202915. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyomelemekkel dúsított magas biológiai értékű növényi szövet- és sejttenyészetek és ezeket tartalmazó diétás- és gyógyszerkészítmények előállítására
1 HU 202 915 B 2 fejlődőképesek, ezeket klónozzuk, továbbtenyésztjük az adott magas nyomelem koncentrációnál, amjd kívánt esetben szövet- vagy sejttenyészet formájában, előnyösen szuszpenziós kultúrában továbbvisszük. Egyes esetekben a növény egyik vagy másik része jobban felhalmozza az adott nyomelemet, mint a növény egésze vagy többi részei. így például a sárgarépa gyökere mintegy háromszor annyi szelént dúsít fel, mint a levele. Ilyenkor ezeket a növényrészeket tenyésztjük. Az eljárással a nyomelemek természetes szintjét általában 4-5 nagyságrenddel megnöveljük. Ez közelebbről azt jelenti, hogy a természetes szint 10'9 M koncentrációjától kiindulva az adott nyomelemtől és növénytől függő mértékben közelítjük a 10"1 M koncentrációt. A növényi szövetek vagy sejtek tenyésztését előnyösen 7-28 napig 10-30 °C hőmérsékleten steril körülmények között végezzük, szükség esetén 16 órás megvilágítási periódusokat alkalmazva. Az adott nyomelem koncentrációt szétosztva 1-21 nap alatt fokozatosan növelve érjük el. Vizsgálataink szerint a nyomelemek felvétele a 28. nap után már nem nő tovább lényegesen. Eljárásunk során elvileg bármely növény felhasználható. ELőnyösen alkalmazhatók elsősorban a hüvelyesek (Leguminosae), a pillangósok (Fabaceae), a pázsitfűfélék (Graminales) közé tartozó magas nyomelem mennyiséget raktározó növények. A felhasználható növényekre példaként felsorolható: a bab (Phaseolus vulgaris), a borsó (Pisum sativum), a lencse (Lens culinaris), a csüdfű (Astragalus racemosus), a Neptunia amplexicaulis, a fehér csillagfürt (Lipinus albus), a búza (Triticum aestivum), az árpa (Hordeum nodosum), a rozs (Secale cereale), a zab (Avena sativa), a rizs (Oryza sativa), a kukorica (Zea mays), a köles (Panicum miliaceum), az angol perje (Lolium perenne), valamint a fokhagyma (Allium sativum), a vöröshagyma (Allium cepa), a retek (Raphanus sativus), a peszérce (Lycopus exaltatus), a borág (Borago officinalis) a ligetszépe (Oenothera biennis), a szójabab (Glycine sója), a kankalin (Primula veris), a szeges lednek (Lathyrus sativus), a cirok (Sorghum vulgare). Ez a felsorolás azonban nem korlátozó jellegű. Ezekből a növényekből klónozással tehát igen ellenálló egyedek, illetve szövet- és sejttenyészetek állíthatók elő, amelyek jól nőnek magas koncentrációjú nyomelem-tartalom mellett, azokat a szervezetükbe felveszik, beépítik, begyűjtés, szárítás és feltárás után, mint magas biológiai értékű anyag táplálék-kiegészítőnek, gyógyszernek és kozmetikumnak alkalmazhatók. A találmány szerinti eljárással kapott javított biológiai értékű, vagyis magas nyomelem-tartalmú növényi anyagot a felhasználáshoz feldolgozzuk. A tenyészetet szűrjük, a felesleges anyagot, például cukrot és egyéb tápközeg maradékot vizes mosással eltávolítjuk, majd szárítjuk, előőröljük és mikronizáljuk. Az így kapott por közvetlenül felhasználható. A szárítást előnyösen áramló levegővel végezzük, legfeljebb 60 °C hőmérsékleten. Az előőrlést 0,1 mm alatti szemcseméretig, a mikronizálást 1 mikron szemcseméretig végezzük. A kapott port diétás vagy gyógyszerkészítményként történő felhasználáshoz a szokásos készítményekké, így tablettává, kapszulává, lágy zselatin kapszulává, drazsévá, pirulává, granulátummá, aeroszollá, sziruppá, emulzióvá és szuszpenzióvá alakítjuk inert, nem toxikus, gyógyászatiig alkalmas hordozóanyagok vagy oldószerek segítségével. A magas nyomelem-tartalom növényi anyag koncentrációja mintegy 0,5- 90 tömeg% a teljes keverékre vonatkoztatva, vagyis ezen belül olyan érték, amely szükséges a kívánt dózisszint eléréséhez. A készítmények előállíthatók például oly módon, hogy a növényi port oldószerrel és/vagy hordozóanyaggal keverjük el, adott esetben emulgeáló és/vagy diszpergáló szerek alkalmazásával. Abban az esetben, ha hígítószerként vizet használunk, segédoldószerként adott esetben szerves oldószereket is alkalmazhatunk. Alkalmas segédanyagok például víz, a nem toxikus szerves oldószerek, így a paraffinok (például kőolajfrakciók), a növényi olajok (például mogyoró- vagy szezámolaj), az alkoholok (például etanol, glicerin), a szilárd hordozóanyagok, például a természetes kőzetlisztek (például kaolin, agyag, talkum, kréta), a mesterséges szervetlen porok (például magas diszperzitásfoku kovasav vagy szilikátok), a cukrok (például nádtej- és szőlőcukor), az emulgeálószerek [például poli(oxi-etilén)-zsírsav-észter, poli(oxi-etilén)-zsíralkohol-éter, alkil-szulfonát, aril-szulfonát], a diszpergálószerek [például lignin, szulfit-szennylúg, metil-cellulóz, keményítő és poli(vinil- pirrolidon)] és a csúsztatóanyagok (például magnézium-sztearát, talkum, sztearinsav és nátrium-lauril-szulfát). Az adagolást a szokásos módon végezzük, előnyösen orálisan. Orális adagolás esetén a tabletta a fent felsorolt hordozóanyagok mellett természetesen egyéb anyagokat, így nátrium-citrátot, kalcium-karbonátot és dikalcium-foszfátot is tartalmazhat, más adalékanyagokkal, így keményítővel, előnyösen burgonyakeményítővel, zselatinnal és más hasonló anyaggal együtt. A tablettázáshoz alkalmazhatók még csúsztatóanyagok, így magnézium-sztearát, nátrium-lauril-szulfát és talkum is. Orális adagolásra szánt vizes szuszpenzió esetén a hatóanyagok a fent felsorolt segédanyagok mellett különböző ízanyagokkal és színezőanyagokkal is keverhetők. A készítmények a találmány szerint előállított növényi por mellett egyéb ismert hatóanyagokat is tartalmazhatnak. Különösen kedvező hatást érhetünk el élettani hatással rendelkező csíraolajok alkalmazásával. Előnyösen használhatók a hidegen sajtolt növényi olajok, például a kukorica-csíra-olaj, búza-csíraolaj, tökmagolaj, ligetszépeolaj, szójaolaj, valamint ezek keveréke. A találmányt közelebbről az alábbi példákkal szemléltetjük. A példa után megadjuk az elért nyomelemtartalom szintjét, ahol a zárójelben megadott érték a nyomelem nélküli tápközegben tenyésztett kontrol növény nyomelem-tartalmát jelöli. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5
