203522. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2,6-dinitro-toluol parciális redukciójára

1 HU 203 522 A 2 Találmányunk tárgya: eljárás 2-metü-3-nitro-anüin előállítására 2,6-dinitro-toluol parciális hidrogénezé­­sével. A 2-metü-3-nitro-anüin gyógyszeripari szintézisek közbenső terméke. Előállítására több módszert is ki­dolgoztak. A hagyományos eljárásban [Monatsch. Chem., 91,1152 (1960); Houben-Weil: Methoden der Organischen Chemie, 11/1; Amine (G. Thieme, Ver­lag, Stuttgart, 1957.)] Na2S-dal vagy (NH^S-dal re­dukálják a 2,6-dinitro-toluolt, és a lassú reakcióban közel 90%-os termelés érhető el. Ez az eljárás a mérge­ző és környezetszennyező szulfidok miatt ma már fo­kozatosan háttérbe szorul. A dinitro-toluol részleges redukciója megvalósítha­tó fémes redukcióval, vassal ecetsavas közegben 71%­­os termeléssel [Synthesis, 924 (1978)], ill. nikkellel ecetsav-maleinsav keverékében, 80%-os termeléssel [Chem. Ind., 826 (1983)]. Környezetvédelmi szem­pontból ezek az eljárások is kedvezőtlenek A 2,6-dinitro-toluolból 76%-os termeléssel állítha­tó elő a 2-metil-3-nitro-anilin palládiummal katalizált trietil-ammónium-formiátos redukcióval [J. Org. Chem., 45., 4992 (1980)]. A redukcióhoz 100 °C hő­mérséklet, és viszonylag sok, 6 t% katalizátor (mely 10% Pd-ot tartalmaz) szükséges. Egy másik izomer, a 2,4-dinitro-toluol transzfer hidrogénezése nitro- tolu­­idinné Raney-nikkellel és hidrazin-hidráttal [Bull. Chem. Soc., 56, 3159 (1983)] 50-93%-os termeléssel hajtható végre. Utóbbi esetben a dinitro-toluolra vo­natkoztatott 3001% Raney-nikkel szükséges. Az emlí­tett transzfer hidrogénezések közös hátránya, hogy az eljárások alapanyagköltsége nagyobb, mint a hidrogé­­nes redukcióé. A 8280344. sz. japán szabadalom sze­rint a 2,6-dinitro-toluolt rézkromit, Pd, Ru vagy Ni katalizátorral hidrogénezve előállítható a 2-metü-3- nitro-anilin. A példában megadott 91%-os termelés­hez azonban elég erélyes körülmények (25 bar nyo­más, 150 °C hőmérséklet) szükségesek. Ismert, hogy az aromás nitrovegyületek erős bázis, pLNaOH, KOH jelenlétében fenolszármazékokká ala­kulnak át. Találmányunk alapja az a meglepő felisme­rés, hogy ha a 2,6-dinitro-toluol parciális hidrogéne­­zését Pd katalizátor és bázis jelenlétében hajtjuk végre a 2-metil-3-nitro-anilin termelés legalább akkora, egyes esetekben 3-5%-kal nagyobb, mintha bázis nél­kül végezzük a redukciót, és bázis jelenlétében - a na­gyobb reakciósebesség következtében - az azonos re­akcióidő eléréséhez csak fele-, harmadannyi katalizá­tor szükséges. A találmányunk szerinti eljárás abban áll, hogy a 2,6- dinitro-toluolt szerves oldószerben vagy oldószerkeve­rékben hordozós Pd katalizátorral, bázis jelenlétében hidrogénezzük a kiindulási anyag teljes vagy közel tel­jes (95-100%-os) konverziójáig, majd a reakcióelegyct feldolgozva kipreparáljuk a 2-metü-3-nitro-anil int. Ol­dószerként poláros vagy apoláros oldószereket (pl. me­tanol, etanol, 2-propanol, benzol, tetrahidro-furán, di­­metü-formamid, trietü-amin), ill. ezek elegyét használ­juk. Megfelelőek a regenerált oldószerek, ill. oldószerek is, ha azok víztartalma nem éri el az 50 tf%-ot. A hidrogénezést 0,5-10 bar, előnyösen 1-3 bar nyomáson és 0-100 °C, előnyösen 15-40 °C hőmér­sékleten végezzük. Katalizátorként 1-20 t%, előnyö­sen 3-101% palládiumot tartalmazó hordozós katali­­zártort használunk. A Pd mennyesége a 2,6-dinitro­­toluolra vonatkoztatva 0,005-0,31%, előnyösen 0,01- 0,5 t%. Katalizátorként szenet, Si02-ot és/vagy Al203-at tartalmazó hordozókét (pl. aktívszén, csont­szén, grafit, zeolit, szüikagél, alumínium-oxid) alkal­mazunk. A katalizátor elválasztás után újra felhasz­nálható. Bázisként olyan szerves vagy szervetlen vegyülete­­ket használunk, melyek disszociációs állandója na­gyobb, mint 0,0001 (ill. pKB kisebb, mint 4). Néhány ilyen vegyület (zárójelben a pKg értéke) trietü-amin (3,25), metü-dietü-amin (3,66), piperidin (2,80), szek.-butü-amin (3,44), kalcium-hidroxid (2,43), nát­­rium-hidroxid (~0), kálium-hidroxid (-0). A bázis mennyisége a 2,6-dinitro-toluolra vonatkoztatva leg­feljebb 120 t%, előnyösen 0,1-101%. A reakciót vég­rehajthatjuk úgy is, hogy a bázist nem a reakció­­elegyhez adjuk, hanem előzetesen intenzíven érint­­keztetjük a katalizátorral vízben és/vagy szerves oldó­szerben és a hidrogénező reaktorba ezt a szuszpenziót, vagy elválasztás után az előkezelt katalizátort mérjük be. A találmány szerinti eljárás főbb előnyei:- A hasonló, ismert eljárásokhoz képest lényege­sen kevesebb, fele-, harmadannyi katalizátorral hajtható végre a redukció.- Areakció szabvány készülékben, enyhe körülmé­nyek közt (pl. 1 bar, 20-40 °C) végezhető.- A reakcióban környezetszennyező melléktermék nem keletkezik; a katalizátor elválasztás után új­ra felhasználható. A találmány szerinti eljárás bemutatására az oltal­mi kör korlátozása nélkül az alábbi példákat adjuk meg. A példákban szereplő jelölések: DNT: 2,6-dinit­ro-toluol, MNA: 2-metil-3-nitro-anilin. 1. példa 1 dm3-es hidrogénező lombikba bemérünk 50 g (0,27 mól) DNT-t, 300 cm3 metanolt, 20cm312g/dm3-es metanolos NaOH oldatot (Na- OH/DNT=0,5 t%) és 0,15 g 10 t% Pd/C katalizátort (szén B. E. T. felülete: 930 m2g_1, Pd diszperzitása: 0,32, Pd/DNT=0,03 t% 5 cm3 etanolban felszuszpen­­dálva. Nitrogénes, majd hidrogénes öblítés után meg­indítjuk a keverést (n=1100 min"1; hőm.: 35-40 °C, nyomás 1 bar). A reakció előrehaladtát vékonyréteg­­kromatográfiásan ellenőrizzük. (Szilikagél A1 fólián; benzol: metanol= 8:2 futtatószer; UV előhívás.) A DNT teljes konverziója után (105 min) az elegyet szűrjük, és 50 cm3 metanollal mossuk a katalizátort. A szűrletről ledesztillálunk kb. 250 cm3 metanolt (mely a következő reakcióban felhasználható), és a mara­dékhoz 400 cm3 vizet adunk. Jeges-vizes hűtés után a kivált terméket szűrjük, mossuk 100 cm3 vízzel és inf­ra alatt szárítjuk. AzMNA-termelés 39,4 g (94,3%). Ha a reakciót megismételjük úgy, hogy NaOH-t 6 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom