203467. lajstromszámú szabadalom • Eljárás stabilizált A-, B-, C-, D- vagy E-vitamin porok előállítására
1 HU 203 467 B 2 viszonylag olcsón szerezhető be, a gliadin könnyen nyerhető glutenből való elválasztás révén, így az igen stabil vitaminpor olcsón állítható elő. Az 1. ábrán az 1. példa szerint és az 1. összehasonlító példa szerint előállított A-vitaminpor hőstabilitását mutatjuk be; a 2. ábrán a 2. példa és a 2. összehasonlító példa szerint előállított D-vitaminpor hőstabilitását mutatjuk be, a 3. ábrán a 6. példa és a 6. összehasonlító példa szerint előállított A-vitaminpor hőstabilitását mutatjuk be, a 4. ábrán a 7. példa és a 7. összehasonlító példa szerint előállított A-vitaminpor hőstabilitását mutatjuk be. A következőkben a találmányt példákban mutatjuk be. 1. Példa, 1. összehasonlító példa 5 liter 70 térfogat%-os vizes etanolhoz 1 kg aktivált glutenport adunk, majd az elegyet keverő segítségével 30 percig keverjük. Az aktivált glutennel 30 percig kevert vizes alkoholt csapadékra (glutenin, keményítő, stb.) és oldatra választjuk szét 20 percig 3000 ford ./perc mellett végzett centrifugálással. Ezt követően a gliadintartalmú oldatot olyan mértékben pároljuk be, hogy a gliadinnak a vizes alkoholban lévő koncentrációja 20 tömeg/térfogat% értékű legyen, ezután 1 liter vizes alkoholra számítva 45 g A-vitamin-palmitátot (1 500 000 NE/g) adunk hozzá, és homogenizáló keverővei 15 percig keverjük, majd vákuumszárítóban szárítjuk és pontjuk. így a (2) A-vitaminport nyerjük. Az (5) A-vitaminport (összehasonlító minta) A-vitamin-palmitátnak dextrinben való emulgeálásával, majd dehidratálássalés porítással állítjuk elő. A (2) és (5) mintát 50 °C hőmérsékletű kemencében nyitott rendszerben melegítjük az A-vitamin bomlásának az idő függvényében való vizsgálatára. Eredményeinket az 1. ábrán mutatjuk be. Az eredményekből látható, hogy a találmány szerinti eljárással előállított A-vitamin minta lényegesen stabilabb, mint az ismert eljárással előállított, azaz csak emulgeált, majd porított A-vitamin minta. 2. Példa, 2. összehasonlító példa 0,6 g kristályos D3-vitamint (40 000 000 NE/g) 45 g szójaolajban oldunk, és hozzáadjuk 1 liter gliadintartalmú vizes etanolhoz, amelyet a vizes etanolban oldhatatlan anyagnak az 1. példában leírt módon való eltávolítása útján kaptunk, és amelynek gliadinkoncentrációja 20 tömeg/térfogat%. Ezt követően az elegyet az 1. példában megadott körülmények mellett keverjük, majd az oldószert porlasztva szárítással eltávolítjuk róla, az így nyert por az (1) D-vitaminpor, amely a gliadintartalmú oldat felhasználásával készült. Összehasonlító mintát készítünk szójaolajban oldott D3-vitaminnak dextrinben való emulgeálásával, majd porlasztva szárításával, a D3-vitamin koncentrációja az előzőekben a vizes etanolban megadott koncentrációnak megfelelő. Az így kapott por a (3) D-vitaminpor. Az (1) és (3) D-vitaminporokat az 1. példában ismertetett hőkezelésnek tesszük ki. Eredményeinket a 2. ábrán mutatjuk be. Az eredményekből látható, hogy a találmány szerinti eljárással előállított D3-vitaminpor stabilabb, mint a csak emulgeálással és ezt követő porítással ismert módon előállított D3-vitaminpor. 3. Példa, 3. összehasonlító példa 50 térfogat% alkoholt tartalmazó vizes etanololdathoz 1 kg aktivált glutenport adunk, és az elegyet az 1. példában leírt módon keverjük. Ezáltal a gliadint kioldjuk a glutenből. Ezután 1 liter vizes etanolra számítva 20 g aszkorbinsavat adunk, és a keverést folytatjuk, majd az oldatot porlasztva szárítjuk. így az (1) C-vitaminport nyerjük. Ezt az (1) C-vitaminport és összehasonlító mintaként aszkorbinsav-kristályport használunk fel virsli készítésére (amelyben a virsli alapanyagainak összegyúrásakor az aszkorbinsav-koncentráció az össztömegre vonatkoztatva 0,1 tömeg%). A virsli elkészítése után azonnal, és 3 hét elteltével megvizsgáljuk a maradék aszkorbinsav-tartalmat, a hozamot, a szín kialakulását és a termék rugalmasságát. Eredményeinket az I. táblázatban ismertetjük. I. táblázat Azonnal 3 héttel az elkészítés után Találmány szerinti minta Maradék aszkorbinsavtartalom (tömeg%) 70 30 Hozam {%) * *1 104 101 A tennék színének kifejlődése *2 jó mérsékelt Rugalmasság *3 Összehasonlító minta: Maradék aszkorbinsav-Jó mérsékelt tartalom (tömeg%) 10 0 Hozam (tömeg%) *1 A tennék színének 100 98 kifejlődése *2 mérsékelt gyenge Rugalmasság *3 mérsékelt gyenge *1 A hozam értéke a termék „jó” vagy „gyenge” vízmegkötő képességét mutatja a frissen elkészített, összehasonlító mintaként szereplő virslihez viszonyítva. *2 A színkifejlődést ugyancsak az összehasonlító mintaként alkalmazott, frissen elkészített virsli standard színéhez mérten adjuk meg. A jó megjelölésen az összehasonlító minta színénél tisztább rózsaszín, a hús színének megfelelő színt értünk. A mérsékelt megjelölés az összehasonlító minta színének megfelelő színt jelöl. A gyenge megjelölésen az összehasonlító mintához képest elszíntelenedett vagy megbámult terméket értünk. *3 A rugalmasság meghatározása a következő: az összehasonlító példa szerint készített tennék elkészítés után azonnal meglévő rugalmasságát jelöljük mérsékeltként, az ennél jobb rugalmasságú terméket jónak, a gyengébb rugalmasságút gyengének jelöljük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
