203278. lajstromszámú szabadalom • Eljárás liposzóma készítmények előállítására
HU 203278B t és 120 mg DPSC-t alkalmazunk. A kapott liposzoma 6,3% 6-CF-et tartalmaz. 17. példa A 15. példa szerint járunk el, csak 400 mg OPPCT-t és 40 mg DSPC-t alkalmazunk. A kapott liposzoma 6% 6-CF-et tartalmaz. 18. példa A 15. példában leírtak szerint járunk cl, csak 40 mg PNT-t alkalmazunk a 40 mg SMT helyett. A kapott liposzoma 6,8% 6-CF-et tartalmaz. 19. példa A 15. példa szerint járunk el, csak 40 mg ODS-t alkalmazunk a 40 mg SMT helyett. A kapott liposzoma 5,4% 6-CF-et tartalmaz. 20. példa A 15. példa szerint járunk cl, csak 40 mg nátrium-palmitoil-taurint (PT) alkalmazunk a 40 mg SMT helyett. A kapott liposzoma 6% 6-CF-et tartalmaz. 1-1. kísérlet Azl., 10., 11., 15., 16. és 17. példa összetételének megfelelő liposzoma készítményt állítunk elő kontrollként azzal az eltéréssel, hogy nem alkalmazunk anionos felületaktív anyagot. Ugyancsak kontroll készítményt állítunk elő az 1. példában leírtak szerint, azzal az eltéréssel, hogy a 270 mgDPPC. 30 mg DSPC és 30 mg SMT helyett 200 mg, telített alcsoportokat tartalmazó tojás-sárga foszfatidil kolint, 100 mg koleszterint és 30 mg SMT-t alkalmazunk. SMT-mentes liposzoma készítményt is előállítunk, amelynek összetétele egyébként az előzőeknek megfelel. Egy másik kontroll készítmény összetétele azonos a 15. példa szerintivel, azzal a különbséggel, hogy az SMT helyett nátrium-dodecil-szulfátot (SDS, Kraff t pont 9 °C) alkalmazunk. 1-2. kísérlet Az 1. példa szerinti liposzoma készítményt és hasonló összetételű, de anionos felületaktív anyagot nem tartalmazó készítményt 0,1 -0,5 ml-es mennyiségben intravénásán patkányoknak adagolunk és vizsgáljuk a vérből való eliminálódását (a módszert lásd később). A kapott eredményeket az 1. ábrán mutatjuk be. Az ábrából látható, hogy az anionos felületaktív anyagot tartalmazó készítmény esetében a vérszint sokkal magasabb, mint a kontroll készítmény esetében (—x—). Az 1„ 6., 10., 15., 18., 19. és 20. példák szerinti liposzóma készítményeket 0,1-0,5 ml-es mennyiségben intravénásán patkányoknak adagoltuk, és megállapítottuk, hogy 1 órával az adagolás után a vérben maradó liposzóma mennyisége 9,7-, 11,9-, 26,4-, 2,7-, 2,3-, 2,8- éls 2,2-szer nagyobb volt, mint a hasonló összetételű, de anionos felületaktív anyagot nem tartalmazó kontroll készítményé. A 2. ábrából látható, hogy az anionos felületaktív anyagot tartalmazó, toljás-sárga foszfatidilből és koleszterinből nyert liposzóma (--.—) ugyanolyan gyorsan eliminálódik a vérből, mint a kontroll (—x—). A 3. ábrán a — x— görbe mutatja az SDS-tartalmú, 1-1. 9 példa szerint nyert liposzóma vérből való eliminálódását (0,2 ml-es dózis esetén) a (--.—) görbe pedig a hasonlóan készült, de SDS-et nem tartalmazó liposzómánál kapott értékeket mutatja. Ezek az eredmények világosan bizonyítják, hogy a találmány szerinti eljárással előállított, telített acilcsoportokat tartalmazó foszfolipidekkel és 37 °C-nál magasabb Krafft-pontú anionos felületaktív anyagok alkalmazásával előállított liposzóma készítmények intravénás adagolás után sokkal hosszabb ideig vannak a vérben, mint a kontroll készítmények. 1-3. kísérlet Az 1., 15., 18. és 19. példák szerint nyert liposzóma készítményeket intravénásán patkányoknak adagoltuk és mértük a 6-CF szintet a májban a liposzóma RES-hez való irányításának vizsgálatára. A kapott eredményeket a következő 1. táblázatban foglaljuk össze. A kapott eredmények azt mutatják, hogy a liposzóma vérszintje hosszabb időn át megmarad és a májhoz való eljutása csökken. 1. táblázat Liposzóma szint a májban, 1 órával az adagolás után (%) 10 Liposzóma készítmény Anionos felületaktív anyaggal Anionos felületaktív anyag nélkül 1 .példa 16,7 30,1 15.példa 16,9 44,7 18-példa 19,1 44.7 19.példa 15,0 44,7 6-CF-szint meghatározása a vérben és a májban A caudális vénából levett 0,2 ml heparinizált vérhez 10 ml PBS-t adagoltunk, a kapott szuszpenziót 10 percig 3000 ford7perc mellett centrifugáltuk, a kapott 5 ml felülúszóból 0,05 ml Triton X-100-at adtunk és 60-70 °C hőmérsékleten a liposzóma megbontására melegítettük. A liposzóma szintet a vérben a felszabaduló 6-CF fluoreszcein vizsgálatával mértük. A has felmetszése után a májat eltávolítottuk, kivéreztettük és 0,02%-os PBS-be merítettük. A szövetet homogenizáltuk (Polytron, Kinematica), 60-70 °C-ra felmelegítettük, amikoris a 6-CF felszabadul. A kapott homogenizátumokat ezután ultracentrifugáltuk (50 000 g, 10 perc) 20-50-szeresre hígítottuk és 0,45 mikronos membrán szűrőn szűrtük (Acrodisk, Gelman). A liposzóma szintet a szűrletből fluoreszcencia viszgálattal határoztuk meg. 1—4. kísérlet 1000-szeresre hígított (PBS, 3% plazma) 1., 2., 6, példa szerinti, valamint a megfelelő, anionos felületaktív anyagot nem tartalmazó kontroll készítményekből melegítéssel felszabadítottuk a 6-CF-et és folyamatosan mértük programozott hőmérsékletű rendszerekben a 6-CF mennyiségét a hozzácsatlakoztatott fluoreszcencia spektrométerrel, amikor 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6