202915. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyomelemekkel dúsított magas biológiai értékű növényi szövet- és sejttenyészetek és ezeket tartalmazó diétás- és gyógyszerkészítmények előállítására

1 HU 202 915 B 2 Az utóbbi évek vizsgálatai rámutattak a szelén igen nagy szerepére a rákmegelőzésben (Maik F. McCarty. Medical Hypothesis 1:213-225, 1984). A vizsgálatok szerint 600 pg/nap szelén adagolása a táplálékba számos kémiai rákkeltő induktorral szem­ben megvédi az embert és segíti a DNS repair mükö­­' dését. A kísérletek során nyilvánvalóvá vált, hogy a szervesen kötött szelén ugyanolyan hatékony mind­amellett, hogy toxicitása lényegesen csökkent. Ezt a kísérletet nátrium-szelenit és szelénnel dúsított élesztő­­gombával végezték el (Schwarz K.: 60-day Toxicity Trial witth Selenium Yeast, II. Dec. 21,1975 kiadatlan kézirat). A szilíciumból igen sok található a bőrben, ez az elem integráns része a mukopoliszacharidoknak, ame­lyek esszenciális, struktúrális komponensei a bőrnek. Schwarz (Proc. Natl. Acad. Sei. USA, 70, 1608, 1973) vizsgálatai szerint nem kevesebb, mint 330-554 mg/1 közötti szilícium van a hialuronsavban. Ugyanakkor kimutatták, hogy legalább 3-6 atom szilícium van a kollagén a láncaiban. A szilícium esszenciális a csontképzéshez, a növe­kedéshez, közvetlenül a foszfor mennyiségére hat. A jód 70-80%-a a pajzsmirigyben található, hiányá­ban károsodik a celluláris oxidáció, nő a mitokondri­­umokban a respiráció. Hat a sejt differenciációra és növekedésre, a gén expresszió kontroliján keresztül in­dukálva az RNS és fehérje szintézist. A szervezetben lévő fluor a csontokba és a fogakba koncentrálódik, gátolja a karieszt és az oszteoporózist. A króm, csak igen kis mennyiségben van a szerve­zetben, szerepe mégis igen jelentős. A krómhiány jel­legzetes tünetei: a növekedés visszamaradása, a glü­kóz, a lipid és a protein metabolizmus felborulása. Az ón szerepe kevésbé ismert, de a növekedésben nélkülözhetetlen. A vanádium igen alacsony koncentrációban van je­len. Hat a növekedésre, a reprodukcióra és a lipid me­­tabolizmusra. Gátolja a koleszterin szintézist, és ezen keresztül a plazma foszfolipid és koleszterin szintjét és redukálja az aorta koleszterin koncentrációját. Vé­delmet nyújt a kariesszel szemben. Az arzén kis mennyiségben (30 ng/1) jó hatású a növekedésre. Nagyobb koncentrációban, mivel szelén antagonista előnytelen. A lítium élettani szerepe az élő szervezetben nem ismert, bár régóta használják pszichózisok (maniaco depressiva) kezelésében. Az utóbbi időben fedezték fel, hogy hat a herpesz vírusokra is. A bór szerepe az emlősöknél nem ismert, de a ma­gasabb rendű növényekkel esszenciális a flavonoid szintézisben játszott szerepe miatt. A germánium szerepe az utóbbi évekig csak annyira volt ismert, hogy szükséges a jelenléte az emlős szer­vezetekben. A legújabb kutatási eredmények szerint komoly szerepet játszik az oxidativ mechanizmusok­ban, szerepe a szelénhez hasonló. Erős tumorellenes hatással rendelkezik, különösen jó az erősen metastatizáló és nehezen befolyásolható Lewis-Lung karcinomára egerekben (Kumano N., Is-hikawa T., Koinumaru S. és munkatársai: Antitumor Effect of Organogermanium Compounk G -132 on the Lewis-Lung Carcinoma (3LL) in C57 PL(6/B6)mice Tohoku J. EXP. MED. 1985 146/1, 94-104). Különösen megjegyezni kívánjuk, hogy a szerves germánium vegyületek képviselőit vizsgálták, és talál­ták hatásosnak elsősorban. A germánium hatását fel­tehetően az immunválasz módosításával éri el (Sato I., Yan B. D. , Nishimura T., Tanaka N.: Inhibition of Tumor Growth and Metastasis in Association with Modification of Immuno Response by Novel Organic Germanium Compounk J. Biol. Response Modif. 1985, 4/2, 159-168). A magnézium szerepe a szervezetben igen sokrétű, számtalan enzim működésében vesz részt. Legjelentő­sebbek a nukleinsav- és a fehérjeszintézisben résztve­vő enzimek aktivitásának biztosítása. A kalcium a szervezetben viszonylag nagy meny­­nyiségben van jelen, szerepe a csont- és a fokképzés­ben igen jelentős. Az alumíniumból a szervezeteknek kevesebb, mint 1 pg-ra van szüksége naponta. A szukcinát dehidroge­­náz enzim promotere. A kobalt jelentősége a vérképzésben ismert, a ko­balt és a vas együtt transzportálódik. A Bn vitamin alkotórésze, amely segíti a metil-malonil-CoA átala­kulását szukcinil-CoA-vá. Fontos enzim még az 5-me­­til-tetrahidro-folsav:homocisztein metil transzferáz, amely a metionin kialakulását katalizálja homociszte­­inből. Napi szükséglete 3 mg/kg. A cink egyötöde a bőrben található. Jelentősége nagy a májban, ahol a metallotionban van jelen. Viszonlag sok (139-436 mg/1) van a szemben, a tesztiszben (120 mg/1), a prosztatában (859 mg/1), a körömben (98-292 mg/1), a hajban (92-255 mg/1). A vérben az makroglobulinhoz és albuminhoz kötve ta­lálható. A stressz csökkenti a Zn szintet. Hiányában visz­­szamarad a növekedés, mivel csökken a timidin kináz aktivitása és így a DNS szintézis és a sejtosztódás is, alopécia, dermatitis, bőr elváltozások, krónikus bőr ul­­ceratio lép fel. Csökken bőrben a hialuronsav meny­­nyisége [Thomson R.W.: J. Nutr. 105, 154 (1975)] csökken a kollagén szintézis (Me Gain: BEA 304, 457 (1973)]. A cink tehát igen nagy jelentőséggel bír, mivel sze­repe van a kollagén, a DNS, az RNS és a protein szin­tézisben is. Más szavakkal, a cink jelenléte szükséges a gén aktivációs folyamatokhoz. További cink tartalmú enzimek a pankreász karboxipeptidáz, laktóz dehidro­­genáz (LDH), a malonsav dehidrogenáz (MDH), alko­hol dehidrogenáz (ADH), alkalikus foszfatáz. Naponta az ember számára 15-25 mg cink szükséges. Megemlítenénk végezetül a nemesfémeket, az ara­nyat, az ezüstöt, a platinát, amelyek közvetlen nyome­lemhatásai ugyan nem ismertek, de mint gyógyszert alkalmazzák őket. Az ezüstöt ezüst protein formájában főleg fertőtlenítésre, az aranyat reumatikus ízületi bán­­talmaknál, a platinát pedig rákos megbetegedések ke­zelésére alkalmazzák. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom