203794. lajstromszámú szabadalom • Készítmény szilárd felületeken jelentkező mikrobiológiai bevonat kialakulásának megakadályozására

1 HU 203 794 B 2 A találmány tárgya készítmény szilárd felületeken je­lentkezd mikrobiológiai bevonat kialakulásának meg­akadályozására. A találmány szerinti készítmény előnyösen alkal­mazható különböző térhatároló és lefedő falazatok és különböző szerelvények, így élelmiszeripari szerelvé­nyek felületén jelentkező mikrobiológiai bevonatok ki­alakulásának megakadályozására. Ismert, hogy különböző helyiségek, elsősorban tá­rolóhelyiségek, istállók (szarvasmarha, ló, sertés és más istállók) felületén, valamint élelmiszeripari helyi­ségek és szerelvények felületén különböző eredeti! mikrobiológiai, elsősorban penészgombás, baktéri­umos, élesztős és élesztőszeni gombás fertőzések ala­kulhatnak ki. Különösen akut problémát jelent egyes élelmi­­szeripari belső helyiségek, így a söriparban, borászat­ban és alkoholmentes italok előállításánál alkalmazott helyiségek felületén kialakuló mikrobiológiai fertőzés. Az említett iparágakban alkalmazott speciális körülmé­nyek, így a magas nedvességtartalom és nehézkes szel­lőzés, elősegítik a mikroorganizmusok, elsősorban a penészgombák fejlődését a falakon, mennyezeteken és más szerelvényeken. Ennek következtében az előállí­tott élelmiszer is megfertőződik. A regenerálódó mik­­roflóra következtében a falakon és mennyezeteken ki­alakuló mikrobiológiai bevonatot évente 2-3 alkalom­mal mechnanikus úton el kell távolítani és a felületet át kell festeni. Az egyes felületek, elsősorban az épületek felületei nagyon nehezen védhetők meg a mikrobioló­giai bevonattól, mivel a biocidanyagok nem mindig hatásosak, hiszen a legtöbb anyag a hordozóra történő felvitelkor elveszti biocid-aktivitását. A biocid-aktivi­­tás elvesztése különböző okokra vezethető vissza, így például a kapilláris erő hatására a porózus anyagon történő abszorpcióra, illetve a biocidanyagok kémiai átalakulására. A különböző ipari szerelvények befestésére alkal­mazott lakkokat és színezékeket szintén megtámadják a gombák. A természetes olajalapú színezékek is mik­robiológiai károsodást szenvednek. A szilárd felületeken jelentkező mikrobiológiai be­vonat kialakulását megakadályozó készítménynek a következő igényeket kell kielégítenie:- fungicid és baktericid hatás együttesen,- a biocid-hatóanyagok aktivitásának megőrzése a hordozóra történő felvitel után,- külső körülményekkel (nedvesség, hőmérséklet, lég­köri szennyeződés) szembeni stabilitás,- csekély toxicitás,- kellemetlen szag hiánya,- gazdaságosság,- hozzáférhetőség. Ismert több olyan kémiai anyag, amelyek biocid-ak­­tivitással rendelkeznek és a felületeken jelentkező mik­robiológiai bevonat kialakulásának megakadályozására felhasználhatók. Az ismert készítmények azonban nem elégítik ki a fenti követelményeket. Ismert például 2 t%-os nátrium-metil-szilikonát (hidrofobizálószer) alkalmazása cink-klorid és réz­szulfát adalékkal fehércementből, tufából és mészkő­ből álló külső bevonatok kezelésére. Ez a készítmény nem egyesíti a fungicid és a baktericid hatást. Olajos-enyves bevonattal ellátott és vizes-emulziós festékkel színezett gipszbeton falazatok penészedés­meggátolható biocid hatású ónotganikus vegyület, így lasztanox segítségével, amelyet a gipszbetonhoz 0,02 tö­megé, az enyves bevonathoz és a színezékhez 0,05 tö­­meg% mennyiségben adagolnak. Az alkalmazott vegyü­let fungicid hatása erős, azonban nagyon toxikus és nehe­zen hozzáférhető. Szilárd felületeken jelentkező gombás bevonat keze­lésére alkalmazható a 2-hidroxi-difenil és a kalcium­­fluorid hordozóanyagként gipszvakolattal felhordva. Kréta- vagy mészalapú vakolatok gombásodását 1,5-2 tömeg% nátrium-fluorid, illetve nátium-fluor­­szilikát segítségével gátolják. A fluorvegyületeket tartalmazó készítmények erős fungicid hatást mutatnak, azonban a hatóanyagok a környezettel szemben nem indifferensek. Szilárd felületek gombásodás elleni védelmére al­kalmazható olyan kréta- vagy mészbevonat, amely szi­lícium-organikus folyadékból álló emulziót tartalmaz. Ezek az anyagok hidrofóbbá teszik a felületet, fungicid hatásuk azonba nem eléggé erős. A fenti módszereket F. M. Ivanov és S. N. Gorsin ismerteti a „Biopovrezs­­gyényia v stroityelsztve” (Épületek biokárosodása) cí­­múkönyvben [Stroiizdat, Moszkva, 38-39 (1984)]. Nagy mennyiségben alkalmaznak olyan lakk- és szí­nezőanyagokat, amelyek biocid hatású anyagként hi­­ganyvegyületet, például feni]- merkuroelátot tartalmaz­nak. Bár a fenti vegyületek hatékonysága nagy és vi­szonylag olcsók, alkalmazásukat korlátozza nagy toxi­­citásuk. Lakkokhoz és festékekhez alkalmazható ismert bio­cid a 2-n-oktil-4-izotiazolinon-3. Ez a vegyület nedves­­ségtiírő és 0,4 tömeg% koncentrációban hatékony. Elő­állítása azonban nehézkes. Borpincék falán jelentkező mikrobiológiai bevonatok ellen fluorvegyületeket, így alkáli-fluoridot tartalmazó készítményeket alkalmaznak (T. S. Bobkov, I. V. Zolo­­chevskaya, A. K. Rudakova és L. N. Chekunova: Ipari anyagok és berendezések mikrobiológiai károsodása, Moszkvai Egyetemi Kiadó, Moszkva, 1971,148. oldal). A hatóanyag hozzáférhetősége miatt széles körben alkalmaznak olyan 20-30 t%-os vizes mészvakolatot, amely 2-4 tömeg% réz-szulfátot tartalmaz. A ható­anyag biocid-aktivitása azonban nem kielégítő. Ismert továbbá 10-201% hexafluor-kovasavat tartal­mazó készítmény, alkalmazása azonban a hatóanyag nagy koncentrációja és csekély hatékonysága miatt nem terjedt el. Jelentős biológiai aktivitással rendelkezik az 1-5 tö­­meg% fluoránt tartalmazó mészvakolat, alkalmazása azonban nem gazdaságos. Ugyancsak nem gazdaságos a tiszta fluorán, vala­mint az 5-7 tömeg% herilt tartalmazó mészvakolat alkalmazása. Fungicid adalékanyagot tartalmazó olajos festék az Unicolor. A készítmény lényegében meggátolja a gom­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom