203198. lajstromszámú szabadalom • Eljárás immungátló, monokin-, különösen interleukin-1-gátló hatású gyógyászati készítmények előállítására

1 HU 203 198 B 2 A találmány szerinti eljárás egyik előnyös megvalósí­tási módjának révén a fenti 4. és 4.1.-4.3. pontokban említett módszerrel kezelhető: a szöveti kalcium-kiürü­lés mint a csontban vagy porcban végbemenő degenera­te folyamat, így például a fogínymegbetegedések, cson­tízületi gyulladás, csigolyamerevség egyik komponense; a különböző eredetű csontritkulások, például a klimax során, illetve a menstruáció megszűnése után jelentkező csontritkulás, valamint az aggkori csontritkulás, moz­­gáshiány vagy baleset következtében bekövetkező csontritkulás; egyéb csőn tbán talmak, például a csontok ásványi anyagveszteségével kapcsolatos heveny és kró­nikus állapotok; lehetővé válik a csontlágyulás során a specifikus terápiás kezeléshez járuló adjuváns kezelés; csontok gyógyítása és regenerálása, valamint a lappangó tetánia és tetánia kezelése. Tekintettel a kalcium-felszívódást és a csont kalci­umtartalmának kiürülését módosító sajátságaikra, a találmány szerinti eljárásban alkalmazható vegyüle­­tek különösen alkalmasak olyan ízületi gyulladásos ál­lapotok kezelésére, ahol ezek a folyamatok játsszák a főszerepet, különösen a csontízületi gyulladás és a csi­golyamerevség kezelésére. 5. Módszer fibrózis vagy fibrotikus állapotok kezelé­sére, például veleszületett májfibrózis, szívbelhár­­tya-fibrózis, cisztás fibrózis, tüdőfibrózis, retrope­­ritoneális fibrózis, rákos eredetű fibrózis, húgyhó­lyag körüli fibrózis, burjánzó fibrózis, szövethelyet­tesítő fibrózis, méhfibrózis, műtét utáni tapadásos elváltozások és hegek kezelésére egy arra rászoruló egyénen; e módszer abban áll, hogy ennek az egyén­nek a számára a találmány szerinti eljárásban alkal­mazható valamely vegyület hatásos mennyiségét adagoljuk. A találmány szerinti eljárásban alkalmazott vegyü­­letek különösen alkalmasak a tüdőfibrózis kezelésére. 6. Módszer daganatok támadásának vagy daganatok növekvésével kapcsolatos tüneteknek a kezelésére - vagy támogató vagy kombinációs kezelésére - (pél­dául izomfehérje bomlásának kezelésére, Kreutz­­feld-Jacob-féle betegség, Alzheimer-betegség, kó­ros aluszékonyság, köszvény, endotoxin-előidézte sokk és felhám-hólyagkiütés (epidermolysis bullo­sa) kezelésére egy arra rászoruló egyénen; e mód­szer abban áll, hogy ennek az egyénnek a számára a találmány szerinti eljárásban alkalmazható vala­mely vegyület hatásos mennyiségét adagoljuk. A 6. pontban említett kóros állapotok közül a talál­mány szerinti eljárásban alkalmazható vegyületek kü­lönösen a daganatok növekvésével járó tünetek (pél­dául az izomfehérje bomlása), köszvény és endotoxin­­sokk kezelésére alkalmazhatók. A találmány szerinti eljárás révén lehetővé válik: A) a találmány szerinti készítmények alkalmazása a fenti 1 -6. pontokban felsorolt kóros állapotok keze­lésére; B) a találmány szerinti eljárásban alkalmazható ve­gyületek gyógyászati készítményekké alakítása a fenti 1-6. pontokban felsorolt kóros állapotok keze­lésében történő alkalmazásra; C) a találmány szerinti olyan készítmények alkalma­zása az 1.-6. pontokban felsorolt kezelési módsze­rekben, amelyek a találmány szerinti eljárásban al­kalmazható vegyületeken kívül egy vagy több, gyó­gyászati szempontból elfogadható hígító- vagy vi­vőanyagot tartalmaznak. A találmány szerinti eljárásban alkalmazható ve­gyületek monokin-gátló, különösen az IL-1 felszaba­dulását és elválasztását gátló hatása, másrészt a talál­mány szerinti eljárásban alkalmazható vegyületek al­kalmazási lehetősége a fentiekben meghatározott be­tegségek és kóros állapotok kezelésére standard far­makológiái módszerekkel, illetve klinikai vizsgálatok­kal igazolható; az alábbiakban mindezt részletesen le­írjuk. l.Az IL-1 elválasztására kifejtett gátló hatás 1.1 .Biológiai vizsgálat (biológiai meghatározás) porcsejteken Bevezetés Igazolták, hogy az IL-1 viszonylag specifikus cél­sejtjei a nyúlból származó, összeolvadó porcsejt-te­­nyészetek. A tisztított IL-1 [J. Immunoi. 138, 496 (1987)], a rekombináns emberi IL-1-ß (a következők­ben: rhIL-1), valamint a stimulált emberi monociták­­ról, egér- és nyúl-hashártya makrofágokról vagy a P388D, egér-sejttörzsről gyűjtött, kondicionált köze­gek [J. Immunoi. 114, 894 (1975)] a porcsejtek elvá­lasztásának lefolyásában jellegzetes elváltozásokat idéznek elő. Közelebbről, egy lappangó állapotban lévő fém-proteináz (a következőkben: MP) aktiválódik, míg a plazminogén-aktivátor (a következőkben: PA) elválasztása csökken. Az MP-válasz viszonylag speci­fikus az IL-1 -re vonatkozóan, mivel az IL-2, TNF-a, a rekombináns emberi interferon (a következőkben: rh IFN-a), rh IFN^y, a forbol-mirisztát-acetát, konkana­­valin A, prosztaglandin-E és az indometacin ezt nem befolyásolja. A monokinnal indukált PA-elválasztás csökkenése nagyon érzékeny paraméter (a LAF-teszt­­hez hasonlóan, lásd alább), ámbár nem annyira speci­fikus, mint az MP indukciója [Biochem. J. 219, 667 (1984); Brit. J. Rheumatol. 24 (Supp. 1), 128 (1985); valamint J. Immunol. 138,496(1987)]. 1.1 .a Az egérből származó makrofág-monokin gátlása Egér hashártyájából elkülönített, nem-stimulált [J. Exp. Med. 148, 435 (1987)] in vitro egy napon át te­nyésztettünk a vizsgálandó vegyület különböző kon­cén trációinak jelenlétében. A tenyészközegeket 1:1 tér­fogatarányban friss közeggel hígítottuk, és összeolvadó nyúl-porcsejtekhez adtuk. További 2 napelteltével meg­határoztuk a porcsejttenyészet közegében az MP-akti­vitást. E vizsgálat során a találmány szerinti eljárásban alkalmazható vegyületek, különösen a D2 jelű vegyület a monokin felszabadulását körülbelül 3,0-100 pM kon­centráció-tartományban gátolták. Meghatároztuk a D2 jelű vegyület lényegében tiszta Z-izomer alakjának ED50 értékét 3-5 külön kísérletben (minden egyes kí­sérletet összesen három ismétlésben végeztünk), és azt 100 pM nagyságrendűnek találtuk. 5 10 16 20 25 30 36 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom