203286. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékból kiülepedett anyagok összegyűjtésére

HU 203286B A találmány folyadéktól kiülepített anyagok összegyűjtésére szolgáló berendezésre vonatkozik. Ismeretes, hogy a szennyvíztisztítás területén a folyadékok mechanikai tisztítása — ülepítése — során a folyadékból kiülepedett, illetve a folyadék felszínén úszó szüárd anyagokat különféle kotróbe­rendezések segítségével gyűjtik össze és választják el a folyadékfázistól. Agyakorlatban meglehetősen elterjedtek a felül­­nézetben téglalap alakú, ún. hosszanti átfolyású üle­pítők. Az ezeknél alkalmazott kotróberendezések egyik típusa szakaszosan, ciklusokban távolítja el a kiülepedett szüárd anyagokat az úszó szilárd anya­gokkal együtt oly módon, hogy a medence két vége között folyamatosan, vagy szakaszosan ide-oda ha­ladva egy hídszerkezet mozog, amelyre vízszintes tengely körül elfordítható módon kotrószerkezet van felerősítve. E kotrószerkezettel a kiülepített szi­lárd anyag — amikor a hídszerkezet az egyik irány­ban halad — összegyűjthető, amikor pedig a híd­szerkezet visszafelé mozog, a kotrószerkezetet — például mechanikus, pneumatikus vagy hidraulikus úton — felemelik, így ekkor a kotrás szünetel, és a folyadékfelszínen úszó anyagok eltávolítása megy végbe. Amikor a hídszerkezet a véghelyzetet eléri, a kotrószerkezetet ismét leeresztik, és újra kezdődik egy iszapeltávolítási ciklus. A folyamatok várako­zási idő elteltével, vagy közvetlenül szakaszosan kö­vetik egymást, vagyis ismétlődek. Hasonló berende­zés vázlata látható például Dr. Chovanecz Tibor: Ipari víz előkészítése (Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1979.) c. könyvében az 59. oldalon. Az üyen típusú berendezéseknek az a hátránya, hogy a medence (ülepítőtér) szelességének az áthi­dalásához, valamint a kotrási erők felvételéhez igen erős, merev hídszerkezetre van szükség. Ebből kö­vetkezően a hídszerkezet mérete és tömege megle­hetősen nagy, a gyártási munkaigénye jelentős, igya hídszerkezet költsége magas. További hátrányt jelent, hogy a hídszerkezetre épített kotrószerkezetnek is — a jelentős kotrási erők felvételéhez — erősnek, robosztusnak kell len­nie, mozgatásához külön segédenergiára van szük­ség, ami tovább növeli az egyébként is drága beren­dezés árát. Hátrányos tényező továbbá, hogy a be­rendezés működtetéséhez bonyolult és drága auto­matika szükséges, ami egyrészt növeli a meghibáso­dás valószínűségét, másrészt természetesen tovább növeli a költségeket. A berendezés üzemeltetése többféle képesítésű kvalifikált kezelőszemélyzetet igényel. Technológiai szempontból hátrányt jelent a további feldolgozásra vagy visszakeringtetésre ke­rülő szilárd anyag változó mennyisége, ami a szaka­szos összegyűjtés következménye. A változó meny­­nyiség — a szilárd anyag folyamatos kiemelése ese­tén —változó koncentrációt eredményez, ami mind a továbbkezelésnél, mind a recirkuláltatásnál gon­dot okoz. A hosszanti átfolyású ülepítőknek ismert egy olyan típusa is, amelynél az ülepítő medence két ol­dalán hosszirányban vezetett két végtelenített lánc­ra erősített kotrólapátok folyamatos mozgás köz­ben, a folyadékba merülve távolítják el a kiülepített szilárd anyagot, valamint a folyadék felszínén úszó anyagokat. E folyamatosan működő berendezés 1 meghajtóegysége fix beépítésű; az iszapeltávolítást és az uszadék-eltávolítást az egymástól adott távol­ságban folyamatosan haladó kotrólapátok végzik. Ennek a például a VÍZGÉP 1972. évben kiadott ka­talógusából megismerhető berendezésnek (VLK-tí­­pusú vonóláncos kotró) a gépészeti szerkezete egy­szerű kialakítású, gyártása és szerelése átlagos fel­készülést igényel, minimális az automatikája, kö­vetkezésképpen csekély a meghibásodásának a va­lószínűsége; vannak azonban súlyos hátrányai is, amelyek a következők: a berendezés pontos helyszí­ni szerelést, beállítást igényel. A folyadékba merülő szerkezeti elemeknek a működésből adódó igénybe­vétel mellett a folyadék hatását is fel kell tudni ven­­niök, ami természetesen csak jelentős költségráfor­dítás árán biztosítható. A berendezés meghajtása, a kezelőszinten és ülepítőmedencében elhelyezett egy-egy hajtótengely túlságosan bonyolult és költ­séges megoldás. A teherláncot alátámasztó láncke­rekek a medencefalra konzolosan vannak felerősít­ve, ami bonyolult csapágyazást, nagy geometriai méreteket igényel, és a folyadékkal és szennyező­déssel szembeni tömörítés csak komplikáltan és drágán oldható meg. Egyes hajtott tengelyek terh­­nelése — a tengelyek elrendezéséből és egymáshoz viszonyított helyzetéből adódóan — lényegesen na­gyobb a többinél, ami akadálya a szerkezet egységes kialakításának. A teherlánc felső ágának a vezetése láncnyúlás esetén az alsó és felső láncág összeakadását okoz­hatja. A kotrólapátok kotrás közbeni helyzete a lánc feszítésétől függ. Üzem közben lánclazulás, nyúlás esetén a teherlánc csúszó részei az alátámasztó ve­zetékbe beakadhatnak. A lapátok túlterhelődése el­leni védelem nincs megoldva; a túlterheléssel kap­csolatban törőelemet alkalmaznak, amely a kezelő számára jelzést nem tud adni. A medencének nagy pontossággal kell készülnie, az oldalfalaknak igen pontosan egysíkúaknak kell lenniök, mert az alátá­masztó hajtott lánckerekek közvetlenül a medence­falra vannak erősítve. A görgők egy síkba áüítása a megfelelő működés alapvető feltétele, amiben hosszadalmas helyszíni szerelés, beállítási munka szükséges. A medencefenék egysíkúságának a biz­tosítása, a teherlánc feszítése körülményesen, csak a medence leürítésével történhet. A kotrólapát és medencefal közötti üzemi rés pontos kialakítása csak igen nehezen, komplikált helyszíni munkával és költségesen oldható meg. Végül súlyos hátrányt jeent, hogy a berendezés az uszadék eltávolítására nem képes. Hasonló láncos kotró ismerhető meg egy 1972-es GEIGER prospektusból. Ennek az a hátránya, hogy a hajtó és hajtott tengelyek egymáshoz viszonyított elrendezése, valamint a meghajtóegység hajtóten­gelyhez viszonyított elhelyezése következtében a tengelyeket, valamint a tengelyek csapágyazását je­lentős erők veszik igénybe, ami miatt a tengely, va­lamim a csapágyazás és alátámasztás méreteit és tö­megeit a szükségesnél nagyobb mértékben kell nö­velni, ami mind a gyártást, mind a szerelést megne­hezíti. Az uszadék gyűjtésére és elvezetésére kellő hatékonysággal a berendezés nem alkalmas. A vég­telenített teherlánc a medencefalhoz konzolosan erősített lánckerekeken van átvezetve, ami miatt 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom