203317. lajstromszámú szabadalom • Eljárás inozóz-származékok előállítására

HU 203317B Az R -NM2 képlettel jellemzett primer aminok közé tartoznak az adott esetben szubsztituált hidro­­xilcsoportot tartalmazó aciklusos alkilaminok, pél­dául etanol-amin, 3-amino-1 -propanol, 2-amino-l - propanol, 2-amino-l,3-propán-diol, l-amino-2- propanol, 2-amino-3-hidroxi-l-butanol, trisz(hid­­roxi-metil)-amino-metán, 2-amino-2-metü-l ,3- propán-diol, 2-amino-2-metil-l-propanol, 2-ami­­no-3-metil-l-butanol, 3-amino-l,2-propándiol, 4- amino-l,2-bután-diol, 2-amino-l-butanol, 2-ami­no-l,4-bután-diol, 2-amino-l,5-pentán-diol, 5- amino-1-pentanol, 6-amino-l-hexánok metil­­amin, etil-amin, propil-amin, butil-amin. A vegyü­­letek hidroxilcsoportjai védettek lehetnek. A ,A”­­val jelzett aminmaradékok példaképpen vala­mennyi aminmaradékot megnevezhetünk, azaz R2, melyeket az R-NH2 képletű primer aminokra fent felsoroltunk. R2 és Z jelentésében adott esetben védett hidro­­xilcsoportok lehetnek rövidszénláncú, azaz 1-4 szénatomos alkoxicsoportok, például metoxi-, eto­­xi-, tritiloxi-, valamint aralkiloxi-, például benzilo­­xicsoport. A (II) általános képletű A helyén hidrogénatomot tartalmazó vegyületet, azaz (7”) képletű vegyületet előállíthatjuk a (11*) képletű vegyületekből, ahol A jelentése általában aminovédőcsoport is lehet, pél­dául benzilcsoport, parametoxi-benzilcsoport, 3,4- dimetoxi-benzilcsoport és di(parametoxi-fenil)­­metilcsoport, az aminovédőcsoport eltávolításával, például katalitikus redukcióval végzett hidrogenolí­­zissel, vagy fémnátrium segítségével folyékony am­móniában vagy savval reagáltatva, például koncent­rált kénsav és trifluor-ecetsav, ecetsav, trifluor­­ecetsav-anhidrid vagy hangyasav alkalmazásával. Ha a (II) általános képletű vegyületben a hidroxil­­csoport védve van, akkor a hidroxilvédőcsoportot önmagában ismert módon távolíthatjuk el. Az ace­­tál-típusú védőcsoportok lehetnek például ciklohe­­xilidéncsoport, izopropilidéncsoport, benzilidén­­csoport, az éter-típusú védőcsoportok, melyek sav­val távolíthatók el, lehetnek tritilcsoport és tetra­­hidropiranilcsoport, ezeket savas hidrolízissel távo­líthatjuk el, például sósavval, ecetsavval, trifluor­­ecetsawal, p-toluol-szulfonsawal és szulfolán-tí­­pusú ioncserélő gyantával. Az acil-típusú védőcso­portok, például az acetilcsoport és benzoilcsoport, lúgos hidrolízissel, például ammóniával, nátrium­­hidroxiddal, bárium-hidroxiddal és nátrium-meto­­xiddal távolíthatók el; a benziléter-típusú védőcso­portok, például benzilcsoport és p-metoxi-benzil­­csoport katalitikus redukciós hidrogenolízissel vagy fémnátriummal folyékony ammóniában végzett re­duktív hasítással távolíthatók el. # Az (5’), (6;), (7’), (8’), (10’), a”’). (6”) és (8”) álta­lános képletű pszeudocukor-származékokat önma­gában ismert módszerrel izolálhatjuk és tisztíthat­juk, például bepárlással, csökkentett nyomáson vég­zett bepárlással, szűréssel, centrifugálással, szárí­tással, fagyasztva szárítással, abszorpcióval, de­­szorpcióval és a különböző oldószerek eltérő oldé­­konyságának kihasználásával, például oldószeres extrakcióval, megosztással, kicsapással, kris­tályosítással, átkristályosítással, valamint kroma­tográfiásan, például ioncserélő gyantát, aktív sze­15 net, nagyporozitású polimert, sephadexet, sephadex ioncserélőt, cellulózt, ioncserélő cellulózt, szilika­­gélt vagy alumínium-oxidot alkalmazva kromatog­ráfiásan. A valiolamint és N-szubsztituált származékait, különösen a vaiiolamin-N-szubsztituált-származé­­kait, például N-[2-hidroxi-l-(hidroxi-metil)-etil]­­valiolamint, hatásos a-glükozidás gátló hatásánál fogva a szénhidrátok metabolizmusának elnyomá­sára használjuk, továbbá megelőzhetik a vércukor­­szint emelkedését, hasznosak lehetnek a hipegliké­­mia és különböző hiperglikémiának betudott beteg­ségek, például diabétesz, elhízás és hiperlipémia ke­zelésében és a tünetek megelőzésében. Az (I) általános képletű találmány szerint előállí­tott pszeudocukor-származékok fontos kiindulási anyagok a valiolamin és az N-szubsztituált szárma­zékai előállításához, és előállíthatok D-glükózból vagy D-glülono-6-laktonból, melyeket kevés költ­séggel állíthatunk elő és könnyen D-glükózból 1-C­­(dihalogén-metil)-D-glükopiranóz-származékon (2’ általános képlet), valamint a (2’”) általános kép­letű l-C-[cisz((rövidszénláncú alkil)-tio)-metil]-D- glükopiranóz-származékon vagy 1 -C-(l ,3-ditián-2- il)-D-glükopiranóz-származékon keresztül. Az (I) általános képletű vegyületek hasznosak a valiolamin és N-szubsztituált származékai előállítá­sához, és különösen ha az N-szubsztituált valiola­­min-származék szintézise során az N-szubsztitu­­enst képező kiindulási anyag könnyen hozzáférhető aminovegyületként, akkor a kívánt terméket köny­­nyebben szintetizálhatjuk az (I) általános képletű vegyületből, mint intermedierből, minthogyha vali­olamint használunk. A találmány további részleteit a következő refe­renciapéldákon és példákon illusztráljuk. A példák­ban az oldószer-elegyek arányát térfogat/térfogat arányban fejezzük ki, az H-NMR spektrumokat tetrametil-ciánnal regisztráltuk, mint külső stan­dardot Ü20-ban és belső standardként CDCb-ban, Varian XL-100A spektrométert (100 MHz) és/vagy Bruker AC-300 spektrométert (300 MHZ) haszná­lunk. 1. referencia példa 2,3,4,6-tetra-O-benzil-1 -C-(l ,3-ditián-2-il)-D -glükopiranóz (azaz 3,4,5,7-tetra-O-benzü-D-glü­­ko-2-heptozulóz-(2,6)-l,l-(trimetilén-ditio-ace­­tál) 2,4 g 1,3-ditiánt feloldunk 60 ml tetrahidrofu­­ránban és hozzáadunk 1,6 mólos 12,5 ml n-butil-lí­­tium n-hexános oldatot csepegtetve argon áramban, hűtés közben -60-(-70) °C-on, majd -20 -(-30) °C- on 2,5 óra hosszat keverjük. Az elegyet ismét lehűt­jük -70 - (-75) °C-ra és hozzáadunk 5,4 g 2,3,4,6- tetra-O-benzil-D-glükono-8-laktont 15 ml tetra­­hidrofuránban feloldva csepegtetve és ugyanilyen hőmérsékleten 1 óra hosszat keverjük. Az elegyhez 10 tömeg/térfogat%-os 100 ml ammónium-klorid oldatot adagolunk és a kapott olajos anyagot 300 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az etil-acetátos extrak­­tumot 2n sósavval és telített hidrogén-karbonét ol­dattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfát felett szárítjuk és csökkentett nyomáson bepároljuk. A maradékot 250 ml szilikagél oszlopon kromatogra­lő 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom