203111. lajstromszámú szabadalom • Eljárás diszacharid-oktaszulfát-alumíniumkomplexek, előállítására

1 HU 203 111 B 2 A találmány tárgya eljárás az I általános képletű di­szacharid-oktaszulfát-alumíniumkomplexek­ahol A jelentése II általános képletű csoport, B jelentése II vagy III általános képletű csoport, amelyekben X jelentése Al2(OH)5 képletű csoport - gyakorlatilag szennyezésmentes állapotban történő elő­állítására. (Gyakorlatilag szennyezésmentes állapot alatt minimum 97-99%-os tisztaságot értünk.) Az A és B helyén egyaránt II általános képletű cso­portot tartalmazó I általános képletű diszacharid-okta­­szulfát-alumíniumkomplexeket röviden trehalóz-okta­­szulfát-alumíniumkomplexnek, az A helyén II általános képletű csoportot, a B helyén pedig III általános képletű csoportot tartalmazó I általános képletű vcgyülctcket röviden szacharóz-oktaszulfát-alumínium-komplexek­­nek is nevezhetjük. Az I általános képletű diszacharid-oktaszulfát-alu­­mínium-komplexek értékes biológiai hatással rendel­keznek. Azon I általános képletű vegyület - amelyben A jelentése II általános képletű csoport, B jelentése ül általános képletű csoport, továbbá X jelentése Al2(OH)s képletű csoport - gyomor- és nyombélfekély kezelésére szolgáló, és a gyártók által szacharóz-oktaszulfát-alu­­míniumkomplcxcknek deklarált gyógyszer hatóanyaga. [Arzneimittelforschung 29. 1668-76 (1979)]. [Geneti­kus név: Sucralfate, védjegyzett nevek: pl. Ulcerlmin (Japán), Carafate (Amerikai Egyesült Államok), Antep­­sin (Nagy-Britannia), Ulcogant (Német Szövetségi Köztársaság) stb.]. A diszacharid-poliszulfát-alumíniumkomplexeket - rendkívül rossz oldhatóságuk miatt - gyakorlatilag nem lehet megtisztítani a bennük lévő, szintén rosszul oldó­dó, esetleges szennyezésektől. így a tiszta, gyógyászati célokra felhasználható végtermék előállításának egye­dül lehetséges módja az, hogy ezen alumíniumkomple­xek előállítására szolgáló intermediereket, nevezetesen a különböző diszacharid-poliszulfát sókat a lehető leg­nagyobb tisztaságban készítjük el, valamint az alumíni­umkomplex képzését olyan körülmények között való­sítjuk meg, mely kizárja mellékreakciók fellépését. Meglepő módon azonban mind ez ideig nem vált ismeretessé olyan eljárás, mely alkalmas lenne az I általános képletű diszacharid-oktaszulfát-alumínium­­komplexek tiszta állapotban történő előállítására. Ismeretes az irodalomból, hogy az alumínium-triklo­­rid híg vizes oldatához élénk keverés mellett 2,5 mól mennyiségben vizes nátrium-hidroxid oldatot adva, az oldat csapadékmentes marad és AI2C1(0H)5 képlettel jellemezhető vegyület vizes oldata keletkezik. Ha azon­ban az oldathoz előzőleg szulfátionokat adunk, egy (0H)5A120S020A12(0H)5 szerkezetű csapadék válik le az oldatból. [Z. anorg. und allgem. Chemie 267. 89-96 (1951)]. Ezzel analóg módon, kénsav-félészter-félsók­­ból is R-OS02OA12(OH)3 szerkezetű - ahol R a kén­­sav-félészter alkohol komponensének maradékát jelenti - komplexek állíthatók elő. Analóg szerkezetű, fekélyellencs hatású diszacharid­­poliszulfát-alumíniumkomplexek előállítását először a 44-11673 és a 44-16037 sz. japán szabadalmi közrebo­­csátási iratokban ismertették. E találmányok szerzői ál­lapították meg először azt, hogy diszacharid-poliszul­­fát-alumíniumkomplexeknek lényegesen erősebb fe­kélygátló hatásuk van, mint az e vegyülctek előállításá­hoz szükséges cukorésztereknek, illetve ezek alkáli­fém- vagy alkáliföldfémsóinak, valamint az alumíni­­um-hidroxidnak együttvéve. A fenti szerzők megállapí­tották azt is, hogy a diszacharid-poliszulfát-alumínium­­komplexekből - a gyomomedvbcn való igen rossz old­hatóságuk miatt - lényegesen kevesebb szívódik fel a szervezetben, mint az említett vegyületekből, s ezáltal jóval alacsonyabb a toxieitásuk. [Yakugaku Zasshi 87. 889-893 (1967)]. A 44-11673 és 44-16037 sz. japán szabadalmi köz­rebocsátási iratok szerzői szacharóz-, maltóz- és laktóz­­poliszulfát-nátrium-, illetve kalciumsókból ismertetik az alumíniumkomplexek képzését. A leírás szerint úgy járnak el, hogy a diszacharid-poliszulfátsók 1-10 tö­­meg%-os vizes oldatához elsőször mólonként 2-6, elő­nyösen 4-6 mól alumínium-triklorid, alumínium-hidro­­xi-diklorid vagy alumínium-dihidroxi-klorid 1-10 tö­­meg%-os vizes oladát, majd ezt követően, keverés köz­ben, 3,5 és 5,5, előnyösen 4,0 és 4,5 közötti pH elérésé­ig - ha szükséges - vizes nátrium-hidroxid oldatot ad­nak, s a keletkező komplexet szűréssel izolálják. Az előállított vegyületek kémiai szerkezetét nem közük, a termékeket csupán S és A1 tartalommal jellemzik. Meg­jegyezzük, hogy az ismertetett reakciókörülményekből és a tennék kéntartalmából következtetve diszacharid­­-tetra(penta)-szulfát-alumínium-komplexek keverékét állították elő. A 44-16037 sz. japán szabadalmi közre­­bocsátási irattal ekvivalens 1568346 sz. német szövet­ségi köztársaságbeli szabadalmi közrebocsátási irat az egyik kiindulási vegyület, nevezetesen a szacharóz-po­liszul fát-nátriumsó előállítását ismerteti, azonban a ve­gyület szerkezetét semmiféle adattal sem jellemzi. A fenti leírás 1. példája szerint piridines oldatban, 65 *C- on, 4 órán keresztül, 5,3-6,0 mól piridin-kéntrioxid addukttal szulfatálják a szacharózt, s a keletkező poü­­szulfát-nátriumsót elkülönítés nélkül, alumínium-di­­hidroxi-kloriddal reagáltatva, szacharóz-poliszulfát­­-alumíniumkomplex vegyületté alakítják. Mind az em­lített 44-16037 sz. japán közrebocsátási iratban, mind a párhuzamos külföldi leírásokban több stöchiometriai tévedés fordul elő. Például az említett német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási irat 2. példájában a re­akciókból izolált alumíniumkomplexekben 45%-kal több az A1 és 26%-kal több a S, mint ami elméletileg lehetséges volna. Hasonló tévedések fordulnak elő az 5. és a 7. példában, valamint a 44-11673 sz. japán közre­bocsátási irat 1. és 3. példájában is. A reakciókörülmé­nyek és a megadott S és AI tartalom alapján a kiindulási diszacharid-poliszulfátsók, valamint, az előállított alu-' miniumkomplex keverékek feltehetőleg molekulánként 4-6 szulfát-csoportot tartalmaznak, az Al/S arány pedig a termékben a kívánt 2,0 helyett 1,7-3,2 között válto­zik. Azon I általános képletű vegyület előállítására - ahol A jelentése II általános képletű csoport, B jelentése III általános képletű csoport, továbbá X jelentése Al2(OH)3 képletű csoport - először a 82-67595 sz. japán szaba­dalmi leírásban ismertetlek eljárást. E leírás szerint a szacharózt formamidban 8,3 mól klórszulfonsavval, 15-20 *C-on szulfatálják, majd a kapott ammóniumsót (kéntartalma oktaszulfátnak felel meg) ioncserélő gyantán szabad savvá, végül alumínium-hidroxiddal alumínium-komplexszé alakítják. Reprodukálva a leír­takat, heterogén terméket - ammóniumsót - kaptunk, amelynek S tartalma az elméleti 22,21% helyett csak 5 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom