203477. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aktivált poli(dimetil-sziloxán)t szilárd diszperzióban tartalmazó antiflatuláns gyógyszerkészítmény előállítására

1 HU 203 477 B 2 A találmány tárgya eljárás új típusú, hatóanyagként aktivált poli(dimetil-sziloxán)-t tartalmazó, megnövelt aktivitású, antiflatuláns hatású gyógyszerkészítmények előállítására. A poli(dimetil-sziloxán)-t (az Egészségügyi Világ­­szervezet által elfogadott nemzetközi szabad elneve­zéssel: dimethicone; magyar szövegben a továbbiak­ban: dimetikon), amelynek előállítási módját először a 2 441 098 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadal­mi leírás ismertette, ma már széles körben alkalmazzák a gyomor-bél traktus gyógyszeres terápiájában. Hab­­zásgátló, habzást csökkentő tulajdonsága révén ered­ményesen alkalmazható a gázok által okozott bélfelfű­­vódás, felpuffadás csökkentésére. Emellett adjuváns­­ként is alkalmazzák a gyomorsav-közömbösítést célzó gyógyszeres kezelés során, valamint a gasztroszkópiás vizsgálatoknál, illetőleg a gyomor-bél csatorna radio­gráfiás vizsgálatánál a bélgázok által okozott árnyékok csökkentésére. A megnövekedett mennyiségű gázoknak a gyomor­bél csatornában való jelenléte által okozott panaszok, illetőleg általános tünetek (telítettségi étzés a hasban, felfúvódás, időnként kólikaszerű fájdalmak, olykor a rekeszizom felnyomódása miatti pszeudoanginás tüne­tek) megszüntetésére általában 4-4,5 t% kolloid kova­savval aktivált dimetikont alkalmaznak, 20-120 mg dózisban. Maga a dimetikon olajszerű viszkózus folyadék, amelyet legtöbbnyire por alakú vivőanyagra felvitt alakban alkalmaznak gyógyszerkészítményekben. Por alakú vivőanyagként gyakran por alakú antacid anya­gokat használnak; az ilyen kombinált készítményekben az antacid hatóanyag aktivitása igen előnyösen érvé­nyesül, ami valószínűleg annak tulajdonítható, hogy a dimetikon habcsökkentő hatására a gázbuborékok szét­töredeznek és ezáltal a savmegkötő hatóanyag jobban tud a savas gyomomedvvel elegyedni és vele kémiai reakcióba lépni. így a többnyire aktivált alakban alkalmazott dimeti­kon por alakú antacidokkal való kombinálása az anta­cid hatás szempontjából előnyösnek mondható, ugyan­akkor azonban ismeretes és e kombinációk fő problém­ájaként számontartott tény, hogy az aktivált dimetikon habzásgátló hatásának stabilitását a por alakú antaci­dokkal való kombinálás hátrányosan befolyásolja, amint ez a publikált kutatások eredményeiből kitűnik [vö.: Rezak, M.: J. Pharm. Sei. 55, 538 (1966); Cox, H.L.M., Nijland, G.J.: Pharm. Weekblad 111, 973 (1976); Maksoud, F. etc.: Manuf. Chemist, Aerosol News, 47,35 (1976)]. A folyékony, viszkózus dimetikon technológiai fel­­dolgozási nehézségeinek leküzdésére a 20 57 239 sz. német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási irat­ban olyan eljárást javasoltak, amely szerint az aktivált dimetikont egy viszonylag termostabil cukoralkohol olvadékában, a 130 "C körüli hőmérsékleten megol­vasztott szorbitban emulgeálják, majd az olvadék lehű­lése után a megszilárdult, szilárd emulziót képező masszát felaprítják. Ily módon az aktivált dimetikont tartalmazó szilárd, vízben oldódó szemcséket állítanak elő. Ez a megoldás a technológiai továbbfeldolgozás szempontjából előnyös ugyan, de ugyanakkor megle­hetősen körülményes, költséges, emellett a szükséges magas hőmérséklet (130 *C) miatt eneigiaigényes és balesetveszélyes; az ilyen magas hőmérsékleten a kellő finom diszperzitású emulzió is nehezen állítható elő, a késztermék aprítása pedig a megszilárdult szorbit-olva­­dék nagy szilárdsága miatt nehézkes. Az ismert eljárások említett hátrányainak kiküszö­bölésére folytatott vizsgálataink során azt tapasztaltuk, hogy a por alakú hordozóra felvitt aktivált dimetikon hatékonyságának csökkenése az aktivált dimetikonnak a por alakú vivőanyag kapillárisaiban történő adszorp­ciójával függ össze; ez az adszorpció a habzáscsök­­kentő hatás progrediáló romlását eredményezi. így a porózus szűrőpapírra felitatott aktivált dimetikon habo­sított rendszerbe juttatva egyáltalán nem eredménye­zett habcsökkentő hatást, még akkor sem, ha az aktivált dimetikonnal átitatott papírdarabokat igen kis méretűre aprítottuk. Emellett a habzáscsőkkentő hatás a habzáscsök­­kentő szemek a határfelületi feszültségre gyakorolt ha­tásával függ össze és függ az adott esetben elérhető diszperzitásfoktól is; ezt mutatja az a tapasztalatunk is, hogy minél finomabb diszperziót sikerült az aktivált dimetikonből képezni, annál jobb hatásfokú habzás­­csökkentő hatás mutatkozik, amint az 1. ábrán szemlél­tetett, módosított Rezak-féle (alább közelebbről ismer­tetett) habteszttel végzett vizsgálatok eredményei mu­tatják. A finomdiszperz stabilizált alakban alkalmazott aktivált dimetikon (a 3. példa szerint előállítva) lénye­gesen nagyobb habcsökkentő aktvitású, mint a por­anyagra keveréssel közvetlenül adszorbeáltatott akti­vált dimetikon, egyaránt 10-10%-os koncentrációban alumínium-hidroxid poranyag mellett alkalmazva. Finom diszperzitású emulziót vizes rendszerekben igen nehezen lehet emulgeálószer alkalmazása nélkül kialakítani. A felületaktív emulgeálőszerek azonban éppen a dimetikon kívánt habzáscsőkkentő hatásával ellentétes irányban hatnak. Ezért úgy látszott, hogy a hagyományos típusú készítményekkel, szilárd hordo­zóra felvitt aktivált dimetikonnal sem a kívánt finom diszperzitású emulziónak a gyomor-bél traktusba jutta­tása, sem pedig az aktivált dimetikon változatlan haté­konyságának a gyógyszerkészítményekben való meg­őrzése nem oldható meg. Kísérleteink során azonban arra a meglepő és újsze­rű eredményre, jutottunk, hogy mindkét nehézség kikü­szöbölhető és az idézett 20 57 239 sz. NSZK-beli szabadalmi bejelentés szerinti eljárás említett hátrányai is kiküszöbölhetők, ha az aktivált dimetikont valamely szobahőmérsékleten szilárd, de 40 *C és 120 *C közötti hőmérsékleten bomlás nélkül megolvasztható, vízben oldódó vivőanyag olvadékában homogén emulzióvá elkeverjük. Az így kapott keverék lehűlés közben olyan szilárd emulzióvá dermed, amelynek belső, diszpergált fázisát az aktivált dimetikon, külső, folytonos fázisát pedig a megszilárdult vivőanyag képezi. Vivőanyag­ként erre a célra olyan, a fenti fizikai feltételeknek megfelelő szerves vagy szervetlen anyagok alkalmaz-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom