203727. lajstromszámú szabadalom • Eljárás anellált azepinon-származékok és hatóanyagként e vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 HU 203727 B 2 R1, R2 és R3 jelentése a fent megadott, de R3 jelentése hidrogénatomtól eltérő csoport—rea­­gáltatunk,és (i) kívánt esetben az R3 és/vagy R4 csoportot (R3, R4*H) hidrolízissel vagy hidrogenolízissd sza­bad karboxilcsoporttá alakítjuk, és/vagy (ii) egy fenti módon előállított (I) általános képletű vegyületet kívánt esetben gyógyászatilag elfo­gadható sóvá alakítunk. A találmány szerinti eljárásban V egy nukleofil szubsztitúciós reakcióba vihető csoportot, például klór-, bróm-, jódatomot, mezil-oxi-, tozil-oxi- vagy trifluor-metil-szulfonil-oxi-csoportot jelent A (II) általános képletű vegyületeket ismert módon, nukleofil szubsztitúciós reakcióban reagáltatjuk a (ül) általános képletű vegyületekkel. Különösen meg­felelnek azok a (H) általános képletű vegyületek, ame­lyek képletében V jelentése trifluor-metfl-szulfonü­­oxi-csoport. Ha a fenti vegyületeket olyan (ül) általá­nos képletű vegyületekkel reagáltatjuk, amelyek kép­letében R1, R2 és R3 jelentése a fent megadott, és (Q) általános képletű vegyűletként optikailag aktív vegyü­letet használunk — például olyan (II) általános képle­tű vegyületet, amelynek képletében a csillaggal jelölt szénatom R-konfigurációjú —, a Walden-inverzió szerint a megfelelő, optikailag tiszta S-konfigurációjú (I) általános képletű származék keletkezik. A reakciót előnyösen aprotonos, poláros vagy nempoláros oldó­szerben — például metilén-kloridban, kloroformban, toluolban, dimetil-formamidban, dimetoxi-etánban, dimetil-szulfoxidban, szén-tetraldoridban, etil-ace­­tátban, hexánban, éterben, tetrahidrofuránban vagy hexametil-foszforsav-triamidban.— játszatjuk le, - 80 °C és -«-ISO *C közötti hőmérséklet-tartományban, előnyösen -20 *C és a reakcióelegy forráspontja kö­zötti hőmérsékleten. A reakcióban keletkező HV álta­lános képletű vegyület — például trifluor-metánszul­­fonsav — megkötésére a reakciót célszerűen bázis je­lenlétében, előnyösen legalább egy ekvivalensnyi bázis jelenlétében játszatjuk le. Bázisként olyan vegyületet használunk, amely a (II) vagy (ül) általános képletű vegyülettel nem lép reakcióba, ilyen például egy terci­er amin, például trietil-amin, vagy piridin. A keletkező aminosav-származékok is szolgálhatnak savmegkötő­szerként. Megfelelnek a szervetlen bázisok—például nátrium-karbonát, kálium-karbonát, nátrium-hidro­­gén-karbonát, vagy triflát esetén a nátrium-szulfát is. Ha a fenti eljárással előállított (I) általános képletű vegyületekben R3 és/vagy R4 közül legalább az egyik jelentése hidrogénatomtól eltérő, a fenti vegyületeket kívánt esetben hidrogenolízissel, vagy savas vagy bázi­­kus hidrolízissel olyan (I) általános képletű vegyüle­­tekké alakíthatjuk, amelyek képletében R3 és/vagy R4 jelentése azonosan hidrogénatom. A (II) és (EH) általános képletű kiindulási vegyülete­ket racemát, diasztereomer vagy opatikailag tiszta ve­gyület formájában használhatjuk. Az (I) általános képletű vegyületek diasztereomerjeit például kris­tályosítással vagy kromatográfiásan választhatjuk szét. Ha a fenti reakciókban egyáltalán diasztereome­rek képződnek, ezeket kristályosítással vagy kroma­tográfiásan szétválasztjuk egymástól. A leírásban ismertetjük a (Hl) általános képletű ki­indulási vegyületek előállítását is. A (Hl) általános képletű vegyületeket úgy állíthat­juk elő, hogy (a) egy (XIV) képletűvegyületet (XV) képletű vegyü­­letté ciklizálunk, vagy (b) egy (XVI) képletű vegyületet (XV) képletű vegyü­­letté redukálunk, és (c) a kapott (XV) képletű vegyületet egy (VI) altalá­nos képletű vegyülettel — a képletben V, Rl, R2 és R3 jelentése az (I) általános képletű vegyületek előállítására szolgáló eljárásban megadott — acüezünk. Az (a) eljárás kiindulási vegyületeként használt (XIV) képletű vegyületet úgy állíthatjuk elő, hogy egy (XVIII) általános képletű vegyületet—a képletben X1 jelentése 2-10 szénatomos dialkü-amino-cso­­port vagy (e) általános képletű csoport, ahol oésp 1 és 3 közötti egész számot jelent, o-t-p 2: 3,és A jelentése -CH2-, -NH-, -N(l-6 szénatomosjalkü­­csoport, oxigén-vagy kénatom — egy (XIX) általános képletű vegyülettel — a képlet­ben V jelentése a fait megadott, mimellett V jelentése előnyösen klór-, bróm- vagy jódatom vagy tozü-oxi-csoport, és R5 jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alldlcsoport— reagáltatunk, bázis — például egy tercier amin — jelenlétében, szerves, aprotonos, poláros vagy apolá­­ros oldószerben, -20 "C és +150 *C közötti hőmérsék­let-tartományban, előnyösen 20 *C és 150 *C közötti hőmérsékleten, és végül enyhén savas hidrolízissel — például vizes ásványi savval —egy (XX) általános kép­letű vegyületté—a képletben Rs jelentése a fent megadott—alakítjuk. A (XIX) általános képletű vegyületeket a karboxil- és aminocsoportok aminosav- illetve peptidkémiában szokásos védelme után homoszerinből állíthatjuk elő. A (XX) általános képletű vegyületeket ismert mó­don hidroxü-aminnal, illetve annak sójával reagáltat­­va (XXa) általános képletű oximokká—a képletben R5 jelentése a fent megadott — alakíthatjuk, ame­lyeket redukáló körülmények között viszont (XXb) ál­talános képletű aminokká—a képletben R5 jelentése a fent megadott—alakíthatunk. A redukálást hidrogénnel végezhetjük, fémkatali­zátor — például platina, szénhordozós platina, plati­­na-dioxid, palládium, szénhordozós palládium vagy Raney-nikkel — jelenlétében, vagy fémhidridekkel, például nátrium-ciano-bór-hidriddel. A (XXb) általános képletű vegyületek diasztereo­­merek elegyeként keletkeznek, amelyet kívánt esetben kristályosítással vagy kromatográfiásan választha­tunk szét. Az így kapott (XXb) általános képletű vegyületeket ismert módon, savas vagy bázikus körülmények között 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom