203322. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-[2(S)-metil-3-izotinrónium-propionil]-(S)-prolinát előállítására

HU 203322 A 1 A találmány tárgya új eljárás az (I) képletű N­­[2(S)-metil-3-izotiurónium-propionil]-(S)-prolinát előállítására. Az (I) képletű vegyület fontos intermedier az 1- (3-merkapto-2(S)-metil-propionil)-2(S)-pirrolidin -karbonsav (captopril) előállításánál, amelyet a 37 21430 sz. német szövetségi köztársaságbeli köz­­rebocsátási irat ismertet. Ismeretes továbbá a 35 26 023 sz. német szövet­ségi köztársaságbeli közrebocsátási irat, mely sze­rint l-(3-halogén-2(S)-metil-propionil)-2(S)-pirro­­lidin-karbonsavból vizes, alkoholos vagy vizes alko­holos közegben, 60-100 °C-on tiokarbamiddal az intermedier izotiuróniumsó izolálása nélkül cap­topril előállítását írják le, de az eredmények nem re­produkálhatók, sőt ilyen módon még izolálni sem le­het captoprilt a reakcióelegyből. A 37 21 430 sz. német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási iratból ismert eljárás lehetővé tette, hogy dipoláris aprotikus oldószerek alkalmazása esetén 1 -(3-halogén-2(S)-metil-propionil)-2(S)­­pirrolidin-karbonsavból tiokarbamiddal előállítha­tó a (III) általános képletű izotiuróniumsó, ahol X halogénatomot, előnyösen brómatomot jelent. A fenti ismert eljárás szerint ezután kétféle módon oldják meg a (IH) általános képletű izotiuróniumsó­­ból a captopril előállítását. Az egyik út szerint desz­­tillációval eltávolítják a jelenlevő dipoláris aproti­kus oldószert vákuumban, majd a maradékból igen enyhe körülmények között hidrazinnal az izotiuró­­niumbázis izolálása nélkül közvetlenül a kívánt ter­méket állítják elő mintegy 80%-os termeléssel. Hát­rányos viszont méretnöveléskor, hogy a jelenlevő dipoláris aprotikus oldószereket (például dimetil­­acetamidot) üzemi méretekben nehéz tökéletesen eltávolítani, márpedig oldószermaradványok ront­ják a captopril-termelést a zárólépésben. A fenti is­mert eljárás másik megoldási módja szerint a kép­ződő (IÖ) általános képletű izotiuróniumsóból szer­ves bázis segítéségével először leválasztják az (I) képletű izotiurónium-bázist, például trietil-amin segítségével, majd az elkülönített izotiurónium-bá­­zisból hidrazinos bontással jutnak a captoprilhoz. Ennek a megoldásnak kétségtelen ipari előnye, hogy szükségtelenné válik a tiuróniumsóról a jelenlevő viszonylag magas forráspontú dipoláris aprotikus oldószer eltávolítása, ami különösen méretnövelés­kor ütközhet nehézségbe, hátránya viszont ennek a megoldásnak, hogy az így leválasztott izotiuróni­­um-bázis szennyezésként az alkalmazott szerves bázis hidrogén-halogenidjét tartalmazza, az izotiu­­rónium-bázis ilyen módon nem tisztítható tökélete­sen. Ez nagyobb sarzsméret esetén ronthatja a vég­termék nyeredékét. Az (I) képletű izotiurónium-bázis felszabadított izotiurónium-rész sószerű kapcsolatot hoz létre a jelenlevő prolin-karboxil-csoporttal A sószerű szer­kezetből következik, hogy az (I) képletű izotiuróni­um-bázis magas olvadáspontú, és oldékonysága a szerves bázisok sóinak oldékonyságához hasonló. Azt találtuk, hogy az (I) képletű izotiurónium­­bázist szennyező anyagoktól gyakorlatilag mente­sen és közel kvantitatív termeléssel előállíthatjuk a (III) általános képletű izotiuróniumsóból, közömbös szerves oldószerben, ha a (III) általános képletű izo-2 tiuróniumsót egy (II) általános képletű oxiránnal, ahol R jelentése hidrogénatom, 1-4 szénatomos al­­kilcsoport vagy fenilcsoport, reagáltatjuk. A (II) általános képletű oxiránt célszerűen leg­alább sztöchiometrikus mennyiségben alkalmaz­zuk. Az oxiránok olcsó, nagykereskedelmi kiindulási anyagok, különösen előnyös a propilén-oxid alkal­mazása. A bázisfelszabadítást szobahőmérsékleten végezzük közömbös szerves oldószer, előnyösen acetonitril hozzáadásával, melyből az (I) képletű izotiurónium-bázis jól szűrhetően elkülöníthető és a jelenlevő dipoláris aprotikus oldószer nyomaitól is jól megtisztítható, közömbös szerves oldószerben, előnyösen acetonitrilben történő ismételt szuszpen­­dálás és szűrés útján. A találmány szerinti eljárással előállított (I) kép­letű izotiurónium-bázis nem szennyezett szerves bázis hidrogén-halogenidjével, ugyanis az oxirános reakcióban sószerű melléktermék nem képződik, ezáltal nagytisztaságú (I) képletű, izotiurónium-bá­zist kapunk szinte kvantitatív nyeredékkel (95- 98%). A találmány szerinti ejárás további előnye, hogy az így nyert (I) képletű izotiurónium-bázisból még méretnövelés során is igen jó termeléssel (85-90%) lehet captopril végterméket előállítani, amely HPLC-analízis alapján minimálisan 99,5% tiszta­ságú, s nem tartalmaz 3-merkapto-2-metil-propi­­onsav szennyezést. A találmányt az alábbi példák segítségével rész­letesen ismertetjük: 1. példa l-[2(S)-metil-3-izotiurónium-propionil]-(S)­prolinát 112,8 g (0,4 mól) l-(3-bróm-2(S)-propionil)-(S)­­prolin-monohidrátot 1000 ml diklór-metánban 50g izzított magnézium-szulfáton szárítunk. A szárító­szert szűrjük, dildór-metánnal mossuk, majd az ol­dószert lepároljuk. A maradékot oldjuk 300 ml N,N-dimetil-acetamidban (a maradék diklór-me­­tánt lepároljuk), majd hozzáadunk 30,4 g (0,4 mól) tiokarbamidot és inert atmoszférában (például nit­rogén alatt) 12 órán át 60 °C-on keverjük. Ezután szobahőmérsékletre való hűtés után beadagolunk 300 ml vízmentes acetonitrilben 46,4 g (0,8 mól) propilén-oxidot. A reakcióelegyből fehér kristályos termék válik ki, melyet néhány órás keverés után szűrünk, acetonitrillel mosunk, szárítunk. A cím szerinti termék súlya 101,5 g (98%), olvadáspontja 202-203 “C (bomláspont), optikai forgatóképessé­ge: [a]Z5D:-lir (c=1, ecetsav). 2. példa l-[2(S)-metil-3-izotiurónium-propionil]-(S)­prolinát Az 1. példa szerint eljárva a sófelszabadítást 40 ml etilén-oxid 300 ml vízmentes acetonitrillel készített oldatával végezzük -10 °C-on. Ezután a re­­akcióelegyet hagyjuk szobahőmérsékletre felmele­gedni és néhány órai keverés után a kristályos cím szerinti terméket szűrjük. Termelés 98,4 g (95%), fi­zikai állandói megegyeznek az 1. példában meg­adott értékekkel. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom