203098. lajstromszámú szabadalom • Eljárás policiklusos kinolin-, naftiridin- és pirazino-piridin-származékok, valamint az ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
13 HU 203 098 B 14 dottuk (2 mg/0,01 ml), és az oldatot legfeljebb 1 hétig a felhasználás előtt -20 *C-on tároltuk. Gyulladásos reakciókat idéztünk elő úgy, hogy az állatok egyik fülének mindkét oldalán 10 ml arachidon sav-oldatot beadtunk (összesen 4 g-ot). A kísérleti gyógyszereket feloldottuk reagens minőségű acetonban vagy vizes etanolban (csak akkor, ha a vcgyület acetonban oldhatatlan) olyan dózisokban, amelyeket az irodalom ismertetett [Opas és munkatársai: Fed. Proc. 43, Abstract 2983,1927. old. (1984); és Young és munkatársai: J. Invest. Dermatol. 82,367-371 (1984)]. Ezeket a dózisokat alkalmazták, hogy a maximális reakciókat biztosítsák és, hogy leküzdjék a helyi abszorpcióban mutatkozó különbségeket, amelyek felléphetnek, ha egy gyógyszert vizes etanol oldószerben használnak. A kísérleti gyógyszert 30 perccel az arachidonsavas kiváltó dózis előtt alkalmaztuk. A gyulladás súlyosságát a fül tömegének növekedése függvényében mértük. Egy órával az arachidonsavas kiváltó dózis után egy 6 mm-es kiszúrt próbametszetet távolítottunk el és legalább 0,1 mg pontossággal megmértük. A középértéket, a standard hibát és valamennyi lehetséges összehasonlítást a „Duncan’s Multiple Range Statistic” szerint számítottuk ki. Az A., B. és C. vegy öletek EDJ0-értékc a fenti kísérleti eljárásban 0,15 mg, 0,07 mg, illetve 0,01 mg volt. Az (I) általános képletű vegyületek helyi alkalmazásának eredményeképpen a legtöbb esetben várható a pikkelysömörös beteg szimptómáinak a javulása. így egy pikkelysömörös egyén várhatja a pikkelyesedésének, a bőrpímak, a foltok méretének, a viszketésnek és a pikkelysömörrel kapcsolatos más szimptómáknak az enyhülését. A gyógyszer dózisa és az idő, amely a sikeres kezeléshez szükséges, minden egyes pikkelysömörös betegnél változhat, de az orvosi téren jártas szakember fel fogja ismerni ezeket a különbségeket, és ennek megfelelően állítja be a kezelés menetét A találmány tárgyát képezi a bőr helyi kezelésére alkalmas, az (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítása, amelyekben a fenti vegyületek hatásosak olyan bőrbetegségek kezelésére és legyőzésére, amelyeket mint például a pikkelysömört, a gyors sejtburjánzás és/vagy abnormális sejtburjánzás jellemez. A túlságos sejtburjánzással járó bőrbetegségek kezelésének egy előnyös módjánál egy olyan gyógyszerkészítményt alkalmazunk, amely tartalmaz egy (I) általános képletű vegyületet (rendszerint körülbelül 0,001- 10%, előnyösen körülbelül 0,1-5% koncentráció-tartományban) egy nem-toxikus, gyógyszerészetileg elfogadható, helyi alkalmazásra megfelelő hordozóval. A készítménnyel az érintett bőrt naponta többször kezeljük, amíg az megjavul. A helyi kezelést ezután még folytathatjuk kevésbé gyakori időközökben (például naponta egyszer) a mitózis leküzdésére, hogy megakadályozzuk a súlyos kórkörülmények visszatérését A találmány szerint előállított vegyületek használhatók továbbá autoimmun és más immunológiai betegségek kezelésére, beleértve az átültetett szövet (graft) kivetését, amikor a T sejt szaporodása a betegség kórfejlődéséhez hozzájáruló tényező. Ezeknek a vegyületeknek mint immunszupresszív szereknek a hatásosságát az alábbi kísérletek igazolják. A kísérletek magukba foglalják a T sejt-funkciók gátlását a találmány szerint előállított vegyületeket használva. „Graft vs. host" reakció (GVHR) A fenti reakció előidézése céljából C57 B1/6XA/J(F6AF1) hím egereknek intravénás injekcióban szülőktől (C57B1/6J) származó lép- és nyirokmirigysejteket adtunk be. Az állatoknak ezután orálisan beadtuk az A. vegyületet 10 napon át, az adagolást a sejtátvitel előtti napon kezdve. Az utolsó kezelést követő napon az állatokat leöltük, lépőket kivágtuk és megmértük. A gazdaszervezet lépének a megnagyobbodása a GVHR eredménye. Bizonyos mértékig a gazdaszervezet saját sejtjei azok, amelyek beszűrődnek és a lépet megnövelik, bár ezt a gazdaszervezet ellen ható átültetett sejtek jelenléte miatt teszik. A lép növekedésének a nagysága, a lépmegnagyobbodás mértéke a GVHR súlyosságának. A kísérlet elvégzéséhez a kísérleti csoportban lévő állatoknak injekcióban beadtuk a szülőktől származó sejteket, azonos fajú, de eltérő genotípusú sejteket, amelyek a lép tömegének növekedését idézik elő. A kontrollcsoport állatai injekcióban szingén sejteket, genetikailag azonos sejteket kaptak, amelyek lépnagyobbodást nem idéznek elő. A la'sérleti csoportban lévő egereknek beadott vegyületek hatását úgy mértük, hogy összehasonlítottuk a kezeletlen és kezelt, átültetett sejteket kapott egerek és a szingén sejteket kapott kontrolicsoportbeli egerek lépének súlyát. A (B) vegyület 25,50 és 100 mg/kg dózisokban 12,29, illetve 100%-kal csökkentett a lép súlyát a kezeletlen állatokéval összehasonlítva; míg a (C) vegyület 25,50 és 100 mg/kg dózisokban 46, 129, illetve 100%-kal csökkentette a lép súlyát a kezeletlen állatokéhoz hasonlítva. Lépsorvadás A találmány szerinti vegyületek immunszpresszív hatását ugyancsak a lép tömegének csökkentése mutatja, miután BDF, egereket hét egymásutáni napon a gyógyszerrel orálisan kezeltünk. A nyolcadik napon az egereket leöltük. Mindegyik dózisszintnél mértük a lép súlyának százalékos csökkentését. A kísérletek során a (B) vegyület 25, 50 és 100 mg/kg dózisszinteknél 27, 25, illetve 24%-kal, míg a (C) vegyület 25,50 és 100 mg/kg dózisszinteknél 31, 35, illetve 33%-kal csökkentette a lép súlyát. Amint azt a fentiekben megjegyeztük, a találmány szerinti vegyületek akut allergia elleni és gyulladás elleni hatást fejtenek ki. így például a (B) és (C) vegyületek ED» értéke kisebb, mint körülbelül 0,5 mg/kg, illetve 5 mg/kg p. o., a kísérletekben mérve az antigénnel előidézett hörgőszűkületű, szenzibilizált tengerimalacok anafilaxiás hörgőgörcsénck gátlását; és ED^-értékc körülbelül 0,4 mg/kg, illetve 0,1 mg/kg a kísérletekben, mérve patkányok mellhártyaüregében a „reverse passive Arthus” reakciót, ahogyan azt Myers és munkatársai ismertették [Inflammation, 9, No.l. 91-98 (1985)]. A (B) és (C) vegyületek EDM-értéke nagyobb, mint körülbelül 50 mg/kg, illetve 25 mg/kg a fent ismertetett GVHR kísérletben. A (B) és (C) vegyületekre kapott fenti eredmények és más, megvizsgált (I) általános képletű vegyületekre mostanáig kapott hasonló eredmények azt mutatják, hogy ezeknek a vegyieteknek az immunszupresszív hatásos dózisa néhányszorosa vagy többszöröse a gyulladás elleni és allergia elleni hatásos dózisoknak. A találmány szerinti immunszupresszív eljáráshoz az (I) általános képletű vegyületek szokásos orális napi dózisa egy 70 kg tömeg emlősnél körülbelül 0,1-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8
