmány szerinti kondenzátor előállítására; a 13. ábra: egy lényegesen nagyított metszet a 12. ábra Xm szektorán keresztül; a 14. ábra: metszet egy az 5. ábra szerinti kondenzátoron keresztül a XIV-XIV vonal mentén fekvő síkban; a 15. ábra: a 14. ábra szerinti kondenzátornak egy másik kiviteli alakja; a 16. ábra: egy kondenzátor keresztmetszete a 6. ábra XVI-XVI vonala mentén; a 17. ábra: a 16. ábra szerinti kondenzátornak egy másik kiviteli alakja; és a 18. ábra: a 16. ábra szerinti kondenzátornak egy további kiviteli alakja. Az 1. ábrán az alaktartóan rögzített 1 lemezcsomag látható, amely 2, 3 fegyverzetekként szelepfémből, pl. alumíniumból vagy cinkből vagy ezen fémek ötvözetéből álló regenerálódásra képes vékony rétegekkel bevont, egymásra rétegezett 4, 5 műanyag lemezekből áll. A 10 bevágás által, amely az 1 lemezcsomag vastagsága irányában, tehát a rajz síkjára merőlegesen van kialakítva és megközelítően az 1 lemezcsomag egyik oldalának a közepén helyezkedik el, két 8, 9 kiugró rész jött létre. Ennek megfelelően mindegyik 4 és 5 műanyag lemezen megvan ugyanez a 8 és 9 kiugró rész. Az egymást követő 4 és 5 műanyag lemezeken fölváltva egy-egy fémmentes 18, ill. 19 szigetelősáv van, úgyhogy a 2 fegyverzetek a 4 műanyag lemezeken a megmaradó 20 fémsávoktól villamosán el vannak szigetelve. Hasonlóan a 3 fegyverzetek az 5 műanyag lemezeken a 19 szigetelősávok útján villamosán el vannak szigetelve a megmaradó 21 fémsávoktól. Mindig a másik kiugró részen a 4 műanyag lemezeken lévő 2 fegyverzetek, ill. az 5 műanyag lemezeken lévő 3 fegyverzetek a 8, ill. 9 kiugró rész 7, ill. 6 végéig érnek és ott az alaktartóan rögzített 1 lemezcsomag 8 és 9 kiugró részének 6 és 7 végéből képezett 11 és 12 homlokfelületeken a kontaktírozásra szolgáló és fémszórással előállított 13 és 14 fémrétegekkel vannak kapcsolatban, amelyek a 2 fegyverzeteket egymással és a 3 fegyverzeteket egymással azonos pólusúan összekötik és külső 31 és 32 áramhozzávezetések fölerősítésére szolgálnak. Ezek az áramhozzávezetések lehetnek a bemutatott kiviteli példához hasonlóan áramhozzávezető huzalok, de az is lehetséges, hogy egy villamos kapcsolás áramvezető sávjaival való összekötés céljából sapka alakú vagy más formájú áramhozzávezetéseket erősítünk föl. A 10 bevágás 22 mélysége, a 8 és 9 kiugró részek 11 és 12 homlokfelületétől mérve, úgy van méretezve, hogy a 2 és 3 fegyverzetek szükséges szigetelése egymáshoz képest biztosított legyen. A 22 mélység így legalább is nagyobb, mint a megmaradó 20 és 21 fémsávok 23 szélessége, vagy a 22 mélység a fémmentes 18 és 19 szigetelősávok 24 és 25 belső széléig ér. Előnyös azonban, ha a 22 mélység nagyobb, mint a megmaradó 20 és 21 fémsávok 23 szélességének és a fémmentes 18 és 19 szigetelősávok szélességének összege. A 10 bevágás 22 mélysége az 1 lemezcsomag 26 hossztengelyének irányában terjeszkedik. Az egyes 4, ill. 5 műanyag lemezeken a 2, ill. 3 fegyverzetek a 4, 5 műanyag lemezek felületét gyakorlatilag a 15 és 16 hosszanti oldalak széléig beborítják, esetenként az 1 lemezcsomag fölső 17 keskeny oldalának széléig terjednek, továbbá a 8,9 kiugró részek 6 és 7 végéig, ha nem szakítják meg őket a 18,19 szigetelősávok. A 2., 3. és 4. ábrán az ún. „TF-Capacitors” kondenzátorok kapcsán bemutatjuk a technikának a jelen találmánnyal legközelebbi kapcsolatban lévő állását. A 2. ábra mutatja egy ilyen kondenzátor egy kimetszett részletét, ahok 2,5 pm vastag 33 és 34 műanyag lemezek úgy vannak bevonva regenerálódásra képes vékony fém 35 és 36 fegyverzettel, hogy mindegyik 33 és 34 műanyag lemez két oldalának ellentétes oldali szélén fémmentes 37 és 38 szigetelősáv van. A 35 és 36 fegyverzetek dielektrikumként mintegy 0,9 pm vastag 39, ill. 40 lakkréteggel vannak bevonva. Ezek a 39 és 40 lakkrétegek jobb és bal oldalon nem terjednek a 33 és 34 műanyag lemezek széléig, emellett azonban a fémmentes 37 és 38 szigetelősávok is lakkréteggel vannak bevonva. A 3. ábrán látható, hogy egy 41 műanyag szalag, amely lényegesen szélesebb, mint a később tekercselendő szalagok, először mindkét oldalról sáv alakú 42 és 43 fémrétegekkel van bevonva. Ezen sáv alakú 42 és 43 fémrétegekre egy további műveletben lakkozási eljárással mindkét oldalról extrém vékony 39 és 40 lakkréteget visznek föl olyan módon, hogy a 42, ill. 43 fémrétegek közepén egy-egy a 39, 40 lakkrétegtől mentes sáv van és a 39, 40 lakkrétegek ettől a szabad sávtól kiindulva a 42 és 43 fémrétegek szélén túl terjednek. A széles 41 műanyag szalagot azután 44 és 45 metszésvonalak mentén olyan módon széthasítják, hogy különálló szalagok keletkeznek. A 2. ábra elrendezésének megfelelően később mindig két ilyen szalagot tekercselnek föl együttesen egymásra. Az ismert „TF-Capacitors” nevű kondenzátorok pl. olyan eljárással állíthatók elő, amilyet a már említett 4 563 724 lajstromszámú US szabadalmi leírás ismertet a 2. hasáb 16-37. sorában, továbbá a 7. hasáb 36. sorától a 8. hasáb 46. soráig, azaz hogy a különálló, a 33 és 34 műanyag lemezeket szolgáltató szalagokat megfelelő előkészítés után 50 tekercselési irányban (4. ábra) a dobra föltekercselik. A 4. ábra mutatja, hogy a fémszórási eljárással előállított, a kondenzátor egymással szemben lévő oldalain található 46 és 47 fémrétegek útján a 35 fegyverzetek a rajzon jobb oldalon, a 36 fegyverzetek pedig a rajzon bal oldalon vannak egymással villamosán összekötve, úgyhogy mind a 33 és 34 műanyag lemezek, mind a 39 és 40 lakkrétegek a kondenzátor villamos terében vannak. A fémszórással készült 46 és 47 fémrétegen van a 48, ill. 49 áramhozzávezető huzal megfelelően rögzítve, pl. forrasztással vagy hegesztéssel. A 4. ábrán fölismerhető, hogy a 48 és 49 áramhozzávezető huzal az 50 tekercselési irányba mutat, mégpe-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6
