203700. lajstromszámú szabadalom • Hidro-mechanikus túlterhelésgátló

1 HU 203 700 B 2 A találmány tárgyát képező szerkezet előnyösen alkal­mazható egyetemes excenter és/vagy forgattyús haj­tóművel ellátott képlékeny alakítógépek szerszám- és gép védelmére. Ismeretes, hogy az említett hajtóművel rendelkező alakítógépek ún. „önromboló” hatásúak, vagyis az al­só holtpont környezetében elméletileg végtelen nagy erőt képesek leadni. Tekintettel az „önromboló” hatá­sú viselkedésre, a mechanikus hajtóművel ellátott ala­­kítőgépek megbízható és hatékony védelmet igényel­nek. A védelemnek természetesen ki kell hatnia az erő­átvitelben résztvevő valamennyi szerkezeti egységre, így az állványszerkezetre, a hajtóműre és a szerszámra egyaránt. A műszaki gyakorlatban alkalmazott- és a túlterhe­lés megakadályozására szolgáló - szerkezetek alapve­tően két ismérv szerint csoportosíthatók, nevezetesen: a) közvetlenül, b) közvetve ható rendszerek. A két fő csoportot alapul véve rögzíthető, hogy a túlterhelés elleni védelmet hatékonyan csak a közvet­lenül ható rendszerek képesek ellátni, miután a köz­vetve ható szerkezeteknél a működés a legtöbb esetben csak a második (ismételt) túlterhelés megakadályozá­sára korlátozódik. A direkt működésű rendszereknél több kiviteli megoldás ismeretes, melyek a következő ismérvekkel karakterizálhatók: a) mechanikus (törőlapos, törőcsé­­szés, rugóterhelésű), b) hidro-mechanikus. Egy korszerű kivitelű túlterhelésgátlóra vonatkozó­lag több lényeges működési jellemző, illetve paramé­ter fogalmazható meg, így:- nagy főtengely fordulatoknál (n = 200 min'1) is megbízhatóan kell működnie- lényeges elvárás hogy a „g” túlterhelési faktor szűk határok közé essen, vagyis elégítse ki a g = 1,1...1,3 intervallum kritériumot. Itt g = ahol Fm -túlterheléskor fellépő max. erő, Fn - névleges alakí­tóerő- a szerkezet a fellépő túlterhelőerőt a lehető legrövi­debb időre kell, hogy korlátozza- az erőfolyam megszakításakor fellépő jellemzők (maximális erő, tehermentesítési idő) legyenek kö­zel állandóak, véletlenszerű időközönként fellépő túlterhelések esetén is- a javítási időszükséglet legyen minimális. Könnyen belátható, hogy az előzőekben megfogal­mazott feltétel rendszert - a fentiekben ismertetett a)...b) kiviteli formák közül - csak egy direkt rendszerű hidro-mechanikus elven működő túlterhelés elleni vé­delem képes kielégíteni. A képlékeny alakítógépeken alkalmazott közvetle­nül ható rendszerek legegyszerűbb megoldásait a me­chanikus (törőlapos, törőcsészés, rugóterhelésű) túl­terhelésgátlók képezik. Az anyag határigénybevételét alkalmazó rend­szerek (törőlap, törőcsésze) hátránya, hogy a túlterhe­lést megakadályozó törőlap vagy törőcsésze anyagtu­lajdonságai nem tarthatók kézben, azaz a túlterhelőe­rő széles határok között szórhat a valóságot anyagjel­lemző függvényében. Az előző hátrányok mellett a túlterhelést követően jelentől javítási időszükséglet is felmerül. Az említett túlterhelésgátló szerkezetek a képlé­keny alakító szerszámgépek hagyományos, és - a szak­emberek számára - jól ismert megoldásai, számos gyártó, így pl. a DIGÉP (magyar) DKS 25, DKS 40 típusjelű présgépein is alkalmazásra kerülnek. A rugóterhelésű - pl. Behrens (DE) CB 618, DB 625 típusjelű gépein alkalmazott - túlterhelésgátló tpikus htránya, hogy a túlterhelés mindaddig fennáll, amíg a lökőfej (szerszám) el nem éri az alsó holtpontot E jel­lemző a gépszerszám rendszer jelentős igénybevételé­vel jár. Előnye viszont, hogy a túlterhelést követően a rendszer külső beavatkozás nélkül (autimatikusan) alaphelyzetbe áll. A technika jelenlegi állása szerint a legkorszerűbb túlterhelésgátlók hidro-mechanikus elven működnek és közvetlenül az erőátviteli rendszerbe kerülnek be­építésre. Az említett elven működő és elrendezésű túlterhe­lésgátlókat ismertetnek a DE 1 228 512 és a DE 1 577 206 számú szabadalmi leírások. Ezen megoldásoknál ún. szeleptányéros elv kerül al­kalmazásra, ahol a szeleptányért egy megfelelő nyo­mású hidraulikus közeg szorítja a tömegítő felületre. A tömítő felület a hidraulikus munkateret és a teher­mentesítő teret választja el egymástól. A hidraulika­­olaj megkívánt nyomását egy erre a célra kiépített sze­kunder hidraulikus kör biztosítja. A maximális túlterhelőerő fellépésekor a szeleptá­nyér - a folyadék összenyomhatósága következtében - az előfeszített (nyomás alatt levő) hidraulika párná­ba nyomódik, melynek hatására a tömítőfelület nyit, a hidraulikus munkatérből a folyadék (olaj) a tehermen­tesítő térbe áramlik, biztosítva ezzel a tehermentesí­tést A röviden ismertetett hidro-mechanikus túlterhe­lésgátlók hátránya, hogy jelentős költségű szekunder hidraulikus kört igényelnek, a tehermentesítés relatí­ve hosszú időt vesz igénybe, ami miatt a szerkezet mű­ködése csak alacsony löketszámoknál (főtengely for­dulatoknál) hatásos. További hátrány, hogy a túlterhelésgátló üzemi (alap) helyzetbe állítása időt (kb. 1 ...2 perc) vesz igény­be. A találmány célja egy olyan szerkezet létrehozása, mely kiküszöböli a korábbi megoldások hátrányait, emellett hatékonyan és biztosnágosan látja el a for­gattyús- vagy excenterhajtóművel ellátott alakítógé­pek túlterhelés elleni védelmét úgy, hogy ne legyen szükség szekunder hidraulikus körre, a fellépő túlter­helőerő csupán néhány millisec.-ig hasson, a teher­mentesítést követően a túlterhelésgátló álljon rövid időn belül és automatikusan alaphelyzetbe, a jellemző paraméterek (max. tehermentesítőerő, előnyitóerő, tehermentesítési idő) ismételt túlterheléseknél is kö­zel állandóak legyenek, és mindemellett a konstrukció legyen egyszerű. A találmány érelmében a kitűzött feladatot úgy old­juk meg, hogy a munkakamra és a tehermentesítő 6 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom