202967. lajstromszámú szabadalom • Fényforrás elrendezés többtagú kialakításban

1 HU 202967 A 2 A találmány fényforrás elrendezésre vonatko­zik többtagú kialakításban, amely igen alkal­mas egyrészt adott tér vagy térelem intenzív bevilágitására, másrészt pedig alkalmazása révén egyszerű és ‘eredményes módon oldha­tó meg a viszonylag kis átmérőjű ún. párhu­zamos sugárnyalábok kialakítása, amely utób­bi a színpadtechnikában fejfényként, szabad­téren történő fényalkalmazás esetén pedig nagy távolságban felfogható fényként vagy nagy távolságra irányítható fénynyalábként alkalmazható. Ismeretes, hogy fény villamos úton tör­ténő előállításának első lépcsöjeként az üvegbúrában elhelyezkedő izzószál szolgált. Ezzel a műszaki megoldással általában 20 lm/W fény érhető el, ami kis fényteljesit­­ményű alkalmazásoknál ma is számos terüle­ten elfogadható. A fényforrások továbbfejlesztésénél je­lentős előrehaladást jelentett a plazma jel­legű világítótestek létrehozása, amelyek ioni­zációs folyamatokkal (gázkisüléssel) üzemel­nek és kb. 80-130 lm/W fényhasznositást tesznek lehetővé. Tekintettel arra, hogy az egy- vagy többfázisú táphálózat szinuszgör­be által meghatározott üzemelési paramétere­ket engedélyez, a megvilágítás intenzitásában bizonyos periodicitás jelentkezik, ezért a fényforrások működtetését szinkronizálni kell. Amennyiben az említett, plazmatesttel működő fényforrásokból egyidejűleg három darabot alkalmaznak és azokat a táphálózat egy-egy fázisára csatlakoztatják, ahogy ezt egyebek között a GB-1 486 755 lsz. szabadal­mi leírás javasolja, az egyenletes megvilágí­tás lényegében biztosított. A megvilágítás in­tenzitása, illetve egyenletessége a fényforrá­sokhoz rendelt különböző görbe felületű tük­rökkel tovább fokozható. A villogásmentes fény ilyen módon tör­ténő elérése különösen előnyös a filmgyártás területén, mert nagyságrendekkel bonyolul­tabb és költségesebb műszaki intézkedéseket igénylő megoldásokat vélt ki. Itt ugyanis a másodpercenként szokványosán 24 filmkocka rögzítésére szolgáló kamerához (felvevőhöz) az általában 50 Hz vágy 60 Hz frekvenciájú kisülöcsóvel biztosítanak megvilágítást. Ez azt eredményezi, hogy kiegészítő intézke­dés hiányában másodpercenként egy kocká­­nyi sötét sáv .csúszik" át a rögzített felvé­telen. Ezért a kamera működését speciális kvarcoszcillátorral szinkronizálják, ami jelen­tős műszaki ráfordítást igényel. Ezt küszöbö­li ki a többfázisú hálózatra történő csat­lakoztatás, aminek révén lényegében villo­gásmentes eredő fényáramú megvilágitás ér­hető el. Párhuzamos fénynyaláb előállítására jó) ismert a másodfokú parabolával meghatáro­zott keresztmetszetű, azaz paraboloid alakú reflektorfelületek alkalmazása, amelyek jó párhuzamosságú fénynyalábot állítanak elő, ha a fényforrás pontszerűnek tekinthető. A pontszerűségtöl való minden eltérés azon­ban a fénynyaláb divergens voltát okozza, amin esetleg a széttartó nyaláb összetartását biztosító elemekkel, például Fresnel-lencsével lehet kisebb vagy nagyobb mértékben segí­teni. Az ismertté vált műszaki megoldások hátrányos jellemzője, hogy a megvilágításhoz szükséges teljesítmény növekedésével és 18 kW határ átlépésével egyetlen fényvető elrendezés mór nem alkalmas a kívánt megvi­lágítási paraméterek elérésére, mert a fény­források egymásra gyakorolt hőhatása a mű­ködést akadályozó tényezővé válik. Ezért például három különálló fényforrást lehet alkalmazni, ami a megoldás műszaki bonyo­lultságát és megvalósítási költségeit növeli, az üzembiztonságot csökkenti és ugyanakkor a fény intenzitása egy adott határon túl to­vábbra sem növelhető. A másodfokú parabo­lával meghatározott fényvető tükör alkalma­zásával ezen kivül lényegében csak egy adott keresztmetszetben hozzávetőlegesen mindenhol azonos intenzitású fénynyaláb ge­nerálható, ettől eltérő megvilágítási igények csak különleges eszközökkel elégíthetők ki. Az elmúlt években egyre erősödik az igény olyan viszonylag kis elektromos fo­gyasztású, ezért célszerűen aktív plazmatest­tel működő fényforrások iránt, amelyek egyetlen fényvető felület előtt elrendezve nagy intenzitású és kívánt térbeli eloszlású fénynyalábot tudnak előállítani. Ilyen igényt jelent például nagyobb rakodótereknél, sportpályáknál, filmtechnikában az a mindmá­ig nehezen kielégíthető követelmény, hogy a fénynyaláb egy adott területen nagy, ettől távolodva meghatározott módon csökkenő in­tenzitású megvilágítást biztosítson. Találmányunk célja a felmerült igény ki­elégítése. Feladata olyan fényforrás elrendezés létrehozása, amely az előbbiekben felsorolt hátrányoktól mentesen alkalmas nagy fény­hasznosítású fényforrások felhasználásával előre meghatározott megvilágítási intenzitás­eloszlást biztosító fénynyaláb előállítására. Találmányunk alapja az a felismerés, hogy le kell mondani a másodfokú parabola­ként kialakított és a lényegében csak pont­szerű fényforrások esetén a megfelelő fény­eloszlást biztosító fényvető felületek alkalma­zásáról és többtagú kialakítású fényforrás sugárzó részét nem másodfokú, hanem maga­­sabbrendű görbével meghatározott paraboloid alakú fényvető felület előtt, az azáltal meg­határozott fókuszfelületen (fókuszgyürún) belül kell elrendezni. A kitűzött feladat megoldásaként olyan többtagú kialakítású fényforrás elrendezést dolgoztunk ki, amely egymáshoz illeszkedő, aktív plazmatestekként kiképzett fényforrá­sokat tartalmaz és ezek a fényforrások for­gásszimmetrikus tükör előtt vannak elren-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom