203375. lajstromszámú szabadalom • Porózus felületek hidrofóbizáló hatású felületkezelésére alkalmas polisziloxán készítmények és eljárás a polisziloxánok előállítására

3 HU 203 375 B 4 A (3) és (4) típusú cserereakciók csak erélyes körül­mények között, Lewis-sav típusú katalizátorokkal le­folytatott reakcióknál kerülnek előtérbe, a (2) szerinti funkciós-csoport csere azonban az eddig legkedvezőbb­nek ismert vastartalmú katalizátorok esetében is leját­szódik, így rontja a termék reprodukálhatóságát. Aklór-szilánok és az alkoxi-szilánok és az alkoxi-szi­­lánok között lejátszódó (1) típusú kondenzációs reakció preparatív hasznosíthatóságának megjavítását célzó vizsgálataink során azt találtuk, hogy a szilíciumhoz kapcsolódó alkoxi-csoport alkil-részének kémiai felépí­tése igen specifikusan befolyásolja az (1) típusú konden­zációs reakcióra való készségét Az R = metil-, etil-, n-propil-, i-propil-, n-butil-, i-butil-, sec-butil- és terc­­butil-csoportok esetében a reakció lejátszódik, míg a klórszubsztituáltalkil-csoportok, így a 2-klór-etil-, 2-terc.butil > i-propil > sec.butil > metil > Az (5) sorrend azonos azzal a sorral, amelyet más módszerekkel az alkil-csoport csoport-elektronegativi­­tására nyertek, és az alkil-rész sztérikus hatásának cse­kély szerepét jelzi az (1) szerinti kondenzációs reakció­ban. Különösen szembetűnő az igen erős árnyékoló hatású, térgátlásáról nevezetes tere .butil-csoport és az ugyancsak árnyékoló hatású i-propil-csoport nagy reak­ciókészsége. A klór-alkil-csoportok inaktiváló hatását az (1) sze­rinti kondenzációs reakció szempontjából a 2-klór-etil­­csopott teljes reakcióképtelensége mutatja a legszembe­tűnőbben. Ez gyakorlati szempontból is igen jól haszno­sítható felismerés, mert ugyanaz a 2-klór-etil-csoport mutatkozott a legreakcióképesebbnek az alkoxi-csopor­tok közül a hidrolitikus reakciókban és az alábbi, ugyan­csak heterofrunkciós jellegű kondenzációs reakcióban (1.150 947 sz. magyar szabadalom): ^Si - OH + RO - Sis -» sSi - O - Si= + R - OH (6) A (6) típusú reakció igen fontos szerepet játszik az ún. kétkomponensű szilikongumik térhálósításakor, segít­ségével a láncvégi szilanol-csoportok szobahőmérsék­leten is reagáltathatók tri- vagy tetrafunkciós, ezért tér­­hálósodást előidéző alkoxi-szilánokkal. Ez a reakció játssza a főszerepet a klór-szilánokból és alkoxi-szilá­­nokból készülő szilikon-gyanták előálh'tásakor a reakció befejező fázisában is. A találmány szerinti eljárással az (1) típusú hetero­­funkciós kondenzáció tévén olyan szerves polisziloxá­­nok állíthatók elő, amelyeken igen reakcióképes funkci­ós csoportok maradnak klór-alkoxi-csoportok formájá­ban, miközben a kiindulási szerves szilícium vegyületek funkcionalitását előre meghatározható módon csökkent­hetjük klór-alkoxi-csoportoknak a kiindulási vegyüle­­tekben való alkalmazásával, ezáltal jelentős mértékben kiküszöbölve a (2), (3) és (4) átrendeződési reakciók zavaró hatását Ily módon a találmány szerinti eljárással az eddig ismert eljárásoktól eltérően előre meghatáro­zott szerkezetet megközelítő, hidrolitikus hatásra igen reakcióképes funkciós csoportot is tartalmazó szerves polisziloxánokat állíthatunk elő. Az eljárással nyert szerves polisziloxánok kitűnő eredménnyel alkalmazha­tók mint filmképző és bevonatok) szilikon-gyanták, és-klór -propil-, 3-klór-propil-csoport esetében a konden­zációs reakció nem megy végbe. Ez az alapvető különb­ség az alkil-csoportok és a halogén-szubsztiluált alkil­­csoportok között vizsgálataink szerint lehetővé teszi, hogy a klór-szilánok és az alkoxi-szilánok funkcionali­tását az (1) típusú kondenzációs reakció szempontjából előre megválasztható módon egy, kettő vagy akár három értékkel csökkenthessük, ugyanakkor ez a funkcionali­tás a termékben igen reakcióképes formában megmarad­jon és hatását kifejtse, pl. atmoszférikus nedvesség ha­tására. Az alkoxi-csoport alkil-részének szerepét vizsgálva megállapítottuk, hogy az alkoxi-csoport kondenzációra való hajlamát az alkil-rész minősége a következő sor­rend szerint befolyásolja: > n-propil > n-butil» kloro-alkil; (5) különösen előnyös tulajdonságuk az atmoszférikus ha­tásokra való térhálósodás, felületekhez való rögzülés képessége. Az eljárás szerint előállított metil poliszilo­­xánok szilikát-típusú porózus felületeken vékony réteg­ben felhordva igen gyorsan, az oldószer elpárolgásával azonos sebességgel rögzülnek, így különösen alkalma­sak az építőiparban hidrofobizáló hatású felületkezelés­re, épületek felületének víztaszító és elpiszkolódást gát­ló kezelésére, továbbá egyéb porózus és nagy fajlagos felületű anyagok, szálak rostok, porszerű anyagok fe­lületkezelésére. Az (1) szerinti kondenzációs reakcióra alkalmas klór­­szilánokat az alábbi általános képlet jellemzi: R nSiCV,,) (7) ahol R’ a szilíciumhoz szilícium-szén kötéssel kapcso­lódó szerves csoportot, úgymint alkil-csoportot, pl. me­til-, etil-, alkenil-csoportot, pl. vinil-, allil-; szubsztituált alkil-csoportot, pl. 3-oxipropil-; aromás-csoportot, pl. fenil-; szubsztituált aromás-csoportot, pl. p-klór-fenil­­-csoportot jelent, és n = 0,1,2 vagy 3. Az (1) szerinti kondenzációs reakcióra alkalmas al­­koxi-szilánokat az R;Si(ORVn, (8) általános képlet jellemzi, ahol R’ és n jelentése azonos a (7) képlet szerinti jelentéssel és R1-4 szénatomszámú, egyenes láncú vagy elágazó alkil-csoportot, úgymint metil-, etil-, n-propil-, i-propil-, n-butil-, iso-butil-, sec­­butil- vagy terc-butil-csoportot jelöl. Az (1) szerinti reakció aktív kiindulási anyagai azok a szilíciumvegyületek is, amelyekben ugyanazon szilí­cium atomhoz mind klór, mind alkoxi-csoport kapcso­lódik, és amelyeket az alábbi képlet jellemez: R 'SKOR^Cl, (9) ahol R\ R és n jelentése azonos a (7) és (8) képletekben megadott jelentésükkel,/? és q lehet 1,2 vagy 3 azzal a kikötéssel, hogy n + p + q = 4. 5 10 15 etil 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom