203038. lajstromszámú szabadalom • Eljárás telítetlen zsírsavak, zsírsav-észterek, illetve ezek elegyeinek kapszulázására

HU 203038 B 1 A találmány tárgya eljárás telítetlen zsírsavak, - észterek, ezek elegyeinek kapszulázására alginát géllel. Az utóbbi években bizonyos természetes zsiradé­kokban (bo-ragó,-Oenothera-olajok, halolajok) je­lenlévő különböző szerkezetű többszörösen telített zsírsavak különös biológiai jelentőségre tettek szert. Az Oenothera és boragó félék magolajában elő­forduló gamma-linolénsav (GLA, 18:3 n-6), illetve a belőle képződő prosz-taglandin E i (PGE i ) csökken­ti a koleszterin szintjét a vérben, de sok egyéb hatása mellett még antitumor hatásokat is tulajdonítanak neki. A halolajokban előforduló eikozapentaensav (EPA, 20:5 n-3), vagy dokozahexaensav (DHA, 22:6 n-3) ugyancsak csökkenti a trigliceridek és kolesz­terin szin tjét a vérben, csökken ti a vérlemezkék agg­­regációs készségét, a belőlük képződő prosz-tanoi­­dok kisebb, vagy egyáltalán semmi gyulladáskeltő sajátsággal rendelkeznek és hatásukra az érelme­szesedés is gátlódik, illetve megfordul. Ezen olajok szervezetbe való juttatásának két módja lehetséges. Egyrészt természetes táplálékkal. A klinikusok szerint heti legalább egy alkalommal tengeri, vagy bizonyos édesvízi halat kellene fogyasztania min­denkinek. Másrészt a tisztított és esetleg a hatékony zsír­savban feldúsított olajokat lehet fogyasztani kap­szulázott formában. A kereskedelemben számos kapszulázot olaj van forgalomban, melyek mind GLA-t, mind pedig EPA-t, illetve DHA-t tartalmaznak. Általában a bo­ragó, vagy az Oenothera olajokat közvetlenül kap­szulázzák (GLA tartalma: 8-10 tömeg%), míg több esetben EPA és DHA-ban feldúsított halolajokat is forgalmaznak a natív halolajok mellett. Mindkét formulának az a nagy hátránya, hogy a vegetáriánus életmódot folytató emberek számára fogyasztásra nem alkalmas. Bár GLA tartalmú ola­jok növényi eredetűek, a kapszulák viszont zselatin­ból készülnek, amely köztudottan állati eredetű. A halolajokat szintén zselatinkapszulákban forgal­mazzák. A szigorúan vegetáriánus személyek szá­mára maga a halolaj, mint állati eredeti termék, sem fogyasztható. A 62 077 319. számú japán nem vizsgált közrebo­­csátási irat ilyen eljárást ismertet. Olajtartalmú hatóanyag alkálifém-alginát géllel történő kapszulázását írja le a 2 086 835. számú an­gol szabadalmi leírás. Az ismert módon alginátból, illetve zselatinból előállított kapszulák hátrányos tulajdonsága, hogy a kapszula falban lévő „hibahelyek" révén nem zár­ható ki tökéletesen a levegő oxigénjének bejutása a kapszula belsejébe. Ez pedig a kapszulába zárt olajok oxidációját és ugyanakkor az olajok eltarthatósági idejének csök­kenését eredményezi. Célul tűztük ki olyan kapszulázási eljárás kidol­gozását, amellyel a fenti hátrányokat kiküszöböl­hetjük. Eljárásunk szerint első lépésben telítetlen zsírsa­vat, zsírsavésztert, vagy ezek elegyét, valamint 2 emulgeátort és antioxidánst tartalmazó emulzióból 0,5-1 tömeg%-os alginát oldattal készítettünk is­mert módon (CaCl2 oldattal való gélképzéssel) kap­szulákat. További lépésként az így előállított kapszulákat 2-4,5 tömeg%-os alginát oldattal egy külső filmré­teggel vonjuk be, amelynek külső felületét még CaCl2 oldattal stabilizáljuk, majd a két alginát bur­kot tartalmazó kapszulát szárítjuk. A második algi­nát réteg gélesedését ugyanis az alsó rétegből átdif­­f undáló kálciumionok indí t ják meg. Eljárásunk egy előnyös foganatosítási módja szerint a második alginát réteget olyan alginát ol­datból képezzük, amely az alginá t tömegére számít­va 0,1 -1,0 tömegé térhálósí tószert, előnyösen trie­­tanol-amint vagy glicerint tartalmaz. Ebben az eljárás változatban a szárítás után egy olyan térhálós alginát réteg alakul ki, amely még in­kább kizárja az oxigén bejutásának lehetőségét a kapszula belsejébe. Kapszulázandó zsírsavként előnyösen linolsavat, gamma-linolénsavat, eikozapantaensavat, dokoza­­hexaensavat, illetve észtereiket, vagy ezek elegyét alkalmazzuk. A fenti kapszulázandó telítetlen zsírsavak közül a legjelentősebbek az omega — 3 — telítetlen zsír­savak. A zsírsavak jelölése XY omega Z (X- szénatom­szám; Y- kettős kötések száma; Z- az utolsó kettős kötés helyzete a láncvégi metücsoporttól számítva). Az omega — 3 — telítetlen zsírsavak közül a li­­nolénsav jelölése: 18:3 omega 3; az eikozapentaen­­savé (EPA): 20:5 omega 3; a dokozahexaénsavé (DHA); 22:6 omega 3. A kapszulák képzése, az elsődleges alginátburok kialakítása, cseppképzéssel, majd az ezt követő gé­­lesítéssel történik. A másodlagos alginát burkot a kapszuláknak 2- 4,5 tömeg%-os alginát oldatba merítésével, majd a réteg öntéssel történő vastagításával alakítjukld. Az alginát gél kialakítást, a koagulációt célszerű­en 0,5-5 tömeg%-os kalcium-klorid oldattal végez­zük. A kiindulási olaj emulzió kialakításához emulge­­átorként célszerűen lecitint alkalmazunk. Antioxidánsként előnyösen alfa-tokoferolthasz­­nálhatunk. A találmány tárgya eljárás telítetlen alifás zsír­savaknak, észtereknek, illetve ezek elegyének kap­szulázására algináttal, kálcium-klorid oldattal való koaguálás révén. Az eljárást az jellemzi, hogy a 100 tömegrész zsírsavat, zsírsav-észtert, ületve ezek elegyét, 0,6-2 tömegrész emulgeátort, 0,06-0.2 tömegrész antio­xidánst tartalmazó, emulziót 100-350 tömegrész 1- 2,5 tömeg%-os vizes alkálifém-alginát, előnyö­sen nátrium-alginát oldattal elegy ítjük állandó ke­verés mellett, az elegyet homogenizáljuk, majd 0,5- 5 tömeg%-os vizes kálcium-klorid oldatba vezetjük és gömböket v agy szálat képzünk belőle, a kapott gömb- vagy szál-alakú kapszulákat szárítjuk, majd 2- 4,5 tömeg%-os alkálifém-alginátot és adott eset­ben az alginát tömegére számítva 0,1-1,0 tömegé térhálósítót tartalmazó oldatba merítjük és a göm­bökön vagy a szálon — a késztermékre számítva 3-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom