203704. lajstromszámú szabadalom • Bolygóműves futómű

Ezen két egymás ellen ható követelmény nyilván nem teljesíthető, azaz a szükséges kompromisszumok rontják mindegyik szerkezeti egység munkáját. Ismert olyan megoldás, pl. a Carraro gyártmányú futóművek­nél, amikor ezen megfontolások miatt a féket a hídház és a tengelycsonk közé építik be, ezzel csökkentve a kedvezőtlen kölcsönhatást. Ez viszont a szerelést, a szervizelést rendkívüli mértékben rontja. Egy további hibája ezen szerkezeteknek, hogy mivel a bolygó­­mű(vek) áttételét használja fel a szükséges fékezőnyo­maték csökkentésére és általában ezen nyomaték alapján határozzák meg a lamellák darabszámát, rendszerint magasra adódik a lamellák felületének energiaterhelése. Nyilvánvaló ugyanis, hogy azonos fékezettségi követelmények mellett kevesebb számú lamellát használva nő a lamellák igénybevétele, élet­tartamuk pedig lecsökken. Ezért sokkal kedvezőbb, ha a lamellák mennyiségét a lamellafelületek energiater­helésének bekorlátozásával határozzák meg. További hátránya ezen szerkezeteknek, hogy csök­kenti a kerékcsapágyazásra rendelkezésre álló helyet, így megfelelő élettartamot csak erősebb sorozatú, drá­gább csapágyak beépítésével lehet biztosítani. Egy to­vábbi jelentős hátrány, amely csökkenti a biztonságot, abban jelentkezik, hogy bolygómű- vagy féltengelytö­­réskor a jármű fékezhetetlenné válik, ennek esetleges bekövetkeztét nyilván csak a szerkezeti elemek költ­ségnövelő erősítésével lehet megakadályozni. Ezek után meghatározhatók azok a követelmények, amelyek teljesítésével futóművek bolygóművekkel hajtott kerékagyában az ideálist megközelítő módon lehet nedves fékszerkezetet alkalmazni. Ezek a kővet­kezők:- A lehető legkevesebbre csökkenti a szervizigényes­séget. Azt elősegíti minél nagyobb lamellaszámmal a lamellafelületek energiaterhelések redukálása. Tehát célszerű a kerékagy közvetlen fékezése átté­tel nélkül;- Az erőátvitel fogaskerekes elemeinek és a fékszer­kezet elemeinek határozott szétválasztása annak érdekében, hogy mindkét szerkezeti egységet kompromisszumok nélkül, saját funkciójának meg­felelően ideálisra lehessen kialakítani;- Mind a forgó mind pedig az álló lamellák pontos megvezetése fixen rögzített vagy csapágyazott szer­kezeti elemen abból a célból, hogy mind fékezéskor, mind pedig szabadon futáskor minimalizáljuk a vibrációt, zajosságot;- A lamellaköteg és a működtető hidraulikus egység elhelyezése ott történjen, ahol nem korlátozza egyéb szerkezeti egységek kialakítását, adott rá a hely, tökéletes védettséget biztosít a külső szennye­ződésektől;- Jó szerelhetőséget biztosítson a lehetőségekhez ké­pest kisszámú, egyszerű elemek alkalmazásával. A feladat találmány szerinti megoldásában a futó­mű kerékagya belső palástjához nyomaték-átvitelre alkalmasan kapcsolódó külsőbordás féklamellákból és a kerékagyhajtás nyomatéktámjához ugyancsak nyo­matékátvitelre alkalmasan kapcsolódó belsőbordás 1 HU féklamellákból váltakozva összetett lamellakötegből, valamint az ezen lamellaköteget axiálisan összeszorító hidraulikus fékhengerből, fékdugattyúból, nyomótár­csából és támasztótárcsából álló fékrendszer a kerék­­agy csapágyazására szolgáló külső és belső kerékcsa­págy között a kerékagy belső olajterében van elren­dezve. Előnyösen a futóművek a kerékagya két, csavarok­kal összefogott kerékagyfélből áll, ahol a külső kerék­­agyfél a kerékagy hajtását szolgáló bolygómű-eleme­­ket és a külső kerékcsapágy külső gyűrűjét tartalmaz­za, belső fele pedig a belső kerékcsapágy külső gyűrű­jét és az említett kerékagyfelek olajterét lezáró tömí­tőgyűrűt hordozza, a kerékagy belső palástja bordáza­tához a külsőbordás féklamellák a külső kerékcsapágy és a belső kerékcsapágy külső gyűrűi között kapcso­lódnak. Célszerűen a kerékagy középvonalában központfu­­ratos tengelycsonk van, amelynek külső bordázatához a kerékagyat meghajtó bolygómű(vek) nyomatéktám­­jának nyúlványa kapcsolódik, amely nyúlvány vállá­­nak támaszkodik a külső kerékcsapágy belső gyűrűje, a nedvesfék álló belső féklamellái pedig a külső csapá­gyon túlnyúló szakasz külső bordázatához kapcsolód­nak. Célszerűen a kerékagy középvonalában központfu­­ratos tengelyesünk van, amelynek külső bordázatához a kerékagyat meghajtó bolygómű(vek) nyomatéktám­­jának nyúlványa kapcsolódik, amely nyúlvány vállá­­nak támaszkodik a külső kerékcsapágy belső gyűrűje, a nedvesfék álló belső féklamellái pedig a külső csapá­gyon túlnyúló szakasz külső bordázatához kapcsolód­nak. Előnyösen a kerékagyat hajtő bolygómű(vek) nyo­­matéktámjának említett nyúlványán van elrendezve a lamellákból összerakott lamellaköteget axiálisan ösz­­szeszorító fékhenger, fékdugattyú, nyomótárcsa, tá­masztótárcsa rendszer, a belső kerékcsapágy, vala­mint az említett kerékcsapágyak előfeszítését szabá­lyozó menetes vállgyűrű. Célszerűen a féklamellákból összerakott lamellakö­teget összeszorító fékhenger-fékdugattyú rendszer axiális nyomóerejét felvevő támasztótárcsa a külső kerékcsapágy belső gyűrűje vállának támaszkodik. Egy másik előnyös kiviteli alakban a féklamellákból összerakott lamellaköteget összeszorító fékhenger­­fékdugattyú rendszer axiális nyomóerejét felvevő tá­masztótárcsa a külső kerékagyfél belső pereméhez tá­maszkodik. A találmány szerinti futómű elrendezését, a tá­masztott követelményeket kielégítő konstrukciós megoldásokat a szerkezetet bemutató 1. és 2. ábra se­gítségével ismertetjük. Az 1. ábra egysoros bolygóművel hajtott kerék­agyat ábrázó, a 2. ábra pedig kétsoros, teljesítmény-el­­ágazásos bolygóművekkel hajtott kerékagyat mutat. Mindegyik ábrán az azonos funkciókat ellátó alkatré­szeket megegyező tételszámmal láttuk el. Néhány konstrukciós részmegoldás - a kerékagy felhasználási területétől, konkrét méreteitől függően - a két szerke­704 B 2 203 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom