203620. lajstromszámú szabadalom • Légszállító berendezés

HU 203620B forráshoz ellenállásokon át vannak csatlakoztatva, a célelektróda, a koronakisülési elektróda vagy az árnyékolóelektróda bármelyikének földelődése esetén az ellenállásokon átfolyó rövidzárási áram legfeljebb 300 pA értékű. 5 A találmány szerinti berendezésnél az elektró­dák nagy kapacitásúak és potenciáljaik jelentősen eltérnek a földpotenciáltól, továbbá érintésük ese­tén keletkező kapacitív kisülési áramot korlátozó nagy f ajlagos ellenállású anyagból vannak, A koro- 10 nakisülési elektróda és a célelektróda, a földhöz ké­pest egymással ellentétes polaritásé potenciálra vannak kötve. A találmány egy további lehetséges kivitele sze­rint a koronakisülési elektróda átlósan keresztül 15 nyúlik a légáramlás útján, továbbá, hogy a célelekt­ródának villamosán vezető felülete van, amely az említett áramlási utat körülfogja és azzal párhuza­mos, végül, hogy a koronakisülési elektróda és a cé­lelektróda vezető felületének legközelebb elhelyez- 20 kedő éle közötti tengelyirányú távolság a koronaki­sülési elektróda végeivel szembeni helyeken kisebb, mint a koronakisülési elektróda középső részével szembeni helyeken. Egy másik kivitel szerint a koronakisülési elekt- 25 róda átlósan keresztülnyúlik a légáramlási vezeté­ken, továbbá, hogy a gerjesztési elektróda villa­mosán vezető felületet tartalmaz, amely körülveszi az említett légáramlási utat és azzal párhuzamosan helyezkedik el, végül a koronakisülési elektróda és a 30 gerjesztési elektróda vezető felületének szomszédos éle közötti tengelyirányú távolság a koronakisülési elektróda végeivel átellenes helyeken rövidebb, mint azon helyeken, amelyek a koronakisülési elektróda középső részével vannak átellenben. 35 Végül a találmány célszerű kiviteli alakja szerint a gerjesztési elektróda villamosán vezető felületei a légáramlás útjával párhuzamosak, végül a gerjesz­tési elektródát alkotó villamosán vezető rétegek lé­nyegében véve a koronakisülési elektróda végeivel 40 tengelyirányban átellenesen vannak elhelyezve. A találmányt a továbbiakban annak példaképpe­­ni kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük részleteseb­ben ábráink segítségével, amely közül az 1. ábrán vázlatosan látható az ionvándorlás — 45 migráció — a koronakisülési elektróda és a céle­lektróda között; a 2-7. ábrákon, valamint a 9-13. ábrákon a talál­mány szerinti berendezés különböző kiviteli alakjai láthatóak vázlatos formában, végül a 50 8. ábrán egy diagrammon a koronakisülési ára­mot mutatjuk be a feszültség függvényében. Most legelőszöris egy összefoglalást adunk az 1. ábra kapcsán azokról az alapvető feltételekről, ame­lyek meghatározóak az ionszél vagy koronakisülési 55 szél — elektromos szél — segítségével történő lég­­szállítás fenntartásához, amely elektromos szél a K koronakisülési elektróda és az M célelektróda kö­zött jöu létre. Az utóbbi a kívánt áramlási irány sze­rint a K koronakisülési elektróda mögött van elhe- 60 iyezve. Az 1. ábrán vázlatosan bemutatunk egy K koronakisülési elektródát, amely ebben az esetben egy vékony huzalból áll és a levegőáramon keresz­tülnyúlik, például a vezetékben keresztirányban van elhelyezve, továbbá egy M célelektródát, amely 65 5 szintén keresztirányban helyezkedik el a levegőá­ramlás útjában, s amelyet vázlatosan mutatunk be, például egy háló- vagy rácsszerkezet formájában, ami a levegő számára átjárható. Az M célelektróda a kívánt levegőáramlási irányt tekintve — ezt a „w” nyü jelöli — a K koronakisülési elektróda mögött van elhelyezve, éspedig attól H tengelyirányú táv­közzel. Amint már az előzőekben említettük, a K koro­nakisülési elektródán keltett koronakisülés növeli az elektromos töltésű levegőionokat, melyek a Kko­­ronakisülési elektróda és az M célelektróda között jelenlevő elektromos mező befolyására az M céle­lektróda felé vándorolnak. Az ionok mozgékonysága széles spektrumban változik, ámbár a jelen célra feltételezhető, hogy túlsúlyban vannak azok a könnyűsúlyú ionok, me­lyeknek mozgékonysága c-2,5.10"ii^Cs továbbá, hogy a jelenlévő elektromos töltésű ae­­rosolok, amelyek messze kisebb mozgékonysággal rendelkeznek, mint a levegőionok, csak elhanyagol­ható részét teszik ki a rendszerben lévő teljes töltés­nek. Azt is feltételezhetjük, hogy a levegőionok csak egy kis töredékét teszik ki a rendszerben lévő összle­­vegő-mennyiségnek, továbbá hogy a levegő áramlá­si sebessége legalább tízszer alacsonyabb, mint a le­vegőionok mozgási sebessége. így, a levegőionok migrációs sebességére való tekintettel, a környező levegő stacionáriusnak tételezhetjük fel. Az elektromos töltésű levegőionok v migrációs (vándorlási) sebessége a környezeti levegőhöz viszo­nyítva arányos azok c mozgékonyságának és az elektromos mező E térerejének szorzatával és ebből adódóan v-c.E(l) Azt is feltételezzük, hogy stacionárius körűimé­­» nyék uralkodnak úgy, hogy a töltéssűrűség a rend­szer egy adott résztérfogatában adódó, ami azt je­lenti, hogy a rendszerbe időegység alatt betáplált elektromos töltés egyenlő azzal, ami a rendszerből eltávozik. Ebből kifolyólag a levegőben lévő áram­sűrűséget ki lehet fejezni úgy, mint a töltetek v mig­rációs sebességének és a p töltetsűrűségnek szorzata i-p.v(2) ahol i az áramsűrűség. A fajlagos térfogati erő a levegőben a p töltetsű­rűség és az elektromos tér E erősségének a szorzata, így f-p.E<3) ahol f a levegő térfogategységenkénti hajtóereje. Ha az (1) és (2) és (3) egyenleteket felhasználjuk, akkor kapjuk f -i/c4 azaz a fajlagos térfogati erőt ki lehet fejezni, 6 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom