203816. lajstromszámú szabadalom • Passzív-automatikus áramlásgátlóval rendelkező berendezés a melegági vízzsák megszüntetésére nyomottvizes atomerőművek primerkörében

1 HU 203 816 B 2 A találmány szerinti berendezés egy másik kiviteli alakját a 2. ábra mutatja be. E kiviteli alaknál a 16 ürítőcsővezetékben a 22 vízsugaras torlóelem van be­iktatva, mely a 13 primer köri főkeringető szivattyú nyomóoldalára vezető 21 tápeneigia-vezetéken keresz­tül kap nagyobb nyomású vizet működtetéséhez. A 22 vízsugaras torlóelem egy célszerű kiviteli alakja a 23 Venturi- cső a 24 vízinjektorral. A 23 Venturi-cső kon­­fúzora a 16 ürítőcsővezetéknek ahhoz a szakaszához csatlakozik, amely all melegágtól indul. A 24 vízin­­jektor irányítottsága olyan, hogy a belőle kiáramló ví­zsugár a 23 Venturi-cső legszűkebb keresztmetszetét a diffűzortól a konfuzor felé haladva érje el. A 21 táp­­energia-vezetékben 25 beállítószelep is beépíthető. Normál üzemi helyzetben a 24 vízinjektorból kiáramló víz torlasztó hatást fejt ki a 23 Venturi-cső legszűkebb keresztmetszetében és megakadályozza, hogy számot­tevő mennyiségű víz áramoljék át a 11 melegágból a 12 hidegágba. A 13 primer köri főkeringető szivattyú leál­lásával járó üzemzavar esetén a torlasztó hatás meg­szűnik és a 16 ürítőcsővezetéken keresztül a víz zavar­talanul átáramolhat. E kiviteli alaknak az előbbihez hasonlóan túli további előnye, hogy a primer köri veze­tékekbe benyúló része nincs, telepítése egyszerű, és az előző megoldáshoz hasonlóan meglévő csőcsonkhoz csatlakoztatható. Amennyiben a 25 beállítószelepet a 21 csővezetékbe beépítjük, a berendezés beszabályozá­si pontossága fokozható. A találmány egy további kiviteli alakját kapjuk, ha a 16 ürítőcsővezetéket mind a 22 vízsugaras torlóelem­­mel, mind a 17 melegági depressziós elemmel, mind pedig a 19 hidegági torlóelemmel felszereljük. Ebben az esetben kisebb lehet a 21 tápenergia-vezetéken átfo­lyó ún. parazitaáramlás. A harmadik ábra a találmány szerinti berendezés egy további kiviteli alakját mutatja. Itt a 16 ürítőcsőveze­tékben hidromechanikus 26 elzáró szerelvény van be­építve. Ez a hidraulikusan működtetett elzáró szerel­vény azonban nem külső energiaforrástól kapja a táplá­lást, hanem a 21 tápenergia-vezetéken keresztül a 13 primer köri főkeringető szivattyú nyomóoldaláról. Normál üzemi körülmények között a 26 elzáró szerel­vény a 16 ürítővezetéket zárja, s így abban áramlás nincs. Ha a 13 primer köri főkeringető szivattyú nyo­móoldalán bármely rácból csökken a nyomás - pl. a szivattyú leáll - a 26 elzárószerelvény a konstrukciójá­ból következően külső energia felhasználása nélkül ki­nyit és az áramlás a 16 ürítő csővezetéken keresztül megindulhat. A 26 elzárószerelvény lehet ismert megoldású hidra­ulikus vezérlésű szelep, vagy a jelen találmány szerinti megoldás. Ez utóbbinak egy célszerű kiviteli alakját a 3. ábra alapján ismertetjük. Eszerint a 26 elzárószerel­vény a 27 zárótestből és a vele mereven egybeépített 28 tartótestből áll, melyek a 29 tartócsap körül elfor­dulhatnak. A 28 tartótest és az őt határoló szerkezeti részek között illesztett kisméretű 30 rések vannak, amelyek a 28 tartótest szabad elmozdulását lehetővé teszik. A 26 elzárószerelvényhez csatlakozó 21 táp­­energia-vezeték a 13 primer köri főkeringető szivattyú nagynyomású oldaláról vizet vezet a 28 tartótest egyik oldalához. A 28 tartótest másik oldalán a 13 primer köri főkeringető szivattyú szívóoldali nyomásához közeli nyomás uralkodik, így a 28 tartótesten normál üzemi helyzetben a két oldalára ható nyomás különbségének hatására erő ébred, mely őt magát és a vele együtt mozgó 27 zárótestet olyan helyzetbe kényszeríti, hogy a 27 zárótest a 31 ülékre felfeküdjön és a 16 ürítőcső­vezetékben az áramlás útját elzárja. Amikor a 13 pri­mer köri főkeringető szivattyú által létesített nyomás­különbség megszűnik - pl. a szivattyú leáll - megszű­nik a 28 tartótestre ható hidraulikus erő és az, a vele együtt mozgó 27 zárótesttel együtt a súlyerő hatására elfordul, miközben a 27 zárótest szabaddá teszi az áramlás útját a 16 ürítőcsővezetéken keresztül. A nyitás biztonsága a nyitónyomatékot növelő - 3. ábrán jelké­pesen ábrázolt - 32 rugó beépítésével fokozható. Az ismertetett kiviteli alak előnye, hogy a 16 ürítő­vezetéket tökéletesen zárja normál üzemi állapotban, de üzemzavari helyzetben az első két változathoz ha­sonlóan passzív automatikus módon nyit. A találmány egy további kiviteli alakját a 4. ábra mutatja. Az itt ábrázolt megoldások akkor alkalmazha­tók, ha a 15 ürítőcsonk a 12 hidegágnak a 13 főkeringe­tő szivattyú nyomóoldalához csatlakozó részén helyez­kedik el A14 és 15 ürítőcsonkokat összekötő 16 ürítő­csővezetékbe 41 passzív visszacsapó szelep, vagy az áramlási iránytól függő ellenállás-tényezőjű 42 torlóe­­lemek vannak beépítve. A 41 passzív visszacsapó sze­lepet normál üzemállapotban a 12 hidegág és a 14 melegág közötti nyomáskülönbség (Pr-Pi) zárva tartja, de ha a 13 főkeringető szivattyúk leállnak, a szelep a súlyerő és/vagy a rásegítő rugóerő, valamint az esetleg kialakuló hidrosztatikus nyomáskülönbség hatására ki­nyit. A 42 torlóelemek kialakítása olyan, hogy a 16 ürítőcsővezetéken a 12 hidegágból a 11 melegág irá­nyába tartó áramlás útjában nagyobb ellenállású, mint a fordított áramlás esetén. Megfelelő méretezéssel elér­hető, hogy az üzem közbeni ún. parazitaáramlás meg­engedhető érték alatt maradjon, üzemzavar esetén vi­szont all melegág ürülése zavartalan legyen. A következőkben röviden ismertetjük a hivatkozott ábrák tartalmát. Minden ábrán szerepel a nyomott vizes atomerőművi blokk primer köri főkeringetővezeték melegágának és a geodetikusán alacsonyabban fekvő hidegágának egy részlete, ez utóbbiban a főkeringető szivattyúval, valamint a hideg- és melegágat összekötő vezetékkel. Az 1. ábrán azt a kiviteli változatot rajzoltuk meg, amikor az összekötővezeték a hidegághoz a szivattyú előtt kapcsolódik és egy-egy végéhez csatlakozóan a melegágban depressziós elem, a hidegágba torlóelem nyúlik be, mint üzem közbeni áramlásgátló. A 2. ábrán megrajzolt változat az előző módon kap­csolódó összekötővezetékbe épített vízsugaras torlóe­­lemet ábrázol, amelynek vízejektorát és a hidegág fő­keringető szivattyú utáni szakaszát tápenergia-vezeték köti össze. A 3. ábra hidromechanikus elzárószerelvényt ábrá­zol a zárótestnek, tartótestnek, tartócsapnak, üléknek és 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom