203267. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kétszikű növények hímivarú sterilitásának előidézésére és eljárás kétszikű növényi magvak előállítására
HU 203267B 1 2 A találmány tárgya eljárás kétszikű növények hímivarú sterilitásának előidézésére kémiai hibridizálással, továbbá eljárás kétszikű növényi magvak előállítására. A találmány szerinti eljárásban kémiai hibridi- 5 zálószerként szubsztituált oxo-nikotinsav-származékokat használunk fel. Ezeket a hatóanyagokat a 40 082 A. sz. európai közzétételi irat ismerteti. Az idézett közlemény szerint az ott ismertetett hatóanyagok egyszikű gabonaféléken kémiai sterilizáló- 10 szerekként alkalmazhatók hibrid magtermelés céljára, továbbá növénytermesztési célokra, az anyarozs mezőgazdasági termelésére és növényi növekedést szabályozó készítmények hatóanyagaiként használhatók fel. Kísérleteink során felismertük, 15 hogy ezek a vegyületek jó eredménnyel alkalmazhatók kétszikű növények kémiai hibridizálására. A 2 145 411. sz. nagy-britanniai szabadalmi leírás ivarsejt-psztító hatással rendelkező piridazinilkarbonsav-származékokat ismertet, amelyek a nö- 20 vények generatív növekedésének befolyásolására és steril hímivarú növények kialakítására alkalmasak. A 0037 133. sz. európai közzétételi irat ivarsejtpusztító hatással rendelkező piridazinon-vegyületeket ismertet, amelyek különböző növények, köz- 25 tűk aprómagvas gabonafélék hím portokjának sterilizálására és FI hibrid magvak kialakítására használhatók fel. A 0138 662. sz. európai közzétételi irat arról számol be, hogy egyes 3-karboxi-alkoxi-amino-karbonil-piridazin-származékok gabonafélék 30 hímpor-fejlődésének visszaszorítására és hibrid magvak kialakítására alkalmasak. Ugyanilyen hatással rendelkező piridazolil-aminokat ismertet a 0 138 663. sz. európai közzétételi irat. A kétszikű növények az emberi és állati táplálko- 35 zás nélkülözhetetlen forrásai és ipari nyersanyagokként is széles körben hasznosíthatók. A kétszikű haszonnövények kiemelkedően fontos képviselője például a szójabab, napraforgó, olajrepce, cukorrépa, gyapot, burgonya és a zöldségfélék. 40 A növénybiológiáéval foglalkozó szakemberek számára jól ismert, hogy a kétszikű növények számos élettani jellemzőjükben eltérnek az egyszikű gabonaféléktől. A korábbi közlemények a hatóanyagokat egyszikű növények kémiai hibridizálásá- 45 ra alkalmas anyagokként ismertették, nem utaltak azonban arra, hogy a találmány szerinti eljárásban felhasznált vegyületek kétszikű növények kémiai hibridizálására is alkalmasak lennének. A 40 082 A. sz. európai közzétételi irat a vizsgált 50 hatóanyagok gabonaféléken kifejtett kémiai hibridizáló hatásáról és gabonaféléktől eltérő növényeken kifejtett növekedésszabályozó hatásáról számol be. A hibridizáló hatás alapja az, hogy a vizsgált vegyületek a növényeken hímivarú sterilitást idéz- 55 nek elő. A „hímivarú sterilitás” megjelölésen a tényleges hímivarú sterilitást (azaz azt a jelenséget, amikor a növény hímivarú virágrészci hiányoznak vagy a virágpor steril) és a funkcionális hímivarú sterilitást (azaz azt a jelenséget, amikor a hímivarú 60 virágrészek beporzásra alkalmatlanok) egyaránt értjük. A vizsgált vegyületek egyéb növényi növekedést szabályozó hatásai feltehetőleg a növények növekedési hormonjaira kifejtett hatásokra vezethetők vissza. A találmány kizárólag kétszikű növények 65 kémiai hibridizálására és kétszikű növényeken hímivarú sterilitás előidézésére vonatkozik. A találmány tárgya tehát eljárás hímivarú sterilitás előidézéséé mezőgazdasági vagy kertészeti kétszikű növényeken oly módon, hogy a növényeket a meiózis előtt, alatt vagy után 3-10 kg/hektár mennyiségű (I) általános képletű vegyülettel vagy mezőgazdaságilag alkalmazható savaddíciós sójával kezeljük — a képletben R1 és R6 azonos vagy eltérő 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelent, R3 hidrogénatomot jelent, X halogénatomot jelent, n értéke 1 és Y alkálifém-kationt jelent. A találmány tárgya továbbá eljárás hibrid kétszikű növényi magvak termelésére két különböző fajtájú szülő-növény keresztezésével. A találmány értelmében a hibrid kétszikű növény hímivarú/nőivarú szülő-növényét a meiózis előtt, alatt vagy után 3- 10 kg/hektár mennyiségű (I) általános képletű vegyülettel vagy mezőgazdaságüag alkalmazható savaddíciós sójával kezeljük — a képletben R és Rb azonos vagy eltérő 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelent, R5 hidrogénatomot jelent, X halogénatomot jelent, n értéke 1 és Y alkálifém-kationt jelent —, a kezelt növényt a hibrid kétszikű növény termékeny hímivarú részeit tartalmazó szülő-növényből származó virágporral beporozzuk, a beporzott szülő-növényt a magképződés lényegében teljes mértékű befejeződéséig érleljük, és az érett magvakat betakarítjuk. A találmány szerinti eljárásban felhasználható (I) általános képletű vegyületek különösen előnyös csoportját alkotják azok a származékok, amelyekben R1 és R6 1-3 szénatomos alkilcsoportot, R5 hidrogénatomot, Y nátrium- vagy káliumiont és X klór- vagy fluoratomot jelent, n értéke pedig 1. Az (I) általános képletű vegyületek kiemelkedően előnyös képviselői azok a származékok, amelyekben R1 metilcsoportot vagy etilcsoportot, R5 hidrogénatomot, R° metilcsoportot és Z nátriumiont vagy káliumiont jelent, továbbá ezek mezőgazdaságilag alkalmazható savaddíciós sói. Az (I) általános képletű vegyületeket a 40 082-A sz. európai közzétételi iratban ismertetett módszerekkel vagy a rokonszerkezetű vegyületek előállítására alkalmas, önmagukban ismert eljárásokkal állíthatjuk elő. A vegyületek fizikai állandóit a 40 082-A. sz. európai közzétételi irat I., II. és III. táblázata közli. Az (I) általános képletű vegyületek különösen előnyösen alkalmazhatók termesztett kétszikű növények, így napraforgó, sáfrány, cukorrépa, szójabab, repce és gyapot kémiai hibridizálására. Kémiai hibridizálószerként alkalmazva a vegyületek igen szelektíven idéznek elő hímivarú sterilitást, azaz a kezelt növényeken nőivarú sterilitást vagy növekedésgátlást egyáltalán nem vagy csak igen csekély mértékben váltanak ki. Miként már közöltük, a „hímivarú sterilitás” megjelölésen a tényleges hímivarú sterilitást (azaz a hímivarú növényi részek hiányát 2
