203732. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új azolszármazékok és ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
1 HU 203 732 B 2 Dózis: 400 mg/kg orálisan; Mérés: agar-diffuzióval [Analitical Mycrobiology, F. Kavanagh (Ed.) Academic Press. New York, 1963], indikátor mikroorganizmus: Candida albicans Eredményeinket az S. táblázatban foglaltuk össze: 5. táblázat Idő (perc) Az 1. példa szerinti vegyület mikrobiológiailag aktív szérum-szintje, (mg/1) ____________________átlag érték.___________ 20 3,3 (2,0-6,0) 40 3,0 (0,3-8,5) 80 8,4 (6,4-12,4) 160 6,7 (5,3-9,7) 320 10.8 (7,0-18,5) A kísérlet eredménye igazolja az 1. példa szerinti vegyület felszívódását és az egerek vérszérumában való megjelenését biológiailag aktív formában, szájon át történő adagolás esetén. 4. Annak igazolása, hogy az 1. példa szerinti vegyület tengerimalacon előidézett kísérletes dermatomikózisban preventiven alkalmazva is hatékony [Experimental Models in Antimicrobial Chemotherapy. Vol.3. O.Zak, M.A. Saude (Ed.) Academic Press 1986. London-New York]. A 6. táblázat adatai szemléltetik az 1. példa szerinti vegyületből készült 1%-os kenőcs egyszeri, a fertőzést 24 ill. 48 órával megelőző, használatának hatását kísérletes dermatomikózisban. 6.1. táblázat A kísérleti állatokon kialakuló tünetek súlyosságának értékelése a fertőzést követő 10. napon kezelés (óra,perinf.) tünetek súlyossága átlag ± szórás statisztikai analízis (t-próba) placebo 3,4± 0,42 — 1. példa szerinti v.(24) 0,7+ p<0,001 1. példa szerinti v.(48) ____L4±____ 0,001<p<0,01 6.2 táblázat A tünetek súlyosságát az idő függvényében (fertőzés után 3-25. nap) leíró görbe alatti területek összehasonlítása előkezelés időpontja (óra) görbe alatti terület (mm2) (a kontroll %-ában) Placebo 4059 (100) 1. példa szerinti vegyület (24) 2779 (68) 1. példa szerinti vegyület (48) 2848 (70) 5. Annak igazolása, hogy az 1. példa szerinti vegyület emlős sejtekre kevésbé toxikus, mint néhány más, ismert imidazol származék. A vizsgálatokat HeLa-sejtkultúrában végeztük, meghatároztuk a vizsgálati anyagok azon kocentrációit, amelyek a sejtek szaporodását (fehérje-produkció) 50%-kal gátolták, illetve azon legnagyobb koncentrációit, amelyek ezt már nem befolyásolták (0%). A módszer részletes leírása megtalálható /Toxicologyfó, 59 (1980)/ Vizsgált vegyület Citotixikus koncentráció (mg/1) 50% 0% Mikonazol 9,4± 4,3 2.9± 1,1 Klotrimazol 14,9± 6,5 2,9± 1,1 1. példa szerinti vegyület 51,1± 27,9 10,4± 7,5 A találmány szerinti eljárást az alábbi, nem korlátozó jellegű példákban részletesen ismertetjük. 1. példa Fenil-(bifenil-4-il)-bisz(imidazol-1 -il)-metán előállítása a) Nyers bázis előállítása 10,70 g fenü-(bifenil-4-il)-diklór-metánt 150 ml acetonitrilben oldunk, hozzáadunk 5,80 g imidazolt és 14,50 ml trietilamint. Ezután a reakcióelegyet 10 órán át keverés közben forraljuk. Az acetonitrilt vákuumban lepároljuk, a maradékhoz 200 ml benzolt adunk, majd 80 ml 7%-os vizes nátrium-hidrogén-karbonátoldattal és 100 ml vízzel kirázzuk. A benzolos oldatot szárítjuk, majd az oldószert vákuumban lepárolva 12,80 g nyers bázist nyerünk. b) Dihidroklorid előállítása Az a) lépésben előállított nyers bázist 70 ml acetonban oldjuk, és absz. etanolos hidrogén-klorid-oldattal pH- 3-ra savanyítjuk, majd 50 ml dietilétert adunk hozzá. A kivált kristályokat leszívatjuk, dietiléterrel mossuk, majd szárítjuk. Ily módon 14,7 g nyers dihidroklorid sót kapunk. Op.: 90-100 *C. A nyers dihidroklorid 80 ml acetonnal eldolgozva 141-143 'C-on olvad. Termelés: 12,35 g 2. példa Fenil-(bifenil-4-il)-bisz(2-metil-imidazol-l-il)metán előállítása a) Nyers bázis előállítása 3,2 g fenil-(bifenil-4-il)-diklór-metánt 3,8 g 2-metil-imidazollal 1 órán keresztül 100-130 *C-on, majd ezt követően 1,5 órán át 170-175 *C-on keverünk. A kihűlt reakcióelegyet 40 ml 7%-os vizes nátrium-hidrogén-kaibonát-oldattal felhígítjuk, a szuszpenziót leszívatjuk, a maradékot 100 ml benzolban oldjuk, és 80 ml vízzel kirázzuk. A benzolos oldatot szárítjuk, majd az oldószert vákuumban lepárolva 3,5 g nyers bázist nyerünk. b) Dihidroklorid előállítása Az a) lépésben előállított nyers bázist 15 ml acetonban oldjuk és absz. etanolos hidrogén-klorid-oldattal pH-3-ra savanyítjuk, majd 10 ml dietilétert adunk hozzá. A kivált kristlyokat leszívatjuk, dietiléterrel mossuk, majd szárítjuk. Termelés: 2,0 g, op.: 190— 192 *C. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5
