203620. lajstromszámú szabadalom • Légszállító berendezés
HU 203620B kötőit elektródaelemet tartalmaz, például egyenes, vékony, egymás mellett elhelyezkedő huzalokat, akkor az E gerjesztési elektróda előnyösen ugyancsak tartalmazhat több geometriailag elkülönített, de elektromosan összekapcsolt elektródaelemet, amelyek azután úgy vannak elhelyezve a K koronakisülési elektróda elektródaelemei között, hogy azok egymástól le legyenek árnyékolva, ami üyenKkoronakisülési elektróda szempontjából előnyös a koronakisülési ionáram létrehozásához. A 9. ábra a találmány szerinti olyan példaképpeni kiviteli alakot mutat be vázlatosan, amelynél van egy K koronakisülési elektróda, egy M célelektróda, egy S árnyékolóelektróda és egy E gerjesztési elektróda. Ennél a kiviteli alaknál mindegyik elektróda több, geomeíriaüag elkülönített, de elektromosan összekötött elektródaelemet tartalmaz, ami a K koronakisülési elektróda esetében egyenes, vékony, például volfrámból készült huzalokat jelent, míg a többi elektródák spirálisan alakított, például rozsdamentes acélhuzalokat tartalmaznak. Mivel, mind ez az eddig elmondottakból nyüvánvaló, a tál álmány szerinti elrendezés úgy konstruálható meg, hogy valamennyi elektróda érintésbiztos — azaz érintéssel szemben védett—legyen, így belátható, hogy például a 4., 5., 7., 9. és 10. ábrán látható kiviteli alakok, melyeknél az M célelektróda földelve van és a K koronakisülési elektróda, valamint az S árnyékolóelektróda, sót ajánlatosán az E gerjesztési elektróda is magasabb potenciálra van kötve, kialakítható úgy is, hogy az 1 légáramlásvezetéket kiiktatjuk feltéve, hogy az S ámyékolóelektróda olyan módon van megszerkesztve, ami biztosítja, hogy hatásosan megakadályozza, hogy a K koronakisülési elektródától kiinduló ionáram más irányban haladjon, mint az M célelektróda felé. Jóllehet a találmány szerinti kialakítás biztosítja az egészen kielégítő működést akkor is, ha semmiféle formában nincsen 1 légáramlás-vezeték az elektródák körül, mégis kívánatos azonban sok esetben az üyen vezeték alkalmazása, így például pszichológiai okokból vagy azért mert az ilyen vezeték a levegőt szabályosabban juttatja át a berendezésen. A vezeték alkalmazása számos esetben nem kerülhető el, így például akkor, ha a berendezést egy szellőzőrendzser szellőzővezetékén belül kell elhelyezni, vagy más olyan esetekben, ahol a berendezés által keltett légáramlást valamely meghatározott helyről vagy helyre kell elvezetni. Az üyen légáramlás-vezeték jelenléte azonban, amely magában foglalja az elektródarendszert, s amelynek falai egész természetesen vülamos szigetelő anyagból vannak, zavaró problémák felmerüléséhez vezethet. Amint erről már a 6. ábra kapcsán tárgyaltunk, az üyen vezeték belső falfelszínén túlzott mértékű elektromos felületi töltés jelenik meg. Hasonló túlzott felületi töltések jelenhetnek meg a vezeték azon részein is, amelyek a K koronakisülési elektróda és az M célelcktróda között helyezkednek el és befolyásolni fogják a kívánt ionáramlást a K koronakisülési elektródától a légáramlás irányában az M célelektróda felé olyannyira, hogy az 1 légáramlás-vezeték keresztmetszetének középső területi környezetébe irányuló ionáram megszüntetésére vagy korlátozására törekszik, s ez azt eredményezi, hogy a légáramlás 21 egyenetlenül fog eloszlani a vezeték szélessége mentén, ami által a keresztülhaladó légszállítás is csökken. Ezt a problémát nagymértékben súlyosbítják az előbbiekben említett feszültségforráson át történő áramellátás f eszültségváltozásai a K koronakisülési elektródán és az M célelektródán. A feszültség időszakos növekedése ugyanis időszakosan növekvő felületi töltés-növekedést eredményez, s ezek a töltések még akkor is fennmaradnak, ha ezt követően a feszültség csökken és ezáltal erős csökkenést idéz elő a koronkisülési áram, vele együttesen pedig a berendezésen keresztül történő légszállítás tekintetében is. Az ezen jelenséggel járó hátrányokat le lehet küzdeni, vagy legalábbis nagymértékben csökkenteni a feszültségforrás által szolgáltatott feszültség stabüizálása révén, amely intézkedésnek nincs különösebb jelentősége egyéb szempontokból a szóban forgó berendezéstípus esetében. Ugyancsak megoldást jelenthet az elektródák adott feszültség egyenlő időközönkénti rövid megszakítása is. Az 1 létáramlás-vezeték belső felületén jelen lévő f elületi töltésfelesleg ugyanis viszonylag gyorsan megszűnik abban az esetben, ha megszakítjuk az áramellátást, s így eltűnik a vülamos tér is. Avülamosan szigetelő csőfal első felületén jelenlévő elektromos töltésfelesleg azonban még egy, az előbbihez járuló és rendkívül meglepő, súlyos problémát is felvet. Azt találtuk ugyanis, hogy a szigetelő csőfal belső felületét akár csak rövid időre is megérintjük, akkor a koronakisülési áramlás teljesen megszakad és nem alakul ki újból automatikusan, még a felület érintése után eltelt hosszú időszak elteltével sem. Ezért ennek a problémának a megoldását is meg kell találni. A probléma egyik lehetséges megoldása az, ha elektromosan vezető réteget viszünk fel az 1 légáramlás-vezeték szigetelő falának külső felületére és ezt a réteget földeljük. Ez a megoldás azonban magas kapacitást adna az 1 légáramlás-vezeték fala közelében, vagy közvetlenül ezen fal belső felületén elhelyezett M célelektródának, ami — miként már említettük az előzőekben — nem volna kívánatos az M célelektróda érintésbiztonsága szempontjából. Azt találtuk azonban, hogy a probléma elkerülhető, ha az 1 légáramlás-vezeték keresztmetszeti méreteit olyan mértékig megnöveljük, hogy az lényegüeg nagyobb legyen, mint az M célelektróda által körülvett terület méretei, úgy hogy az M célelektródát lényeges távközzel helyezzük el az 1 légáramlás-vezeték belső felületétől. Egy ilyen kiviteli alakot mutatunk be vázlatosan all. ábrán. Ennél a kiviteli alaknál az 1 légáramlás-vezeték külső felülete el van látva alektromosan vezető 10 réteggel, amely földelve van. Ennél a kiviteli alaknál az 1 légáramlás-vezeték jelentősen szélesebb is, mint az M célelektróda úgy, hogy a vezeték falai még messzibbre kerülnek az M célelektródától, amely ezáltal sokkal kisebb kapacitással fog rendelkezni. De ezen a módon a vezeték falai a K koronakisülési elektródától is messzebb helyezkednek el és ezáltal a szigetelt vezetékfalon lévő többlet töltések sokkal kisebb zavaró hatást fognak gyakorolni a K koronakisülési elektródától az M célelektródához irányuló koronakisülési áramlásra. Az 1 légáramlás-vezetéknél történt említett keresztmetszetméret-növelés az M célelektróda ke22 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 12
