203620. lajstromszámú szabadalom • Légszállító berendezés

HU 203620B mint az áramsűrűségnek és az ion-mozgékonyság hányadosát. Amint az 1. ábrán bemutattuk, tekintsünk most egy „áramlási csatornát”, amely a K koronakisülési elektróda és M célelektródák közötti teljes 1 ioná­ram egy végtelenül kis dl részét vezeti. Ezen áramlá­si csatorna középvonala mindenkor párhuzamos az i áramsűrűségi vektorral, s dS keresztmetszeti terüle­tének felületi merőlegese párhuzamos az áramsűrű­ségi vektorral. Tekintsünk mármost ezen áramlási csatorna egy térfogat-elemét: dV-dS.dl(5) ahol dV egy végtelenül kis térfogat és dl egy vég­telen kicsiny hosszúság az áramlási csatorna irá­nyában. Az áramlási csatorna minden egyes ilyen térfogateleménél a felületi normális irányában ható erő lesz dF-f.dV-f.dS.dl(ó) Ez a dF térfogati erő rendelkezik egy, a w levegő­szállítási irányában mutató összetevővel, valamint egy, ezen irányra merőleges összetevővel. Tételez­zük fel, hogy ha a levegőáramlás vagy az áramlási csatorna egész kersztmetszet-területén át összege­zést végzünk, akkor ezek a keresztirányú erők kiolt­ják egymást és így elhanyagolhatóak. Ebből követ­kezik, hogy az áramlási csatornában a teljes szállí­tóerő: M M dFT- fw.dF- fw.f.dS.dl- K K M M- fw.i/c.dS.dl-dl/c fw.dl-H/c.dI(7) K K ahol a H a migrációs távolságnak, azaz a K koro­nakisülési elektróda és azMcélelektródaközötti tá­volság, a levegőáramlás irányában. A teljes FTszállítóerő a levegőáramlási csatorná­ban így már kifejezhető FT- (•(■dFT-H/c.I(8) S ahol S a levegőáramlási csatorna teljes kereszt­metszeti területe és a teljes I ionáram vagy korona­kisülési áram. így most már felírható az átlagos nyomásfelépí­tés: Ap-FTS-H/c.Fs(9) ílymódon a szállítóerő arányos a teljes I ion- vagy koronakisülési áram és annak H migrációs útjának szorzatával, azaz arányos az ún. HJ „áramlás-táv­val". Belátható, hogy a teljes levegőátszállítás, mint ezen nyomásfelépítés eredménye, így írható fel: 7 Q- .I.H.S(IO) c.k.gA ahol Q a levegőátszállítás, Kegy dimenzió nélküli aerodinamikai ellenállási együttható és yAa levegő fajsúlya. A (1) egyenletből látható, hogy a levegőtovábbí­tás nagysága egyenesen arányos a teljes I ionáram vagy koronakisülési áram és a H migrációs (vándor­lási) távolság szorzatának négyzetgyökével. így annak érdekében, hogy nagy levegőátszállí­tást érhessünk el egy kívánt irányban, azaz aKkoro­­naldsülési elektródától az M célelektróda felé, arra kell törekednünk, hogy nagy legyen az I ionáram és a K koronakisülési elektródától elmutató irányban, azaz az M célelektróda felé a H migrációs távolság szorzata. A továbbítási erő, s ezzel a teljes levegőto­vábbítás növelése akár a teljes I ionáram erősségé­nek, akár a K koronakisülési elektróda és az M céle­lektróda közötti távolság növelésével érhető el. Amint fentebb már említettük, ha emberi lakott környezetben történik a használat, akkor nem en­gedhető meg az I ion-, illetve a koronakisülési áram erősségének olyan szintre való emelése, amely meg­haladja azt az adott maximumot, amelynek káros mértékű ózon és nitrogén-oxidok (No&épződése a következménye, mivel ez a képződés elsődlegesen a koronakisülési árammal arányos. Ebből következik, hogy az egyetlen, ebben a tekintetben befolyást je­lentő paraméter a koronakisülés H migrációs távol­sága, azaza Kkoronakisülési elektróda és azM céle­lektróda közötti tengelyirányú távköz. Ennek meg­felelően a találmány értelmében- azt javasoljuk, hogy a K koronakisülési elektróda, valamint az M célelektródának az a része, amely az I ionáram túl­nyomó részét felveszi, legalább 50 mm, és előnyösen legalább 80 mm távolságra van egymástól. Azt is be kell látnunk, hogy amikor az előzőekben ismertetett típusú légszállító berendezést használ­juk, akkor a levegőionok áramlása képes a K koro­nakisülési elektródától a levegőáramlással szemben is vándorolni, vagyis a kívánt légszállítással átelle­nes irányban, ha a K koronakisülési elektródától az áramlási irányban felfelé — azaz előtte — egy elektromosan vezető tárgy, vagy eszköz van elhe­lyezve, amely a K koronakisülési elektródához vi­szonyított olyan elektromos potenciállal rendelke­zik, ami lehetővé teszi a levegőionok üyen vándorlá­sát. Belátható, hogy ez jelentősen csökkenti a kívánt teljes légszállítást a berendezésen keresztül. Abban a mértékben, ahogy a fentiekben tárgyalt típusú be­rendezések tervezésekor a K koronakisülési elekt­ródától az áramlással szemben kialakuló ionáram­lást figyelembe veszik, úgy tűnt, kielégítőnek téte­lezhető fel az, ha biztosítjuk, hogy a K koronakisülé­si elektródától az áramlás irányát tekintve az előtt elhelyezett elektromosan vezető tárgy az elektródá­tól jelentős távolságban legyen és hogy a levegőá­rammal szemben haladó ionáramlás kicsi legyen. Azonban, mivel az ionáramlás által létrehozott szál­lítási erő arányos az említett áramlás erősségének és az általa megtett úthossznak a szorzatával, mint ez kitűnik a fenti (9) egyenletből, az is belátható vi­­szotn, hogy még egy igen kis ionáramlás is, amely a 8 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom