203816. lajstromszámú szabadalom • Passzív-automatikus áramlásgátlóval rendelkező berendezés a melegági vízzsák megszüntetésére nyomottvizes atomerőművek primerkörében

1 HU 203 816 B 2 Mindezen túlmenően az ilyen vonalvezetés az építé­szeti megoldásokat is befolyásolja, így meglévő szer­kezetek módosítása esetén nemcsak gépészeti, hanem általában építészeti átalakításokat is szükséges elvé­gezni, ami az esetek többségében nagy nehézségekkel és óriási gazdasági terhekkel járna. Az említett cél elérését segíti elő végül a következő, már ismert megoldás is, melyet azoknál az erőmű típu­soknál alkalmaznak, ahol a primer köri csővezetés fo­lyamatos emelkedése nem valósítható meg. Itt a mele­gág legalacsonyabb pontját a távirányítású szelepeket tartalmazó csővezeték köti össze az alacsonyabban fekvő hidegággal. Ez a megoldás zárva tartott szelep­­• pel üzemel a primer kör üzemi állapotaiban. Üzemza­vari állapotban a szelep kinyitható és a melegági mély­pontban (szifon) lévő vízzár leereszthető a hidegágba, így a reaktortartály felső részében elhelyezkedő telített gőz előtt út nyílik a gőzfejlesztők felé és ezeken ke­resztül a hidegágak, valamint a csőtörés helyéig. Ezzel megszűnhet az atomreaktorokban lévő víz tükrét le­nyomó gőzpáma túlnyomása. A megoldás kétségtelen előnye, hogy a már üzemelő rendszereknél is nagyobb nehézség nélkül megvalósítható. Addig azonban amíg az első két ismert megoldásnál üzemzavar esetén a kívánt működés automatikusan kiváltódik és nem lép fel veszélyhelyzet, az utóbbi szelepes csőösszeköttetés nem nyújt feltétlen biztonságot. A szelep(ek) működte­tésére meghajtószeikezet és energiaforrás, a működte­tés elindítására pedig üzemzavar-érzékelés és beavat­kozójel szükséges, mint minden más aktív (külső be­avatkozással járó) üzemzavar-elhárító szerkezetnél. Mindez újabb hibaforrást jelent, mégpedig kettős érte­lemben: az üzemzavar-elhárító rendszer nem, vagy hi­básan működik üzemzavar esetén, illetőleg működésbe lép - hiba következtében - normál üzem esetén. Mivel már megépült atomerőműveknél csak ez utóbbi megoldás jöhet szóba, szükséges kifejleszteni ennek passzív változatát a biztonság növelése érdekében. A passzív automatikus áramlásgátlóval rendelkező berendezés a melegági vízzsák megszüntetésére atom­erőművek primer körében című jelen találmány célja éppen az, hogy aktív elemek alkalmazásának elkerülé­sével megoldja a melegági vízzár (vízzsák) eltávolítá­sának problémáját üzemzavar esetén. Ugyanakkor a találmány annak biztosítására, hogy az eltávolító sze­relvényen keresztül üzemviteli állapotban nem kívánt vízelvezetés ún. parazitaáramlás ne lépjen fel, egyes esetekben korlátozottan megengedi jelentéktelen ener­gia felhasználását. Ennek az energiának forrása azon­ban nem külső, hanem primer köri belső forrás. Vége­zetül a találmány célul tűzi ki maga elé, hogy a kívánt funkciók átváltása üzemzavari helyzet fellépte esetén automatikusan oldódjék meg külön üzemzavari jel és ennek érzékelésére, ül. továbbítására vagy aktivizálá­sára szolgáló külső rendszer felhasználása nélkül. A találmány több különböző megvalósítási formát ad a melegági vízzár megszüntetésére nyomott vizes atom­erőművek primer körében. Valamennyinek fontos is­mérve, hogy a vízzár ürítő üzemmód külső beavatko­zás és segédenergia- forrás felhasználása nélkül auto­matikusan megindul, ha a primer köri főkeringető szi­vattyú által fenntartott áramlási és nyomásviszonyok a névleges üzemi értéktől eltérnek - pl. a szivattyú ki­kapcsolása esetén. Mindezek alapján nevezzük a találmány szerinti megoldásokat passzív automatikus rendszereknek. A találmány szerinti berendezés tehát a primer köri cső­vezeték meleg-, és hidegágainak alkalmasan kiválasz­tott pontjait összekötő csőszakaszba épített passzív au­tomatikus áramlásgátlókból áll, melyek csak normál üzemviteli körülmények között akadályozzák meg az üzemvitel szempontjából esetleg már nem kívánatos vízmennyiség átáramlását az összekötővezetéken ke­resztül. A találmány szerinti áramlásgátlók különféle megvalósítási formáit a következőkben ismertetjük. Valamennyi megoldás az atomerőműveknek annál a csoportjánál kerülhet alkalmazásra, ahol a primer kör melegági csővezetékének legmélyebb pontjai geodeti­kusán magasabban fekszenek, mint a hidegági vezeték legmélyebb pontjai. A találmány szerinti berendezés egyik kiviteli for­máját az 1. ábra mutatja. A primer kör magasabban fekvő 11 melegágában üzemközben a Pi nyomás ural­kodik. A melegági mélypont közelében található a 14 ürítőcső-csonk. A primer kör 12 hidegágában ahol Pj nyomás uralkodik található a 13 főkeringető szivattyú, valamint a 15 ürítőcső-csonk. A14 és 15 ürítócső-cson­­kokat köti össze a 16 ürítőcsővezeték. A16 ürítőcsőve­zeték melegági végéhez a 17 melegági depressziós elem csatlakozik. Ennek célszerű kiviteli alakja egy a végén lezárt és a primer köri áramlásra merőleges ten­gelyű, az áramlásba benyúló hengeres cső, melynek palástján - célszerűen az áramlási torlóponttól mért 90°-270” szögtartományban a 18 szívórés(ek) van(nak) kialakítva. A16 ürítőcsővezeték hidegági végéhez a 19 hidegági torlóelem csatlakozik, melynek célszerű kivi­teli alakja egy a végén lezárt és a primer köri áramlásra merőleges tengelyű, az áramlásba benyúló hengeres cső, melynek palástján az áramlás torlópontja környe­zetében a 20 nyomórés(ek) van(nak) kialakítva. Üzem­zavari állapotban, amikor a 16 ürítőcsővezeték két vé­ge között lényegében csak hidrosztatikus nyomáskü­lönbség van, a melegágban lévő víz a csövön át lefo­lyik a hidegágba. Normál üzemviteli állapotban a me­leg- és hidegág nyomáskülönbsége primer köri vizet akar áthajtani az ürítőcsővezetéken. A 17 melegági depressziós elem azonban depressziót hoz létre a mele­gági üzemszerű áramlás sebességének felhasználásával a henger körüli áramlás ismert tulajdonsága következ­ményeként, ugyanakkor a 19 hidegági torlóelem nyo­másnövekedést hoz létre hasonló módon. Gondos ter­vezés útján elérhető, hogy normál üzemviteli állapot­ban a 17 és 19 elemekkel keltett nyomáshatások eredő­je közelítőleg kompenzálja az ágak nyomáskülönbsé­gét, így a 16 ürítőcsővezetéken csak elhanyagolható mértékű áramlás lép fel. Ennek a kiviteli alaknak legnagyobb előnye, hogy a legszigorúbb értelemben véve is csak passzív elemeket tartalmaz, működése teljesen automatikus és így igen biztonságos. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom