203267. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kétszikű növények hímivarú sterilitásának előidézésére és eljárás kétszikű növényi magvak előállítására

HU 203267B vagy a virágpor terméketlenségét) és a funkcionális hímivarú sterilitást (azaz a hímivarú virágrészek be­porzásra alkalmatlanságát) egyaránt értjük. A hatóanyagokat a kívánt hatás eléréséhez szük­séges, nem kívánt mellékhatást vagy fitotoxikus el­változásokat azonban nem okozó mennyiségben visszük fel a kezelendő növényekre. A hatóanyagok felviteli aránya 3-10 kg/hektár lehet. A kezeléshez szükséges hatóanyagmennyiség több tényezőtől, köztük a kezelendő növény fajtájától, a felhasznált hatóanyagtól és a környezeti körülményektől füg­gően változik. A hibrid magvakat rendszerint a következő mód­szerrel alakítjuk ki: A keresztezendő két szülő-nö­vényt váltakozva sorokba ültetjük, majd a nőivarú szülő-növényt az (I) általános képletű vegyülettel kezeljük, és így annak hímivarú részeit sterillé tesszük. A steril hímivarú részeket tartalmazó szü­lő-növényt a termékeny hímivarú részeket tartal­mazó szülő-növény fogja beporozni, így a steril hí­mivarú részeket tartalmazó szülő-növényben hibrid magvak fejlődnek ki, amelyek ismert módon beta­karíthatok. Az (I) általános képletű vegyületeket a növények leveleire juttathatjuk. Ezzel a kezelési móddal idéz­hetünk elő a leghatásosabban hímivarú sterilitást akkor, ha a hatóanyagot a virágzás kezdete és a mei­­ózis közötti időszakban vagy a meiózis után visszük fel a növényekre. Az (I) általános képletű vegyülete­ket azonban magvak kezelésére is felhasználhatjuk például úgy, hogy a növények magvait a hatóanya­got tartalmazó folyékony készítményben áztatjuk vagy a magvakat a hatóanyaggal vonjuk be. Magvak kezelése esetén 100 kg magra rendszerint 0,25- 10 kg hatóanyagot viszünk fel. Más megoldás sze­rint a hatóanyagokat granulátum formájában a ta­lajba juttatjuk; ekkor a hatóanyagokat a növény a gyökereken keresztül veszi fel. Mezőgazdasági felhasználás céljára az (I) általá­nos képletű kémiai hibridizálószereket más mező­­gazdasági vegyszerekkel is összekeverhetjük, az (I) általános képletű vegyületekliez keverhető más me­zőgazdasági vegyszerek például növényi növekedést szabályozó anyagok lehetnek, amelyek közül a kö­vetkezőket említjük meg: auxinok (például indol­­ecetsav, indol-vajsav, naftoxi-ecetsav és naftil­­ecetsav), quinklorak, quinmerak, gibberellinek (pél­dául GA3, GA4 és GA7), etilén-felszabadító anya­gok, például etefon, piridonok, citokininek (így ki­­netin, difenil-karbamid, benzimidazol, benzil-ade­­nin és benzil-amino-purin), maleinsav-hidrazid, bo­rostyánkősav, fenoxi-ecetsavak (így 2,4-D és MCPA), 2,2-dimetil-hidrazid, kolin és sói, (2-ldór­­etil)-trimetil-ammónium-klorid, szubsztituált ben­­zoesav-származékok (így trijód-benzoesav), tribu­­til-(2,4-diklór-benzil)-foszfónium-klorid, polimer N-vinil-2-oxazolidinonok, tri-(dimetil-amino-etil)­­foszfonát és sói, N-(dimetil-amino)-l,2,3,6-tetra­­hidro-ftalaminsavcssói.morfaktinok (így klórfluo­­rekol), glüfozát, glüfozin, hosszú szénláncú zsíral­koholok és zsírsavak, dikegulac, fluoridamid, mef­­luidid, mepiquat, karbetamid, metil-3,6-diklór­­anizált, daminozid, asulam, abszcisszinsav, izopiri­­mol, difenzoquat, benzoilprop-etil, 3,6-diklór-piko­­linsav, fenpentezol, unikonazol, triapentanol, flur-3 pirimidol, paklobutrazol, tetciklacisz és teknazen. Egyes esetekben az (I) általános képletű vegyületek előnyösen használhatók fel mezőgazdasági kártevő­irtó anyagokkal, például herbicid, fungicid, inszek­­ticid és növényi baktericid anyagokkal összekever­ve. A találmány szerinti kezelés során az (I) általános képletű vegyületeket önmagukban vagy mezőgaz­daságilag alkalmazható segédanyagokkal képezett kompozíciók formájában juttathatjuk a növények­re vagy a növények termőközegeire. A „mezőgazda­ságilag alkalmazható hordozóanyag” megjelölésen olyan anyagokat értünk, amelyek a kompozícióban lévő adott vegyület feloldására, diszpergálására vagy szétoszlatására alkallmasak, nem rontják a ha­tóanyag aktivitását, és nem fejtenek ki káros hatást a talajra, a terményre, a mezőgazdasági berendezé­sekre és a környezetre. A készítmények szilárd és folyékony kompozíciók egyaránt lehetnek. A kom­pozíciók közül példaként a nedvesíthető porkészít­ményeket, emulgeálható koncentrátumokat, porké­szítményeket, granulátumokat, aeroszolokat és fo­lyóképes szuszpenziós vagy emulziós koncentrátu­mokat említjük meg. Ezek a készítmények a ható­anyagon kívül folyékony vagy szilárd hordozóanya­got és szükség esetén felületaktív anyagot tartal­maznak. Egyes esetekben — elsősorban akkor, ha a ké­szítményeket levelekre kívánjuk felvinni — a ké­szítményekhez egyéb segédanyagokat, így nedvesí­tőszereket, szétterülést javító anyagokat, diszper­­gálószereket, sűrítőszereket és/vagy tapadásfokozó anyagokat is adhatunk. Folyékony készítmények előállításához az (I) ál­talános képletű vegyületeket bármilyen alkalmas ol­dószerben feloldhatjuk. Oldószerként például vizet, alkoholokat, glikol-étereket, észtereket, ketonokat, aromás szénhidrogéneket, halogénezett szénhidro­géneket, dimetil-formamidot, dioxánt, dimetil­­szulfoxidot vagy a felsorolt oldószerek elegyeit használhatjuk. Az oldatok koncentrációja 2-98 tö­­meg%, előnyösen 20-75 tömeg% lehet. Az emulgeálható koncentrátumokat például úgy állíthatjuk elő, hogy a hatóanyagot emulgeálószer vagy a vízben való diszpergálást lehetővé tevő fel­ületaktív anyag jelenlétében szerves oldószerben, például benzolban, toluolban, xilolban, metii-nafta­­linban, kukoricaolajban, fenyőolajban, o-diklór­­benzolban, izoforonban, ciklohexanonban, mctil­­oleátban vagy a felsorolt oldószerek elegyeiben old­juk. Emulgeálószerekként például alkil-fenolok vagy hosszú szénláncú alkoholok etilén-oxiddal ké­pezett reakciótermékeit, merkaptánokat, karbon­savakat, reakcióképes aminokat és részlegesen ész­terezett poliolokat használhatunk. Emulgeálósze­rekként az adott oldószerben oldódó szulfátokat vagy szulfonátokat, így alkil-benzol-szulfopátok al­káliföldfém- és aminsóit és zsíralkohol-nátrium­­szulfálokat is használhatunk önmagukban vagy eti­­lén-oxid kondenzátumokkal együtt. A folyóképes emulziós koncentrátumokat az emulgeálható kon­­centrátumokhoz hasonlóan állítjuk elő; ezek a ké­szítmények a korábban felsorolt komponenseken kívül vizet és stabilizálószert, például vízben oldódó cellulóz-származékot vagy vízben oldódó poliakril-4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom