202915. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyomelemekkel dúsított magas biológiai értékű növényi szövet- és sejttenyészetek és ezeket tartalmazó diétás- és gyógyszerkészítmények előállítására
1 HU 202 915 B 2 Mindezekből világosan látszik, hogy az élő, elsősorban az emberi szervezet számára a nyomelemek megfelelő szinten tartása, hiányuk pótlása milyen óriási jelentőségű. Nem egyszer számos ismeretlen betegség gyógyítását érhetjük el a megfelelő nyomelem bejuttatásával a szervezetbe. Ismert, hogy a nyomelemek szervetlen só formájában való adagolása az emberi szervezet számára nem kellően hatásos, mivel a szervezet ezt a formát nem képes kellően hasznosítani (például vaskészítmények). Lényegesen előnyösebb forma az, ha a kérdéses fémion egy olyan hordozó molekulához kötött, amely bejutva az emberi szervezetbe felszívódik, és eljut az adott enzim aktív centrumához, és ott az enzimet működőképessé teszi, úgy, hogy a funkcióját a szervezeten belül képes betölteni. Ellenkező esetben a kérdéses mikroelem (fémionok) a szervezetből felhasználás nélkül távozik. Ismert, hogy az algák szervezetében feldúsulnak a környezetükben található anyagok. A 195 069 és a 195 390 lszámú magyar szabadalmi leírás olyan eljárást ismertet, amelynek során algákat meghatározott öszszetételű közegben tenyésztenek, amikor is az algák felveszik a közegben lévő hasznos anyagokat, így mikroelemeket és vitaminokat, és így biológiailag értékes növényi masszát állítanak elő. Konkrétan a germánium algában történő feldúsítását ismerteti a 636 499 számú svájci szabadalmi leírás. Felismertük, hogy mikroelemek magasabb rendű növények szervezetében történő bevitele esetén egyrészt a növényi szövet és sejttenyésztés közbeni fejlődése jelentős mértékben felgyorsítható, másrészt a növény által felvett mikroelem-mennyiség fokozható, ha a növényi szövetet vagy sejtet fokozatosan szoktatjuk hozzá az adott típusú és mennyiségű mikroelemhez, vagyis a növényi szövet vagy sejt tenyésztését fokozatosan növekvő mikroelem-tartalmú tápközegben végezzük. A találmány tárgya tehát eljárás nyomelemekkel dúsított magas biológiai értékű növényi csíratenyészetek előállítására, azzal jellemezve, hogy növényi szövetet vagy sejtet 10-30 °C hőmérsékleten 7-28 napig szükség szerint 16 órás megvilágítási periódusokat alkalmazva tenyésztünk, amelynek során az édesvizet, ásványvizet, termálvizet, gyógyvizet és/vagy ezek keverékeit és/vagy tápsókból összeállított tápközeget 1-28 napig végzett fokozatos adagolással 10'-10‘rM koncentrációig nyomelemekkel dúsítjuk, és utána a nyomelemekkel feldúsított növényi részeket elkülönítjük és önmagában ismert módon szárítjuk, ultrahanggal vagy őrléssel feltárjuk. Meglepőnek minősül az a tény, hogy a fokozatos hozzászoktatás során nem csak a növény által felvett mikroelem mennyisége növekszik, hanem jelentős mértékben felgyorsul a növény fejlődése, és így ugyanannyi idő alatt jóval több - mikroelemekkel dúsított - növényi anyag állítható elő. A magas nyomelem-tartalommal rendelkező növényi szervekből, növényi szövetekből vagy sejtekből közvetlen feldolgozással vagy kivonás után nyomelemeket magas biológiai értékű formában tartalmazó diétás készítményeket vagy gyógyszerkészítményeket állítunk elő. A növényi szövetek és sejtek találmány szerinti tenyésztése során tápközegként szilárd halmazállapotú táptalajt vagy folyékony tépközeget alkalmazunk. Előnyösen használhatók a White, Murashige-Skoog, Gamborg (B5) és Nitsh féle tápközegek („Thissue Culture Methods and Applications”, Edited by Perui F. Kruse, JR. and M.K. Patterson, J.R. Academic Press, Mew York and London, 1973, Murashige T.: Nutrition of Plant Cells and Organs in Vitro, 9, 81-85, 1973, Conger B.V. és munkatársai: „Agricultural Plants via in vitro Techniques”, CRC Press, 1981, Calcott P.H.: „Continuous Cultures of Cells”, CRC Press, 1981). Nyomelemként bármely, az élő szervezetben kis mennyiségben előforduló biológiailag aktív elem szóba jöhet. Előnyös képviselők: vas, cink, réz, mangán, nikkel, kobalt, molibdén, szelén, króm, jód, fluor, ón, szilícium, vanádium, arzén, bór, lítium, arány, ezüst, palatina, bróm, gallium, germánium, magnézium, kalcium és alumínium. A felsorolás nem korlátozó jellegű-A nyomelemeket szerves vagy szervetlen vegyület formájában visszük be a tápközegbe. ELőnyösen alkalmazhatók az ionos vegyületek, például fémes nyomelemek esetén a megfelelő halogenidek, így ón-klorid, lítium-klorid vagy arány-klorid, más ásványisavas sók, így nikkel-szulfát, króm-szulfát vagy ezüst- nitrát, továbbá kovalens kötésű vegyületek, például arzén-trioxid és szerves vegyületek, így szeleno-cisztein. A nyomelemek adagolásához egészben vagy előnyösen részben alkalmazható olyan természetes eredetű víz, így édesvíz, ásványvíz, termálvíz, gyógyvíz vagy ezek keveréke, amely a kívánt nyomelemet tartalmazza. Az adott vizet az alkalmazott tápközeg oldószereként vagy hígítószereként is felhasználhatjuk. Előnyösen alkalmazható természetes eredetű vizek, például Párád, Hévíz és Margitsziget, valamint Pöstyén (Cseszhlovákia) vize, valamint a Mohai Ágnes nevű ásványvíz. A természetes eredetű vizek nagy előnye, hogy egyedi nyomelem összetételt mutatnak, ami a természetben hosszú időn keresztül, önmagától alakult, ki, és a jelenleg kimutatható és ismert biológiai hatású nyomelemek mellett (lásd a fenti felsorolást) további, még ismeretlen és a technika jelenlegi állása szerint nem analizálható mennyiségű nyomelemeket is tartalmaznak. A természetes vizek alkalmazásával tehát kihasználjuk a kedvező nyomelem összetételt és a természetben előforduló, de még nem vizsgált nyomelemek hatását. A természetes nyomelem összetétel egy vagy több elemét külön adagolással kívánt mértékben dúsíthatjuk. A tenyésztés során regisztráljuk azt a koncentráció tartományt, ahol a növények még jól fejlődnek és nyomelem-tartalmuk magasabb a természetes értéknél. Szelektáljuk azokat a növényeket vagy növényrészeket, amelyek a magas nyomelem-tartalom mellett is fejlődőképesek, ezeket klónozzuk, továbbtenyésztjük 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
