203045. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyógyászatilag hatásos proteinek stabilizálására hidrogélekben
HU 203045B 3 4 tett gyógyszerkészítmények képezik, amelyek egy vagy több fiziológiásán elviselhető hidrofób anyagot, elsősorban paraffinolajat, a proteint stabilizáló mennyiségben, finom eloszlásban tartalmaznak. Hidrofób anyagokként az előnyösen használt paraffinolajak mellett számításba vehetők még a nagyobb molekulájú zsírsavak, így a linolsav és palmitinsav, nagyobb molekulájú alkoholok, így a mirisztilalkohol vagy zsírsavészterek, így trigliceridek vagy módosított, például polioxietilénezett és glikozilált gliceridek (Labrafil;, egyenként vagy keverékben. A paraffinolajok közül megfelelnek a folyékony, a hígan folyó és a sűrűn folyó paraffinolajok (Ph. Eur. és USP) vagy ezek keverékei. A készítmény a hidrofób anyagokat 0,1-3,0% mennyiségben tartalmazza. Abból a célból, hogy a stabilizátorok finom eloszlásának kialakítását és ennek az eloszlásnak az állandóságát biztosítsuk, a készítményekhez emulgeátorokat adhatunk. Ezek mennyisége mindenekelőtt a stabilizátor fa jtájától és mennyiségétől, a hordozótól, valamint a hidrogélek esetében ezek viszkozitásától függ, általában legfeljebb 1%. Emulgeátorokként mindenekelőtt a nem-ionos emulgeátorok, így poliszorbátok (polioxietilén-szorbitán-monolaurát, például TweenK 20), nonoxinol (polioxietilén-nonil-feniléter, például TritonR N101, Triton1'NI 11), poloxamer (polietilén-polipropüén-glikol, Pluronm F68) jönnek számításba. Ha a gyógyszerkészítmény hidrogélként van jelen, akkor az emulgeátorok a stabüizátor finom eloszlatása mellett még a gél fedőképességét is javítják. A találmány szerinti gyógyszerkészítmények az alábbi emberi és állati proteinek alkalmazására felelnek meg, beleértve ezek szerkezetileg hasonló bioaktiv ekvivalenseit (az ilyen ekvivalensek alatt azokat a proteineket értjük, amelyek eltérő aminosavszekvencia mellett lényegileg azonos biológiai hatást mutatnak): citokinek, például interferonok, így a huIFN-alfa, huIFN-béta, huIFN-gamma, huIFN- omega, hibridinterferonok, állati interferonok, így az EqlFN-béta, EqlFN-gamma vagy limfokinek, így az interleukin-2, TNF-béta vagy monokinek, így az interleukin-1, TNF-alfa, növekedési faktorok, például epidermális növekedési faktorok (EGF); antikoagulánsok, például vaszkulárisan antiokoaguláló proteinek (például VAC-alfa, VAC-béta), antitrombinok, fibrinoldó anyagok, például tPA, urakináz; allergia elleni proteinek, például az IgE-kötési faktor; gyógyászatilag hatásos enzimek, például a lizozim és szuperoxid-dizmutázok. Az alkalmazásra kerülő proteinek természetes eredetűek vagy rekombináns úton előállítottak lehetnek. Az indikáció-spektrumot az alkalmazandó protein biológiai aktivitása szabja meg; a mindenkori protein specifikus spektrumán belül valamennyi alkalmazás lehetséges, amely a hatóanyag helyi felhasználását igényli. A gyógyszerkészítmény gyógyászatilag hatásos proteintartalmát természetesen a protein hatóereje, a mindenkori indikáció követelményei, valamint az alkalmazási formák szabják meg. Ez széles mennyiségi tartománt foglalhat magába. A segédanyagok felhasználását a mindenkori választott alkalmazási forma szabja meg, emellett ügyelni kell arra, hogy ezek fajtája és mennyisége a protein stabilitását ne befolyásolja károsan. Adalékanyagokként a találmány szerinti gyógyszerkészítmények tartalmazhatnak konzerv- 5 álószereket, így p-hidroxi-benzoesav-észtereket (nipa-észter, metüparaben), szorbinsavat, klórhexidin-diglükonátot, benzalkonium-kloridot és hexadecil-trimetü-ammónium-bromidot. A hatóanyag bőrön át való felvételének meggyor- 10 sítása céljából a gyógyszerkészítményekhez permeációs gyorsítókat, így dimetü-szulfoxidot vagy tauroglikolsavat adhatunk. Mint hidrogélképzők megfelelnek többek között a zselatin és a cellulóz-származékok, így a metü-cel- 15 lulóz, hidroxi-propil-cellulóz és kiváltképpen előnyösek a hidroxi-etü-cellulóz, továbbá a szintetikus polimerek, így a polivinilalkoholok. Az alkalmazott hidrogélképzőknek, illetve ezek keverékeinek fajtáját és mennyiségét a mindenkor megkívánt 20 viszkozitás szabja meg. A stabilizátor finom eloszlását tekintve, ebben az összefüggésben ügyelni kell arra, hogy a gél nagyobb viszkozitásánál az emulzió tartósságát bizonyos körülmények között már a hidrogélképző-tartalom kielégítő mértékben bizto- 25 sít ja, és így egy emulgeátor hozzáadását szükségtelenné teszi. Az alkalmazott puférrendszereket a mindenkori proteinhez megfelelő optimális pH-értéktől függően, a mindenkori alkalmazással összehangolva kell 30 megválasztani, számításba vehetők szerves és szervetlen puff erők, például szukcinát-, acetát- és foszfát-pufferok. A használt hordozóanyagot az alkalmazási forma szabja meg, ha a gyógyszerkészítmény hidrogél, 35 akkor a hordozó víz. Az adott esetben alkalmazott adalékanyagokhoz tartoznak még a nedvesen tartó anyagok, így glicerin, szorbit, 1,2-propilén-glikol, butilén-glikol, valamint a poliolok. 40 A hidrogél formájú találmány szerinti készítmények az alacsony olajtartalom miatt úgynevezett „alacsonytöltésű” emulziók, amelyek ismert módon könnyen megbomlanak. Az üyen emulziók tartósságát tekintve tehát ezek előállítása különleges 45 jelentőséggel bír. Abból a célból, hogy egy stabil emulziónak, amelyben a stabilizátor finom eloszlásának tartóssága és ezzel a hatása hosszú időtartamon át adva van, lehetőleg kíméletes, viszonylag csekély techni- 50 kai ráfordítással járó előállítását biztosítsuk, a találmány szerinti készítmények, elsősorban a hidrogélek előállításánál előnyösen két műveletes eljárást alkalmazunk. Az első műveletben a víz (stabilizátor) adott eset- 55 ben emulgeátor rendszerben fázisváltást hajtunk végre egy víz/olaj emulzióból olaj/víz emulzióba, és az így kapott finom előemulziót a vizes fázis főtömegével egyesítjük. Kiváltképpen előnyösen járunk el a következő- 60 képpen: először az ún. „kontinentális” módszerrel előemulziót készítünk: az emulgeátort a paraffinolajban eloszlatjuk és lassan vizet adunk hozzá, amíg igen durva víz/olaj emulzió képződik. Ebben a stádiumban — amit tapasztalat szerint körülbelül 65 20-40% vízmennyiségnél érünk el — a keverést le-3
