203620. lajstromszámú szabadalom • Légszállító berendezés

resztmetszeti méreteihez viszonyítva — úgy talál­tuk — nem gyakorolt hátrányos befolyást a beren­dezésen keresztül szállítható levegőmennyiségre, sőt ez a szállítás ténylegesen növekedett változatlan koronakisülési áram mellett. All. ábrá látható kivi­teli alaknál a 3 egyenfeszültségű áramforrás közép­ső pontja földelve van úgy, hogy az M célkelektróda és a K koronakisülési elektróda a földhöz viszonyít­va ellentétes polaritású, ami lecsökkenti a teljes szükséges magasfeszültség-szintet, s ezáltal a be­rendezés magasfeszültséggel szembeni szigetelése szükségtelenné válik, ugyancsak csökken a K koro­nakisülési elektróda ámyékolási igénye is, mint ezt már az előzőekben kifejtettük. Mivel a jelen esetben az S árnyékoló elektródán, a K koronakisülési elektródán és az M célelektródán nagyfeszültséget alkalmazunk, minden említett elektródák egy nagyértékű 8 ellenálláson keresztül kapcsolódnak a 3 egyenfeszültségű áramforráshoz, hogy behatároljuk az elektródák érintése esetén fel­lépő rövidzárlati áramot. Ezen túlmenően mind az M célelektróda, mint az S árnyékolóelektróda cél­szerűen nagy ellenállású anyagból készült annak ér­dekében, hogy korlátozzuk az esetleges érintéskor létrejövő kapacitív kisülési áramot. Egy üyen kialakításnál előnyhöz jutunk, ha az 1 légáramlás-vezeték keresztmetszeti méreteit úgy választjuk meg, hogy a vezetékfal és a K koronaki­sülési elektróda közötti távolság körülelül a korona­­kisülési elektróda és az célelektróda közötti távol­ság felével egyenlő, továbbá hogy a vezetékfal és az M célelektróda felülete közötti távolság körülbelül az M célelektróda-szerelvény keresztmetszeti mé­retének az 50%-a. Az 1 légáramlás-vezeték belső falfelületén jelen lévő töltetfelesleg által előidézett, az előzőekben tárgyalt kedvezőtlen hatásokat egy E gerjesztési elektróda segítségével is csökkenteni lehet, amely­nek funkcióját már leírtuk, s amely az E gerjesztési elektróda az 1 légáramlás-vezeték belső falára fel­vitt villamos vezető 10 rétegből áll. Amint az belát­ható, egy üyen E gerjesztési elektródának az 1 légá­ramlás-vezeték belső falfelületén való jelenléte ese­tén nem jöhet létre töltetfelesleg. Ha erre tekintettel az 1 légáramlás-vezeték keresztmetszeti méreteit olyan mértékben megnöveljük, hogy az M célelekt­róda jelentős távolságban helyezkedik el az 1 légá­ramlás-vezeték falától, amint ezt a fentebb ismerte­tett 11. ábrán bemutattuk, akkor az 1 légáramlás­vezeték falának belső felületére felszerelt E gerjesz­tési elektróda igen meglepő módon meghosszabbít­ható a légáramlás irányában, az M célelektródától lejjebb lévő helyig. Ténylegesen, a jelen különleges esetben egy elektromosan vezető 10 réteget lehet al­kalmazni az 1 légáramlás-vezeték falának belső fel­ületén, éspedig a vezeték teljes hosszában, ami azt jelenti, hogy még a koronakisülési elektródától lé­gáramlás-irányban lefelé eső helytől felfelé is. Egy üyen kiviteli dákot láthatunk vázlatosan a 12. áb­rán. Eszerint a 12. ábrán bemutatott kiviteli alaknál az 1 légáramlás-vezető fala feltételezetten egy vüla­­mosan szigetelő anyagból áü, és annak belső felülete el van látva vülamosan vezető bevonattd, amely földpotenciálra van kötve és a K koronakisülési 23 elektróda szomszédságában az E gerjesztési elekt­róda funkcióját tölti be. Az 1 légáramlás-vezeték keresztmetszeti méretei olyanok, hogy az M céle­lektróda, amely keretszerűen van kidakítva és az 1 légáramlás-vezeték fdávd párhuzamosan helyez­kedik el, jelentékeny távolságban van az említett ve­zeték falának belső felületétől, s üymódon jól el van szigetelve a vezeték fdának belső felületén lévő E vülamosan vezető bevonattól. A K koronakisülési elektródától légáramlás-irányban felfelé több S ár­nyékolóelektróda helyezkedik el, például közönsé­ges rudak dákjában. A két sorbakötött 3 egyenfe­szültségű áramforrás középső pontja földelve van, így a K koronakisülési elektróda és az M célelektró­da a földhöz képest eüentétes polaritású, ami a már fentebb említett előnyökkel jár. Az elektródák is egy nagyértékű 8 eüenáüáson át vannak a 3 egyen­feszültségű áramforráshoz kapcsolva, a rövidzárlati áram korlátozása céljából. Látható, hogy a berendezésnek ennél a kiviteli dakjánd egydtdán nem jelenhet meg a vezeték belső felületén felületi töltésfelesleg, s ezért a beren­dezést nem terhelik azok a problémák, amelyek az említett felületi töltésfelesleg jelenlétéből erednek. A találmány szerinti berendezés ezen kiviteli alakja — úgy tdáltuk — rendkívül kielégítő légszáüítást biztosít. All. ábrával kapcsolatban említett körül­ményeket az 1 légáramlásvezeték méretezésére vo­natkozóan a 12. ábra szerinti kiviteli dáknál is al­kalmazni lehet. Belátható, hoyy mivel a 12. ábrán bemutatott be­rendezésnél lehetőség van arra, hogy az 1 légáram­lás-vezeték fdának belső felületét villamosán veze­tő, földelt bevonattd lássák el, éspedig a vezeték tel­jes hosszában, így semmi akadálya nincs annak, hogy a vezeték fda kizárólag villamosán vezető anyagból legyen, ami természetesen jelentősen egy­szerűsíti a gyártást és egyéb értékes előnyöket is biztosít. így lehetővé válik, hogy a vezeték belső fel­ületét legdábbis a hosszának egy adott részén ké­­miaüag adszorbens, vagy abszorbens anyaggd von­juk be, például egy szénszűrővel, ami adszorpció vagy abszorpció útján eltávolítja a levegőből a gáz­nemű szennyeződéseket, mint például szagokat és a koronakisülés dtd létrehozott nitrogén-oxidokat. Ugyanebből a célból az is lehetséges, hogy vékony folyadékfümet—például vízből vagy kémiaüag ak­tív folyadékból — hozzuk létre a légáramlás-veze­ték belső felülete mentén. Az 1 légáramlásvezeték fdát megfelelő eszközök útján — így például vízke­­ringtetéssel -*üthetjük vagy hűthet jük, a száüított levegőfűtése vagy hűtése céljából. Mindezt az a kö­rülmény teszi lehetővé, hogy az 1 légáramlás-veze­ték fda vülamosan vezető és földelt. A tdálmány szerinti berendezésnek azoknd a ki­viteli dákjainál, amelyeknél az elektródák egy 1 lé­gáramlás-vezetékben helyezkednek el, előnyösnek találtuk, ha egyetlen K koronakisülési elektródát d­­kalmazunk központos elrendezéssel, mivel üymó­don lehet elérni a lehető legnagyobb távolságot a ve­­zetékfd és a K koronakisülési elektróda között, s egyúttd, vagyis ezáltd a vezetékfd áltd okozott le­hető legkisebb zavart a K koronakisülési elektróda működésében. Másik változatként azonban hasz­nálható két K koronakisülési elektróda is, amelyek a 24 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom