203652. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy diszperzitásfokú porok agglomerálására

1 HU 203 652 B 2 A találmány tárgya eljárás élelmiszerként nagy disz­­perzitásfokú poralakban lévő termékek agglomerálá­­sára. Ismeretes, hogy számos termék felhasználásánál olyan forma előállítása szükséges, amely alkalmassá teszi azokat azonnali felhasználásra. Ezek az ún. ins­tant vagy instantizált készítmények, amelyeket vízben vagy tejben fel lehet oldani és minden további művelet nélkül használatra kész állapotba hozni. Ilyen termékcsoportba tartoznak az élelmiszerként fogyasztott különböző termékek, pl. instant tejpor, ká­­véextrakt, teaextrakt, kakaó, különböző üdítőporok, gyógy- vagy élvezeti növényi részekből készített szárí­tott termékek. Ezeket általában az jellemzi, hogy az instantizálás­­ra kerülő féltermék vagy termék igen finom, nagy disz­­perzitásfokú por, amelyeket részben porlasztószárí­tással készítenek - ennek megfelelően igen finom port nyernek - vagy szárítás után (pl. kakaóbab) mechani­kai műveletekkel készítenek finom őrleményt. Egy további termékcsoport - elsősorban a gyógy- és élvezeti növényből elkészített termékekre az jellemző, hogy a nyersanyagból vizes extraktot készítenek és ezt dolgozzák fel szárított végtermékké. Ezek vízoldható termékek, míg az előzőekben említett termékek vízzel stabü emulziót képeznek, mint pl. a tejpor vagy egy többé-kevésbé stabil szuszpenziót, mint pl. a kakaóőr­­lcmény. Ismert jelenség az, hogy ha ezekből a finom porok­ból alkalmazáskor a megfelelő mennyiséget beadagol­ják a hideg vagy meleg vízbe, akkor egy nehezen oldó­dó, nehezen elkeverhető és ragacsos konzisztenciájú terméket kapnak, amelyet csak hosszabb keveréssel lehet a vizes fázisban oldani, emulgeálni vagy szusz­­pendálni. Ennek oka az, hogy a finom porok felülete folydék­­kal érintkezve gyorsan átnedvesedik, ezáltal egy hid­ratált külső réteg keletkezik, amely akadályozza a por­anyagnak a vízzel való érintkeztetését. Ez a tulajdon­ság a termék használati értékét igen lecsökkenti, ezért jelentős erőfeszítéseket tettek arra, hogy ezt a hát­rányt kiküszöböljék. A liofilizált készítmények egy részének kivételével valamennyi porlasztva vagy más módon szárított fi­nom por állagú terméket azonnali felhasználásra al­kalmas formában történő előállításra instantizálni kell. Az instantizálási folyamaton az a művelet érten­dő, amikor a rosszul nedvesíthető porokból az instan­tizálási folyamat során megnövelt kapülaritású és ré­szecskenagyságú összetapasztott agglomerátumokat, 200-400 pm közötti méretű halmazokat készítenek. Az ismert agglomerálási eljárások jellemző és gya­korlatbein is alkalmazott kiviteli módjai a következők: Az egyik ismert agglomerálási módszer szerint a fi­nom port megfelelő keverőberendezésekben tömegére számítva 1-5 t% mennyiségű vízzel vagy vizes közeg­ben alkalmazott ragasztóanyagokkal összekeverik, a nedves keveréket szitán átnyomják és szárítják, a szá­­rítmányt osztályozás után használják fel. Ragasztó­­anyagként különböző segédanyagokat használnak, mint pl. zselatinált keményítőt, karboximetil-cellulózt stb. Ezt az agglomerálási (granulálási) eljárást főleg a gyógyszeripar alkalmazza gördülékeny állagú termé­kek előállítására, amelyek a nagyteljesítményű tablet­­tázó gépek töltéséhez lényegesek. A másik ismert agglomerálási módszer, amelyet főleg élelmiszeripari termékeknél alkalmaznak, a flu­­idizációs agglomerálás. Ennél a módszernél a finom por állagú félterméket egy zárt kamrában levegő­­áramban lebegésben tartják, és erre a fluidizált álla­potban lévő porfázisra porlasztják rá a vizet vagy a ragasztóanyag-tartalmú vizes oldatot. Ennek felvite­le után a fluidizáló levegőt felmelegítve az összeta­­pasztásra ráporlasztot vizet elpárologtatják. így bizo­nyos mértékben már agglomerált terméket kapnak (Tejipari Kézikönyv, Mezőgazdasági Kiadó, Bp. 1981., 538-540. oldal). A 0207384 lsz. európai sza­badalmi leírásban az agglomerálás mozgó, dinamikus rendszerben történik és az agglomerálandó porré­szecskék külső felületén vízoldékony anyagokból fo­lyékony fázist képeznek és ez teszi lehetővé a részecs­kék összetapadását. Előző műveleteket többször megismételve megnö­velt méretű halmazokat lehet előállítani. Az ismert agglomerálási, instantizálási eljárások alapelve tehát az, hogy a finom porrészeket vízzel vagy gőzzel megnedvesítve azokból nagy felületű, jól ned­­vesedő halmazokat állítanak elő. Ha a por féltermék­ben megfelelő mennyiségű olyan anyag van, amely víz­ben oldódva a porszemcsék összeragasztására alkal­mazható, akkor külön ragasztóanyagot nem alkalmaz­nak, másik esetben vizes közegben alkalmazható ra­gasztóanyagokat is fel kell használni. Az előzőekben vázolt instantizálási eljárásnak szá­mos hátránya van. Ezek többek között a következők:- a fluidizált vagy mechanikusan bolygatott állapot­ban az elérhető halmaz (agglomerátum) nagyságok behatároltak, mivel az agglomerált, összetapasztott halmazokat a fluidizálás, ill. mechanikus bolygatás során bekövetkező ütközések aprítják;- sok ragasztóanyag vagy erősen nedvesített agglo­merálási feltételek mellett a képződött termék oldé­­konysága és más organoleptikus tulajdonsága rom­lik;- a megfelelően agglomerált, instantizált termék szá­rítás, tárolás során rendszerint porlik és szétfajtá­­zódik. A168 675 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás tömör, nagyszilárdságú és jó gördülékenységű granu­látumok előállítására olyan módszert alkalmaz, amely szerint a poralakú granulálandó anyagnak áramló gáz­zal való fluidizálása során a kötőanyagtartalmú olda­tot az egyensúlyi adagolási sebességnél 2-10-szer na­gyobb adagolási sebességgel porlasztják be, vagyis a fluidizált réteget túlnedvesítik és a granulálási folya­matot intenzív keveréssel tartják fenn. Ennek az is­mert eljárásnak az a hátránya, hogy az egyensúly ne­hezen állítható be és rendkívül érzékeny a folyamati paraméterek ingadozására, továbbá bonyolult beren­dezéseket igényel. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom