203405. lajstromszámú szabadalom • Eljárás Digitalis-levelek előkezelésére
1 HU 203 405 B 2 A találmány tárgya eljárás digitálisz primer-glikozidok előállításához gyűjtött Digitális-levelek előkezelésére. A találmány szerinti eljárás eredményeképpen az előkezelt levélben (fóliumban) az ismert módszerekhez képest lényegesen kisebb mértékben lép fel a primer-glikozid szteroid-vázának 3-helyzetű oldalláncán (a cukorláncon) a véghelyzető glükóz lehasadása, azaz a primer-glikozid szekunderrá történő átalakulása (szekundereződés). A találmány szerinti eljárás alkalmazásával bármely Digitális-levél olyan fóliummá alakítható, melynek további feldolgozása során gyakorlatilag nem lépnek fel a szekunderezést katalizáló enzimek okozta folyamatok. Ismeretes, hogy a Digitalis nemzetséghez tartozó különböző fajú növények leveleiből nyerik a szívgyógyászatban kiemelkedő hatású, különböző digitálisz-hatóanyagokat, melyek cukorszármazékkal kapcsolt szteránvázas vegyületek. A hatóanyagok egyik csoportosítása szerint a termék primer-glikozid, amelynél az oldallánc terminális tagja - az utolsó digitoxóz (acetil-digitoxóz)-taghoz kapcsolódó tag - glükóz, vagy pedig szekunder-glikozid, amelynél a terminális glükóz már lehasadt. A Digitalis levélből nyerhető kivonat elsődlegesen primer-glikozidot tartalmaz, amelyből további ismert eljárással szekunder-glikozidokat nyernek. Bizonyos mértékű szekundereződés mind a frissen szedett, mind a kíméletesen szárított levélben lévő enzimek hatására minden beavatkozás (pl. szárítás) nélkül is végbemegy, így a szekunder-glikozid-alapú hatóanyag előállítása során a természetes átalakulás és valamely műveleti beavatkozással előidézett átalakulás egyaránt a szekunder termék kinyerése irányában hat Amennyiben primer-glikozid-alapú gyógyszer-hatóanyagot kívánunk előállítani, melyek közül például a lanatozid-C sajátos terápiái előnyeinél fogva - a gyógyászat fontos alapanyaga, azzal kell számolnunk, hogy a szekundereződési folyamat nem kívánt esetben is bekövetkezik, ha figyelembe vesszük, hogy mind a Digitalis lanata, mind a Digitalis purpurea leveleinek begyűjtése szokásosan úgy történik, hogy azokat száraz időben gyűjtik és azonnal megszárítják, aminek során a szekundereződés megindul, mivel az enzimek aktivitását semmi sem gátolja Ez a helyzet már akkor is, ha a levelek hagyományos szárítása 40 *C-ot meg nem haladó hőmérsékleten történik, s még inkább, ha a szárítási hőmérséklet 80 *C körüli. A hatóanyag kivonása céljából végzett különböző további kezelések során pedig a szekundereződési folyamat többnyire még intenzívebb lesz. A digitálisz primer-glikozidok előállítása során keresik a módját az enzim-folyamatok kiküszöbölésének: így fejlesztette ki egyebek között Stoll módszerét (154 657 lsz. svájci szabadalmi leírás), majd újabb eljárások (126 943 és 130 209 lsz. magyar szabadalmi leírások). Az eljárások mégis terhesek bizonyos mértékű szekundereződési folymatokkal, ezért általános az igény olyan újabb módszer kidolgozására, mellyel a szekundereződés határozottabb és eredményesebb módon és kisebb ráfordításigénnyel gátolható meg. A találmány alapja az a felismerés, hogy mikrohullámú besugárzás alkalmazása (mely más területeken már eredményesnek bizonyult enzim denaturálására) a Digitalis nemzetség fajtáihoz tartozó leveleknél lehetővé teszi az elsődleges szárítási művelet oly módon való végrehajtását, hogy egyfelől ennek sorát minimálisra csökkenjen az oldalláncok átalakulása, másfelől ezt követően már ne léphessen fel számottevő szekundereződés: így optimális kitermeléssel vonható ki a levelekből a kívánt primer hatóanyag. A mikrohullámú kezeléssel összetett hatáskombinációt érünk el, mert a szárítást előidéző energiaközlés hatására a víz, illetve egyéb poláros molekulák hevítése úgy megy végbe, hogy nem történik hőleadás a környezet felé, másfelől az enzimek rapid denaturálódása folytán a primer szárítási folyamatot csak minimális mértékű szekundereződés kíséri, tehát a káros enzim-folyamatok gyakorlatilag teljesen kiküszöbölődnek. Az előkezelt fólium vizsgálata során kitűnt, hogy a találmány szerinti előkezelés fizikai behatással megszünteti az enzim-folyamatokat, és ily módon olyan előkezelt Digitalis fóliumot kapunk, amelyben változatlan a hatóanyag (gyakorlatilag nem változott a frissen szedett levéléhez képest a primer hatóanyag mennyiségi aránya), mégis eltérő anyagi minőségű terméket kapunk, mert az ún. „oldható fehérje” tartalma nagymértékben lecsökken, továbbá nincs jelen a szekundereződési folyamatot katalizáló enzim. Ezt a tényt kísérleteink igazolták, okát még pontosan nem határoztuk meg. Valószínűleg az előkezelt fólium fehérjéinek egésze vagy legalábbis nagyrésze olyan mértékű térszerkezetváltozást szenved, melynek következtében a fehérje vizes közegben oldhatatlanná válik, teljes mértékű denaturálódást szenved. A találmány tárgya tehát digitálisz primer glikozidok előállításához gyűjtött Digitális-levelek előkezelésére, amelyre az jellemző, hogy a begyűjtött növényi levelet mikrohullámú energiaforrással csatolt munkatérbe, előnyösen magnetron üregébe helyezzük és 0,5-10, előnyösen 1-6 percen át 0,5-5,0 g Herz hullámhosszon, 0,5-2,0 kW teljesítmény mellett 20 ’C és a víz forráspontja közötti hőmérsékleten besugározzuk, kívánt esetben a kezelt növényi levelet szabad levegőn, vagy zárt térben a környezet hőmérsékletén továbbszárítjuk. A találmány szerint előkezelt Digitális-levélre jellemző, hogy a fólium genuin-glikozid : összglikozid aránya 75 ± 5% és a levél nem tartalmaz szekundereződést katalizáló enzimeket. Találmányunk értelmében oly módon járunk el, hogy a Digitális-levelet mikrohullámú energiaforrásra csatolt munkatérbe, előnyösen egy magnetron üregébe helyezzük és 0,5-20 percig besugározzuk, majd kívánt esetben a kezelt levelet szárítjuk. A magnetron teljesítményét a Digitális-levél menynyisége szabja meg. Általánosságban 0,5-5,0 g Herz hullámhosszon működő, 0,5-20 kW teljesítményű berendezést választunk. Kisebb minták szakaszos kezelésére háztartási mikrohullámú berendezés is elegendő. Ilyen berendezés lehet például a példánkban ismertetett készülék. A besugárzást végezhetjük csomagolásmentesen, de a denaturálási hatást gyorsíthatjuk, és fokozhatjuk, ha a Digitális-levelet légmentesen lezárt műanyagfőlia-tasakban helyezzük el a mikrohullámú besugárzásnak kitett munkatérbe; ekkor viszonylag nagy víztartalom mellett bekövetkezik már a káros folyamatot előidéző enzimek gyakorlatilag teljes mértékű denaturálása és ezután a még erősen nedves előkezelt fólium bármilyen további kezelését (akár továbbszárítást, akár egyéb kezelést, feldolgozást) úgy végezhetjük, hogy azt nem kíséri a prima glikozidok szekunder glikoziddá alakulása. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
