203815. lajstromszámú szabadalom • Magnetooptikai adathordozó és eljárás annak előállítására
1 HU 203 815 B 2 fényvisszaverő magnetooptikai réteg mágnesezésével, az adatok közelítőleg tetszőleges gyakorisággal tárolhatók és törölhetők, így a találmány által a tárolókapacitás megkétszereződik. A találmány továbbá azt a lehtőséget kínálja, hogy egy alkalmas optikai letapogatókészülék segítségével egyidejűleg mind a pitékben, mind a mágneses doménekben tárolt adatok kiolvashatók. Ezáltal az adatsebesség megkétszereződik. Az ugyancsak lehetséges, hogy a doménekbe új adatokat üjunk be, miközben egyidejűleg a pitékben tárolt adatokat kiolvasssuk. Ahhoz, hogy adatokat tudjunk a fényvisszaverő magnetooptikai rétegbe írni, a például fényforrásként szolgáló lézer teljesítményét olyan szintre emeljük, hogy a lézersugár gyújtópontjában a kompenzációs hőmérsékletet túllépjük, míg az adatok kiolvasásakor a teljesítményt olyan szintre csökkentjük, hogy a hőmérséklet a fényvisszaverő magnetooptikai rétegben elegendő biztonsági távolsággal a kompenzációs hőmérséklet alatt legyen, hogy a tévedésből történő adattörlést ki tudjuk zárni. Egy második, találmány szerinti változat lényege abban áll, hogy a fényáteresztő alapréteget egy részben fényvisszaverő, részben fényáteresztő magnetooptikai réteg követi, amelyben az adatok mágnesezéssel tárolhatók, a magnetooptikai réteget egy első fényáteresztő réteg követi, melyhez egy második fényáteresztő réteg csatlakozik, amelyen az adatok mélyedések, úgynevezett piték segítségével tárolhatók. Egy harmadik lehetséges változat szerint a fényátersztő alapréteget egy részben fényvisszaverő, részben fényáteresztő magnetooptikai réteg követi, amelyen az adatok mágnesezéssel tárolhatók, a magnetooptikai réteget egy fényáteresztő réteg követi, amelyen az adatok mélyedésekkel, úgynevezett pitékkel tárolhatók, és a piték az adathordozó külső oldalán vannak elhelyezve. A találmány szerinti magnetooptikai adathordozó előállítására olyan eljárást javasolunk, melynek során a fényáteresztő réteget egy fotolakkal bevonjuk, amelyre megvilágítás segítségével leképezzük a szükséges pitmintát, a fotolakkot előhívjuk, melynek során a fotolakknak a megvilágított, illetve a nem megvilágított pontjait a fényáteresztő rétegről kioldjuk, a fényáteresztő réteg szabadon maradó helyeit kimaratjuk, és végül a maradék fotolakkot a fényáteresztő rétegről leoldjuk. A találmányt a továbbiakban az alább felsorolt ábrákon példaképpen bemutatott kiviteli alakok alapján ismertetjük részletesebben, ahol az 1. ábra a találmány szerinti magnetooptikai adathordozó, a 2. ábra egy, a találmány szerinti, a letapogató fénysugár hullámhosszához illesztett magnetooptikai adathordozó kör alakú fotodetektorral, a 3. ábra a 2. ábra szerinti magnetooptikai adathordozó gyűrű alakú fotodetektorral, a 4. ábra a magnetooptikai adathordozó egy másik kiviteli alakja, az 5. ábra egy többrétegű magnetooptikai adathordozó szerkezeti vázlata, a 6. ábra a magnetooptikai adathordozó letapogatási fényviszonyainak vázlata, a 7., 8., 9., 10. ábra a találmány szerinti magnetooptikai adathordozó egy lehetséges változata. Az 1. ábrán a találmány szerinti, lemez alakú adathordozó keresztmetszete van ábrázolva. Közvetlenül a fényáteresztő 1 alapréteg mögött van elhelyezve a fényvisszaverő magnetooptikai 2 réteg, amely 3 pitékét tartalmaz. A 4 fénysugár, amely mind magnetooptikai beírásra, mind magnetooptikai kiolvasásra, mind a 3 piték kiolvasására szolgál, a fényvisszaverő magnetooptikai 2 rétegről egy optikai letapogatókészülékre verődik vissza. Annak érdekében, hogy a visszavert fény intenzitásának modulációs mélységét előnyös módon le tudjuk csökkenteni, a 3 piték mélysége kisebbre van választva, mint a szokásos CD-lemezeknél. Ha a 3 piték mélysége körülbelül egytizede a letapogatásra használt fény X hullámhosszának, a modulációs mélység kedvező értéket vesz fel. Ez azt az előnyt hozza, hogy ha az optikai letapogatókészüléknél a CD-lemezről visszavert fénysugár erősségét egy állandó értékre szabályozzuk, a fényforrás (többnyire egy lézer) teljesítményét alacsony értékre válaszhatjuk. Mivel ezáltal a fényvisszaverő magnetooptikai 2 réteg kiolvasáskor kevésbé fog felmelegedni, megnövekszik a biztonsági távolság a kritikus Curie-hőmérséklethez. Az adatok akaratlan törlése vagy felírása a piték csökkentett mélysége által van kizárva. Ha a magnetooptikai 2 réteg körülbelül azonos vastagságúra, vagy vékonyabbra van választva, mint a letapogató fénysugár hullámhossza, a fény egy része keresztülhalad rajta. A 2. ábra azt mutatja, hogy egy X/2 vékony 2 réteg esetén azokon a helyeken, ahol nincs mélyedés, a beeső fénysugárnak körülbelül 9%-a áthalad, míg körülbelül 15%-a visszaverődik, a maradék elnyelődik. A magnetooptikai 2 réteget egy 10 fényáteresztő réteg védi meg a károsodástól, melynek törésmutatója ni-1. A 3. ábra a fény eloszlását mutatja egy 3 pitnél, azaz egy olyan mélyedésnél, amelynek a mélysége a letapogató fény hullámhosszának a fele. Itt ismét a beeső fénynek körülbelül 15%- a verődik vissza. A X/2 értékű pitmélység miatt az adathordozó mögött egy diffrakciós minta jön létre, mivel a X/6 értékű útkülönbség miatt az a fényösszetevő, amelyik egy mélyedésen halad keresztül, interferál azzal a fényösszetevővel, amely a mélyedést körülvevő vastagabb rétegen halad át. Hogy a magnetooptikai 2 réteget a károsodástól (például a karcolásoktól) megvédjük, egy 10 fényáteresztő réteget alkalmazunk, melynek törésmutatója m-l. Mivel a X/2 értékű pitmélység miatt az útkülönbség egy mélyedésről és egy dombról visszavert fénysugár között X/2+X/2-X, a magnetooptikai 2 rétegről visszavert, a magnetooptikai úton tárolt adatokat letapogató fényt a pitmintázat nem fogja meghamisítani. X/2 helyett a pitmélység X/2 értékének páratlan számú többszöröse is lehet Csupán az a lényeg, hogy az útkülönbség X vagy X egész számúő többszöröse legyen. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
