203620. lajstromszámú szabadalom • Légszállító berendezés
HU 203620B forráshoz ellenállásokon át vannak csatlakoztatva, a célelektróda, a koronakisülési elektróda vagy az árnyékolóelektróda bármelyikének földelődése esetén az ellenállásokon átfolyó rövidzárási áram legfeljebb 300 pA értékű. 5 A találmány szerinti berendezésnél az elektródák nagy kapacitásúak és potenciáljaik jelentősen eltérnek a földpotenciáltól, továbbá érintésük esetén keletkező kapacitív kisülési áramot korlátozó nagy f ajlagos ellenállású anyagból vannak, A koro- 10 nakisülési elektróda és a célelektróda, a földhöz képest egymással ellentétes polaritásé potenciálra vannak kötve. A találmány egy további lehetséges kivitele szerint a koronakisülési elektróda átlósan keresztül 15 nyúlik a légáramlás útján, továbbá, hogy a célelektródának villamosán vezető felülete van, amely az említett áramlási utat körülfogja és azzal párhuzamos, végül, hogy a koronakisülési elektróda és a célelektróda vezető felületének legközelebb elhelyez- 20 kedő éle közötti tengelyirányú távolság a koronakisülési elektróda végeivel szembeni helyeken kisebb, mint a koronakisülési elektróda középső részével szembeni helyeken. Egy másik kivitel szerint a koronakisülési elekt- 25 róda átlósan keresztülnyúlik a légáramlási vezetéken, továbbá, hogy a gerjesztési elektróda villamosán vezető felületet tartalmaz, amely körülveszi az említett légáramlási utat és azzal párhuzamosan helyezkedik el, végül a koronakisülési elektróda és a 30 gerjesztési elektróda vezető felületének szomszédos éle közötti tengelyirányú távolság a koronakisülési elektróda végeivel átellenes helyeken rövidebb, mint azon helyeken, amelyek a koronakisülési elektróda középső részével vannak átellenben. 35 Végül a találmány célszerű kiviteli alakja szerint a gerjesztési elektróda villamosán vezető felületei a légáramlás útjával párhuzamosak, végül a gerjesztési elektródát alkotó villamosán vezető rétegek lényegében véve a koronakisülési elektróda végeivel 40 tengelyirányban átellenesen vannak elhelyezve. A találmányt a továbbiakban annak példaképpeni kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amely közül az 1. ábrán vázlatosan látható az ionvándorlás — 45 migráció — a koronakisülési elektróda és a célelektróda között; a 2-7. ábrákon, valamint a 9-13. ábrákon a találmány szerinti berendezés különböző kiviteli alakjai láthatóak vázlatos formában, végül a 50 8. ábrán egy diagrammon a koronakisülési áramot mutatjuk be a feszültség függvényében. Most legelőszöris egy összefoglalást adunk az 1. ábra kapcsán azokról az alapvető feltételekről, amelyek meghatározóak az ionszél vagy koronakisülési 55 szél — elektromos szél — segítségével történő légszállítás fenntartásához, amely elektromos szél a K koronakisülési elektróda és az M célelektróda között jöu létre. Az utóbbi a kívánt áramlási irány szerint a K koronakisülési elektróda mögött van elhe- 60 iyezve. Az 1. ábrán vázlatosan bemutatunk egy K koronakisülési elektródát, amely ebben az esetben egy vékony huzalból áll és a levegőáramon keresztülnyúlik, például a vezetékben keresztirányban van elhelyezve, továbbá egy M célelektródát, amely 65 5 szintén keresztirányban helyezkedik el a levegőáramlás útjában, s amelyet vázlatosan mutatunk be, például egy háló- vagy rácsszerkezet formájában, ami a levegő számára átjárható. Az M célelektróda a kívánt levegőáramlási irányt tekintve — ezt a „w” nyü jelöli — a K koronakisülési elektróda mögött van elhelyezve, éspedig attól H tengelyirányú távközzel. Amint már az előzőekben említettük, a K koronakisülési elektródán keltett koronakisülés növeli az elektromos töltésű levegőionokat, melyek a Kkoronakisülési elektróda és az M célelektróda között jelenlevő elektromos mező befolyására az M célelektróda felé vándorolnak. Az ionok mozgékonysága széles spektrumban változik, ámbár a jelen célra feltételezhető, hogy túlsúlyban vannak azok a könnyűsúlyú ionok, melyeknek mozgékonysága c-2,5.10"ii^Cs továbbá, hogy a jelenlévő elektromos töltésű aerosolok, amelyek messze kisebb mozgékonysággal rendelkeznek, mint a levegőionok, csak elhanyagolható részét teszik ki a rendszerben lévő teljes töltésnek. Azt is feltételezhetjük, hogy a levegőionok csak egy kis töredékét teszik ki a rendszerben lévő összlevegő-mennyiségnek, továbbá hogy a levegő áramlási sebessége legalább tízszer alacsonyabb, mint a levegőionok mozgási sebessége. így, a levegőionok migrációs sebességére való tekintettel, a környező levegő stacionáriusnak tételezhetjük fel. Az elektromos töltésű levegőionok v migrációs (vándorlási) sebessége a környezeti levegőhöz viszonyítva arányos azok c mozgékonyságának és az elektromos mező E térerejének szorzatával és ebből adódóan v-c.E(l) Azt is feltételezzük, hogy stacionárius körűimé» nyék uralkodnak úgy, hogy a töltéssűrűség a rendszer egy adott résztérfogatában adódó, ami azt jelenti, hogy a rendszerbe időegység alatt betáplált elektromos töltés egyenlő azzal, ami a rendszerből eltávozik. Ebből kifolyólag a levegőben lévő áramsűrűséget ki lehet fejezni úgy, mint a töltetek v migrációs sebességének és a p töltetsűrűségnek szorzata i-p.v(2) ahol i az áramsűrűség. A fajlagos térfogati erő a levegőben a p töltetsűrűség és az elektromos tér E erősségének a szorzata, így f-p.E<3) ahol f a levegő térfogategységenkénti hajtóereje. Ha az (1) és (2) és (3) egyenleteket felhasználjuk, akkor kapjuk f -i/c4 azaz a fajlagos térfogati erőt ki lehet fejezni, 6 4
